Jobb helyzetben vannak az adósok

Az új Ptk. számtalan vonatkozásban írta át a vállalkozások életét, többek között a tartozásátvállalás szabályai is átalakultak. A felszámolási, végrehajtási eljárásokban alkalmazott ügylet új szabályaira szakértőnk világít rá.

Tartozáskezelés: egyenrangú félként kezeli az adóst az új Ptk. – Kép: Pixabay

A tartozásátvállalás szabálya hosszú múltra tekint vissza: már a római jog is ismerte. Ez a jogintézmény a tartozásátvállalás. Így „nem volt akadálya annak, hogy az adós helyett – akár az ő tudta nélkül, sőt akarata ellenére is – más személy teljesítsen”. (Földi András, Hamza Gábor: A római jog története és institúciói). Az 1959-ben kihirdetett civil jogi kódex a következőképpen rendelkezett <332. § (1.) bekezdés>: „Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.”

Lássuk, hogy hogyan rendelkezik az új civil kódex <6:203. § (1) bekezdés>: „Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.” Látszólag csak stiláris változást látunk a szövegben, hiszen a szerződő feleknek mind a két esetben meg kell állapodniuk.

Itt olvashatja összefoglalónkat az új Ptk.-val kapcsolatban!

Van azonban egy lényeges változás: míg a korábbi szöveg szerint a kötelezett és a tartozásátvállaló megegyezhetett a tartozásátvállalásban, és ehhez „csak” hozzá kellett járulnia a jogosultnak, addig az új szöveg egyidejűséget feltételez, vagyis a kötelezettnek és a jogosultnak együttesen kell megállapodni a „harmadik személlyel”, vagyis ahogy őt a jogszabály nevezi, az átvállalóval.

Van egy kis gond a lízinggel
Az március közepétől hatályos új Polgári Törvénykönyv újrafogalmazza a lízing fogalmát, azonban az új definíció nyomán felmerülhet annak a veszélye, hogy egyes tartós bérleti, operatív lízingszerződések pénzügyi lízingnek minősülnek az új Ptk. rendszerében.
Míg az antik Rómában az adóst meg sem kellett kérdezni, addig az új Ptk. az adós pozícióját tovább erősítette, és egyenrangú szerződő félként tekint rá. Meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban a három szerződő fél korábban is egy asztalnál tárgyalta meg a szerződés részleteit, feltéve, hogy a hitelező jogi képviselője kellőképpen kontrollálni tudta a jogügyletet. Ugyanis volt egy olyan rendelkezés a korábbi szövegben, amely szerint a tartozásátvállaló a korábbi kötelezett helyébe lép. Vagyis ő lesz az adós. Ez elsősorban az adós anyagi helyzete miatt fontos, ugyanis, ha a jogosult (hitelező) könnyelmű volt, olyan adóssal találhatta magát szemben, akinek kisebb volt a vagyona, esetleg nem volt vagyona. Így a jogosult eleshetett attól az esélytől, hogy a követelése befolyik.

Felvetődik a kérdés, hogy mi a jelentősége a tartozásátvállalásnak. Nos, a válasz igen egyszerű, ha az adósnak annyi tartozása volt, amennyi jócskán meghaladta a vagyonát, viszont volt olyan vagyontárgya, aminek értéke meghaladta tartozása értékét, tehát például egy ingatlan értéke bizonyos feltételek fennállása esetén magasabb volt a kötelezettségeknél, akkor a tartozásátvállalónak, megéri az adós helyébe lépni. Ha a hitelező ehhez hozzájárul, hiszen így legalább a pénze egy részéhez hozzájut, a korábbi adós pedig mentesül a tartozás alól. Ilyen típusú jogügyletekre végrehajtási és felszámolási eljárásokban lehet példát látni, ahol pl. egy ingatlan-vagyonelem értéke, bizonyos feltételek fennállása esetén, meghaladhatja a teljes tartozás értékét, és végső soron minden szereplő jól jár a jogügylettel.

Dr. Illés Zsolt Ügyvéd

Nem szégyen, szükséglet a követeléskezelés
A magyar gazdaság fojtogató rákfenéje a körbetartozás. Követeléskezeléssel ugyan csökkenthetők a potenciális veszélyforrások és az általuk okozott veszteségek, de sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo