Tartja majd a száját az exkolléga?

2016. augusztus 24. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

A munkavállalók a munkaviszony fennállása alatt számos információhoz jutnak a munkáltatóval és annak működésével kapcsolatban. Ezen információk jelentős része üzleti titkot is jelenthet. Ha a munkaviszony megszűnik, felmerülhet a kérdés, hogy a munkaviszony kapcsán tudomására jutott információkkal a volt dolgozónak hogyan kell bánnia. Miként terheli a titoktartás a munkavállalókat? Szakértőnk válaszol a legfontosabb felmerülő kérdésekre!

Kép: SXC

Kép: SXC

A munkaviszony fennállása alatt a dolgozó magatartását több tilalom is korlátozza. Nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ebből nemcsak egyszerűen a munkáltató üzleti titkainak megtartása következik a dolgozó számára, hanem például az is, hogy a munkáltató engedélye nélkül saját maga sem kezdhet konkurens tevékenységbe, és a munkáltató versenytársánál sem létesíthet másik munkaviszonyt vagy hasonló jogviszonyt (pl. megbízás).

Ám fontos, hogy ezt ne felejtsük el a munkaszerződésben is rögzíteni!

Felmondási tilalom: a 3 alapszabály
A munkavállaló és a munkáltató bármikor megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, kivéve, ha a felek külön megállapodnak ennek ellenkezőjében. Mondjuk abban, hogy a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig felmondással nem szüntethető meg. Mit kell tudni még a felmondási védelemről? Mikor, kire és kire nem vonatkozik? Íme a legfontosabb tudnivalók.

A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Üzleti titok megőrzése a munkaviszony után

A munkavállaló köteles arra, hogy a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizze. Ez a kötelezettség nem csupán a munkaviszonya alatt terheli, hanem a munkaviszony megszűnését követően is, mégpedig korlátlan ideig és ellenszolgáltatás nélkül. Erre fontos lenne figyelni: a know-how átadása mára új fegyvernem az üzleti versenyben.

Üzleti titok a munkáltató gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása a munkáltató jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Az ilyen tények, adatok, akkor képeznek üzleti titkot, ha nem közismertek, vagy az érintett gazdasági tevékenységet folytatók számára nem könnyen hozzáférhetőek. További feltétel, hogy az adat akkor üzleti titok, ha a megőrzés érdekében a munkáltató a szükséges intézkedéseket megtette. Így például közölte a munkavállalókkal, hogy az adatok üzleti titkot képeznek, illetve ha például korlátozta az adatokhoz való hozzáférést.

5 végzetes munkajogi kiskapu
Az ember azt hinné, mindig a munkavállalók kerülnek kényszerhelyzetbe – de munkaadóként sem mindig egyszerű a jogszabályok betartása mellett a cég érdekeit képviselni. Ezt leginkább azok tudják, akik mindkét oldalon álltak már egyszer. Öt gyakori és végzetes munkajogi kiskaput szedtünk össze, amelyekről munkaadóként nem szabad megfeledkeznünk.

Mindezek alapján üzleti titkot képezhet például egy cég ügyfélkörének listája, szerződéses állománya. Üzleti titkot sért például az a volt munkavállaló, aki a konkurens céghez megy dolgozni, és ott átadja az előző munkáltató ügyféllistáját, az ügyfelekkel kötött szerződéseinek adatait.

A volt dolgozónak nem csupán az üzleti titkot kell megőriznie, hanem a Munka Törvénykönyve szerint ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.  Ha a munkavállaló a titoktartási kötelezettségét megszegi, és ezzel kárt okoz, akkor a munkáltató követelheti tőle a kár megtérítését.

Versenytilalmi megállapodás

A munkáltatók nem csupán a távozó munkavállaló törvénytiszteletében bízhatnak, hanem megpróbálhatják az üzleti és egyéb titkaikhoz való érdekeiket más módon is védeni. Ennek gyakori eszköze a munkavállalóval kötött versenytilalmi megállapodás, amellyel kizárhatják, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után versenytársnak számító munkaadónál helyezkedjen el. Ez egyben az üzleti titkok kiszolgáltatásának lehetőségét is csökkenti. Versenytilalmi megállapodás legfeljebb kétéves időtartamra köthető, és cserébe a munkavállalónak természetesen arányos ellenszolgáltatásban kell részesülnie.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Közös megegyezés: erre figyeljünk
Bár a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, ami a munkaviszony megszüntetését illeti, gyakori, hogy a papírok aláírása után a munkavállaló az aláírt dokumentummal ügyvédhez fordul, vagy annak érvényességét a bíróság előtt kérdőjelezi meg. Mi az, ami megengedhető egy közös megegyezéses tárgyalás során. és mi az, ami a megállapodást érvénytelenné teszi?

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek