SZTA-tőkejuttatás: íme a konkrét feltételek

2013. május 30. csütörtök - 15:14 / piacesprofit.hu
  •    

A jövőben nagyobb értékű befektetéseket is tehet a Szechenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA). Az alábbiakban a konkrét módozatokra vonatkozó feltételeket foglaltuk össze az intézmény blogbejegyzése alapján.

Az Európai Bizottság – miként arról korábban beszámoltunk – külön engedélyt adott arra, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) a korábbi 200 ezer euróról akár 750 ezer euróra is növekedhessen az SZTA általi befektetések egyedi értékhatára, illetve SZTA tőkéstársat is bevonhasson egyes ügyletekhez. Ezzel az alapnál már 4 lehetőség kínálkozik forrásbevonásra.

A négy forma között az alapvető különbség a résztvevői körben, a befektetés maximális mértékében, az elvárt magánforrás nagyságában rejlik, valamint abban, hogy – a korábbi gyakorlattól eltérően – akár már magvető vállalkozások is pályázhatnak befektetésekre.

De minimis: csak a foglalkoztatási elvárások változtak

Az Alap csekély összegű (úgynevezett „de minimis”) támogatás jogcímen 2011 júniusa óta legalább 100 ezer euró, legfeljebb 200 ezer euró értékű tőkebefektetéseket hajt végre. Ebben a formában, kivételes esetben, a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75 000 eurónál nem kisebb befektetés is végrehajtható.

Emellett az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfeleinek, azonban ez csekély összegű támogatás jogcím esetén nem haladhatja meg az adott vállalkozásba az Alap által befektetett tőke összegének 200 százalékát.

Széchenyi tőkealapkezelő
A Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában áll, tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja. Az alap nemzetgazdasági szempontból jelentős, ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorok vállalkozásaiba fektet be. Hozamelvárásai ennek megfelelően mérsékeltebbek, mint a kockázati tőkealapoké általában.
A Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. működése első teljes évében 1 milliárd forintot fektetett be. Jelenleg 17 vállalkozásba 1,2-1,3 milliárd tőkét helyezett ki, s további 3,6 milliárdra vonatkozóan van előkészített megállapodás a 100 százalékban állami tulajdonban lévő társaságnál.

Ebben a konstrukcióban nincs elvárt magánforrás. Az egyetlen változás az eddigi gyakorlathoz képest egy rendkívül komoly könnyítés: a tőkebefogadó cégnek korábban 25 fős foglalkoztatotti létszámot kellett két éven belül elérnie – ez az elvárás mostantól 5 főre csökken.

Egyedi társbefektetés privát részvétellel

Az egyedi társbefektetés privát részvétellel elnevezésű konstrukcióban vállalkozások jelentkezhetnek azzal a céllal, hogy egy általuk javasolt befektető az SZTA-val közösen hajthasson végre invesztíciót. Alapvető elvárás, hogy a privát befektető az SZTA-val egyidejűleg fektessen be a célvállalatba tőkeemelés formájában.

Ebben az esetben az SZTA pénzügyi befektetőként szerepel, tőkerészvétele továbbra is átmeneti időre szól,  és  társtulajdonosként legfeljebb addig maradhat az adott cégben, mint a magánbefektető. Ebben a konstrukcióban 75 és 750 ezer euró közötti értékben hajtható végre befektetés kockázati tőkejuttatás jogcímen. Az Alap ugyanakkor tagi kölcsönt is nyújthat, mely legfeljebb a befektetés 25 százaléka lehet.

Az egyedi társbefektetés értékének összetételét tekintve a magánpartnernek 10 százalékot, a tőkebefogadó cégnek 20 százalékot kell fedeznie – például eredményből vagy tagi kölcsön tőkévé konvertálásából – az SZTA 70 százalékos hozzájárulása mellett, míg a foglalkoztatottak elvárt létszáma a tőkebefektetést követő két éven belül minimum 25 fő.

Keretszerződésen alapuló társbefektetés

A keretszerződésen alapuló társbefektetés során az SZTA és a résztvevő privát tőkealap együttműködésének kereteit egy megállapodás rögzíti, amely tartalmazza a célt, a tervezett befektetés nagyságrendjét, a megszerzett részesedés arányát, az elvárt hozamokat, a közös befektetés eredményeként megvalósuló együttes tulajdonlás együttműködési szabályait, az eredménykövetés és a vagyonkezelés rendszerét, továbbá a kölcsönösen elfogadott kilépési stratégiát is.

Az ilyen társbefektetések egyik új kulcspontja a privát oldal döntése, ő a kezdeményező fél. A privát befektető  lesz az, aki átvilágítja a célvállalatot, részletesen elemzi az üzleti tervet, kidolgozza a közös befektetés keretrendszerét, és a maga részéről végleges döntést hoz a tranzakció végrehajtásáról – ekkor ajánlja  fel a társulási lehetőséget az SZTA-nak.

Mire jut uniós forrás a következő ciklusban?

Az SZTA 14 milliárd forintos forrást kell, hogy eljuttasson a kkv-szektornak. Az ország mind a 7 régiójába 2-2 milliárd forint kihelyezésére van lehetőség.

Becslések szerint Magyarországon 800-2500 olyan társaság működik, amely a befektetési elvárásoknak megfelel. A tervek szerint 2015 végéig 80-100 projektet bonyolíthatnak le.

Az egyes befektetések összege az előző konstrukcióhoz hasonlóan 75 és 750 ezer euró között lesz, a tőkebefektetéshez kapcsolódó – annak 25 százalékát nem meghaladó – tagi kölcsön lehetőségével. A keretszerződésen alapuló társbefektetés esetében az elvárt magánforrás nagysága legalább 30 százalék, míg a foglalkoztatottak elvárt száma az előző konstrukcióval azonos, 25 fő. Így az SZTA egy magánbefektető által kezdeményezett tranzakcióban 70 százalék erejéig biztosíthat tőkét.

Tőkebefektetés induló kisvállalkozásokba

Az induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetéskor az előző két megoldáshoz hasonlóan a minimális befektetési összeg 75 ezer, míg a maximális 750 ezer euró, a kapcsolódó tagi kölcsön maximuma 25 százalék lehet. Az előző két konstrukcióval szemben azonban ebben az esetben a Széchenyi Tőkebefektetési Alap nem vár el magánforrást.

Az az előző három terméknél létezik egy megkötés, miszerint célvállalat csak legalább két éve működő cég lehet. Ilyen korlátozás ebben az esetben nincs, hiszen magvető szakaszban lévő vállalkozásoknak szól, így értelemszerűen sem a foglalkoztatottak számával kapcsolatban, sem az éves árbevétellel kapcsolatban nem fogalmazható meg előzetes elvárás.

Milyen alapon hozható meg a befektetési döntés? Ez a lehetőség nem klasszikus magvető, vagy start-up fázisban lévő cégeknek szól, hanem olyan, általában kiválással, vagy jogutódlással indult új vállalkozások finanszírozását segítheti, ahol egy, már sikeres cég új tevékenységének, üzletágának beindítása önálló cég keretei között megy végbe. Fontos azonban, hogy az SZTA pozitív döntését követően a tranzakció a piacon meghirdetésre kerül.

Az SZTA blogbejegyzésében az egyes lehetőségeinek részleteire is ígéretet tett.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek