Szeretné megmondani, mennyi adót fizet?

Radikálisan átalakítaná a társasági adózás rendszerét az Unió. Hogy megtudják, mit gondolnak erről a cégek, nyilvános konzultáció indult.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nyilvános konzultációt indított az Európai Unió a társasági adózás unióbeli átláthatóságával kapcsolatban. E konzultáció célja annak kiderítése, hogy unió szerte segítené-e az adókikerülés és az agresszív adózási módszerek kezelését, ha a vállalatokat köteleznék arra, hogy tegyenek közzé bővebb információt arról, mennyi adót fizetnek. Így például a vállalkozásoknak az összes olyan országra nézve, ahol tevékenységet folytatnak, közzé kellene tenniük, hogy mennyi adót fizetnek.

Radikálisan módosulhat a társasági adó
Az EB június 17-én nyilvánosságra hozta a társasági adózás uniós rendszerének radikális megreformálására vonatkozó akciótervét, amely több kezdeményezést tartalmaz az adókikerülés visszaszorítására, a fenntartható bevételek biztosítására és az egységes piac megerősítésére. Itt olvashat róla részletesen.
A Bizottság számára kiemelten fontos a társasági adókikerülés elleni harc. A konzultáció a méltányos és hatékony társasági adózásra vonatkozó, széles körű cselekvési terv (ld. keretes írásunkat) része, amelyet pár napja terjesztettek elő. A Bizottság munkájával a G20-as vezetők által elfogadott kötelezettségvállalásokat törekszik megvalósítani, a vezetők ugyanis vállalták, hogy az adóhatóságok szabadon cserélhetnek információt a nagy multinacionális vállalatokkal kapcsolatban, beleértve az országonkénti beszámolókat is.

Jelenleg egyes vállalatok hatalmas profitra tesznek szert az egységes piacon, de adót vagy keveset vagy egyáltalán nem fizetnek az Unióban. Egyes multinacionális vállalatok képesek kihasználni a több joghatóság alatti működés adta lehetőségeket, az agresszív adótervezést, valamint a nemzeti intézkedések összehangolatlanságát. Az összetett vállalati struktúrák alkalmazásával gyakran hátrányba kerülnek a kis- és középvállalkozások (kkv-k). Ez torzíthatja a versenyt, hátrányos helyzetbe hozhatja a kisebb versenytársakat, valamint szembefordíthatja az egységes piacon tevékeny uniós és nem uniós vállalatokat.

Jelenleg bankok számára léteznek átláthatósági követelmények a tőkekövetelményekről szóló IV. irányelv (CRD IV.) szerint, (IP/14/1229), valamint a nyersanyag- és fakitermelő iparágban tevékenykedő vállalkozások számára a számviteli irányelv (IP/11/1238, MEMO/13/540) szerint, az országonkénti beszámoló formájában. A mai konzultáció célja felmérni, hogy vajon a nyilvánosságra hozatali kötelezettség más ágazatokban tevékeny multinacionális vállalatokra történő kiterjesztése segíthet-e kezelni az adókikerülést.

Annak előírása, hogy a vállalatok több információt hozzanak nyilvánosságra adóügyeikről - az adóhatóság vagy a nyilvánosság számára az éves beszámolókban -, rálátást biztosíthatna a káros adózási módszerekre. A fokozott átláthatóság ezenkívül ösztönözheti a vállalatokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek, ahol nyereségre tesznek szert. A nagyobb átláthatóság ezenkívül olyan intézkedésekre ösztönözheti a tagállamokat, amelyek hatékonyabbá és igazságosabbá tennék az adóversenyt. Megfelelő biztosítékok hiányában a fokozott átláthatósági követelményekben másrészről benne rejlik annak veszélye, hogy bizalmas üzleti adatok kerülhetnek nyilvánosságra. Ez káros lehet a vállalatok számára, különösen akkor, ha versenytársaiknak az Unión kívül nem kell hasonló kötelezettségeket teljesíteniük. Mindezen és még más tényezőket mérlegelni kell annak megítéléséhez, hogy további lépések szükségesek-e.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo