Szép új (nano)világ

Az űrkorszak után itt a tudásalapú nanokorszak. Okos mikrobák figyelik a környezetünket, és jelzik, ha valahol környezetszennyezést észlelnek, merevlemez helyett a hasgörcsöt okozó kólibaktériumon tároljuk az adatokat, belelátunk mások agyába, de molekuláris szinten zajlik a kátyúk javítása is.

DNS-alapú adattárolás

Merevlemez helyett géneken fogjuk tárolni az adatokat a jövő számítógépein. A kísérletek során eddig mesterséges DNS-t használtak, mert valódi DNS-re lényegesen nehezebb adatokat rögzíteni, ugyanis az organikus sejtek folyamatosan változnak, osztódnak, meghalnak.

Milyen lesz a világ 2050-ben?
Gyerekcipőben jár még a technológia, mert azok az öt mozgásfázist megörökítő GIF-képek, amelyeket a Harvard Egyetem tudósainak idén sikerült génszerkesztéssel elmenteniük egy kólibaktérium DNS-ére, csekély adatmennyiséget jelentenek (36×26 pixeles fotók). Ráadásul csak 90 százalékos pontossággal tudták dekódolni a fotókat, tehát van még mit javítani az eljáráson.

– Egy olyan molekuláris felvevőt próbálunk kifejleszteni, amely az élő sejtekbe ültetheti magát, és idővel adatokat gyűjthet nekünk – mondta Seth Shipman, a Harvard Medical School genetikusa.

A DNS-en való adattárolás alkalmazásának hatalmas lehetőségei vannak a környezetszennyezés mikrobákkal való megfigyelésén túl az agyfejlődés programozott idegsejteken keresztüli megfigyeléséig. Márpedig DNS-ben bővelkedik az élővilág, még az évmilliárdokkal korábban élt lények maradványaiból is kinyerhetik és felhasználhatják e célra. A Nature tudományos folyóirat szerint emberi géneken is képesek leszünk tárolni információkat.

Kép: Pixabay

Vége a kátyúknak – önbefoltozó aszfalt

Svájci kutatók vas-oxid nanorészecskéket kevertek a bitumenbe, s megmelegítették az aszfaltot, hogy a mágneses nanorészecskéket munkára fogják. Ezzel elektromágneses teret hoztak létre, amitől a bitumen éppen csak annyira válik folyékonnyá, hogy e nanorészecskék oda vándoroljanak, ahol a felület egyenetlen, vagyis repedés vagy lyuk van kialakulóban.

Az ETH Zürich főiskola és a dübendorfi EMPA tudományos kutatóintézet szerint az újítás megduplázhatja a nagy megpróbáltatásoknak – nagy súlyú kamionoknak és az időjárás viszontagságainak – kitett útburkolatok élettartamát. A motorosok életét is megmentheti a találmány, hiszen az aszfalton keletkező repedések és lyukak számos végzetes közúti baleset okozói.

Egy nap 2036-ban
Húsz éven belül életünket alapvetően átalakítja majd a technológiai fejlődés: hogy milyen alaposan, azt csak akkor értjük meg, ha belepillantunk a húsz évvel későbbi jövőbe. Huber Krisztián, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnökének segítségével belepillantunk a jósgömbbe.
A kutatók jelenleg vállalati partnereket keresnek a piaci alkalmazásra és forgalmazásra. A hollandiai Delf Egyetemen is folyamatban van egy önjavító aszfalt létrehozása, ám abban apró acélrostok játsszák a főszerepet.

Gondolatolvasásra készül a Facebook

Miközben Elon Musk olyan mikroszkopikus méretű eszközzel kívánja megvalósítani az agy–komputer interface (BCI) ideáját, a Facebook teljesen más megközelítéssel kísérletezik: agyi implantátumok nélküli gondolatérvényesítéssel.

A közösségi média K+F részlege, a Building 8 a kórházi agyvizsgálatoknál használt képalkotó technológiákat (MRI, PET) hívná segítségül, és attól függően, hogy milyen elektromágneses aktivitás megy végbe az agy különböző régióiban, algoritmusok következtetnék ki, hogy milyen gondolat született meg a szürkeállományunkban. Ezt aztán paranccsá fordítaná a számítógép számára.

A cél az, hogy az emberek percenként több mint száz szót legyenek képesek gépelni a cikázó gondolataik révén – amire az ujjaik nem lennének képesek. A kutatást csak 2017 elején kezdte meg a Facebook, de máris egy sor egyetemmel együttműködik (University of California, San Francisco, UC Berkeley, John Hopkins University, Washington University).

Nyakunkon az új ipari forradalom
Több mint 900 milliárd dollárt hozhat a digitális ipari forradalom a cégek várakozásai szerint, ami a költségek csökkenésének, a hatékonyság és a nyereség növekedésének köszönhető. A szervezetek több mint fele két éven belül megtérülést vár. Az informatikai szakemberek iránti igény és az adatbiztonság viszont továbbra is komoly kihívást jelent.
A végső alkalmazás azért ennél nagyobb horderejű: a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) fantáziavilágainak megtapasztalására is közvetlenül az agyban kerülhetne sor anélkül, hogy egy számítógép vagy egy okosszemüveg képernyőjére bámulna az ember.

Észrevétlen génelemzés

A Clearista amerikai startup olyan eljárást dolgozott ki, amihez nem kell több, mint néhány sejtet levenni a bőrből, azt némi vízzel és egy speciális oldószerrel elkeverni, és máris kész a génelemzés.

A CIA kockázati tőkealapja, az In-Q-Tel, mely az amerikai adófizetők pénzéből évente százmillió dollárt fektet be, nem véletlenül rakott pénzt e cégbe. Nyilván olyan módszerre volt a titkosszolgálatnak szüksége, amivel bujkáló vagy álcázott terroristák, bűnözők és kémek személyazonosságát, származását, etnikumát anélkül állapíthatnák meg, hogy az illető tudná, mintát vettek tőle, akár egy érintéssel. Bizonyos elváltozások a bőrsejtekben azt is mutatják, milyen kemikáliáknak lett kitéve az egyén. Ha valakit titokban mérgeznek, az is lecsekkolható egy ilyen rutinvizsgálattal.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo