Szép új (nano)világ

2017. december 30. szombat - 07:30 / Kriston László
  •    

Az űrkorszak után itt a tudásalapú nanokorszak. Okos mikrobák figyelik a környezetünket, és jelzik, ha valahol környezetszennyezést észlelnek, merevlemez helyett a hasgörcsöt okozó kólibaktériumon tároljuk az adatokat, belelátunk mások agyába, de molekuláris szinten zajlik a kátyúk javítása is.

DNS-alapú adattárolás

Merevlemez helyett géneken fogjuk tárolni az adatokat a jövő számítógépein. A kísérletek során eddig mesterséges DNS-t használtak, mert valódi DNS-re lényegesen nehezebb adatokat rögzíteni, ugyanis az organikus sejtek folyamatosan változnak, osztódnak, meghalnak.

Milyen lesz a világ 2050-ben?

Gyerekcipőben jár még a technológia, mert azok az öt mozgásfázist megörökítő GIF-képek, amelyeket a Harvard Egyetem tudósainak idén sikerült génszerkesztéssel elmenteniük egy kólibaktérium DNS-ére, csekély adatmennyiséget jelentenek (36×26 pixeles fotók). Ráadásul csak 90 százalékos pontossággal tudták dekódolni a fotókat, tehát van még mit javítani az eljáráson.

– Egy olyan molekuláris felvevőt próbálunk kifejleszteni, amely az élő sejtekbe ültetheti magát, és idővel adatokat gyűjthet nekünk – mondta Seth Shipman, a Harvard Medical School genetikusa.

A DNS-en való adattárolás alkalmazásának hatalmas lehetőségei vannak a környezetszennyezés mikrobákkal való megfigyelésén túl az agyfejlődés programozott idegsejteken keresztüli megfigyeléséig. Márpedig DNS-ben bővelkedik az élővilág, még az évmilliárdokkal korábban élt lények maradványaiból is kinyerhetik és felhasználhatják e célra. A Nature tudományos folyóirat szerint emberi géneken is képesek leszünk tárolni információkat.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Vége a kátyúknak – önbefoltozó aszfalt

Svájci kutatók vas-oxid nanorészecskéket kevertek a bitumenbe, s megmelegítették az aszfaltot, hogy a mágneses nanorészecskéket munkára fogják. Ezzel elektromágneses teret hoztak létre, amitől a bitumen éppen csak annyira válik folyékonnyá, hogy e nanorészecskék oda vándoroljanak, ahol a felület egyenetlen, vagyis repedés vagy lyuk van kialakulóban.

Az ETH Zürich főiskola és a dübendorfi EMPA tudományos kutatóintézet szerint az újítás megduplázhatja a nagy megpróbáltatásoknak – nagy súlyú kamionoknak és az időjárás viszontagságainak – kitett útburkolatok élettartamát. A motorosok életét is megmentheti a találmány, hiszen az aszfalton keletkező repedések és lyukak számos végzetes közúti baleset okozói.

Egy nap 2036-ban
Húsz éven belül életünket alapvetően átalakítja majd a technológiai fejlődés: hogy milyen alaposan, azt csak akkor értjük meg, ha belepillantunk a húsz évvel későbbi jövőbe. Huber Krisztián, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnökének segítségével belepillantunk a jósgömbbe.

A kutatók jelenleg vállalati partnereket keresnek a piaci alkalmazásra és forgalmazásra. A hollandiai Delf Egyetemen is folyamatban van egy önjavító aszfalt létrehozása, ám abban apró acélrostok játsszák a főszerepet.

Gondolatolvasásra készül a Facebook

Miközben Elon Musk olyan mikroszkopikus méretű eszközzel kívánja megvalósítani az agy–komputer interface (BCI) ideáját, a Facebook teljesen más megközelítéssel kísérletezik: agyi implantátumok nélküli gondolatérvényesítéssel.

A közösségi média K+F részlege, a Building 8 a kórházi agyvizsgálatoknál használt képalkotó technológiákat (MRI, PET) hívná segítségül, és attól függően, hogy milyen elektromágneses aktivitás megy végbe az agy különböző régióiban, algoritmusok következtetnék ki, hogy milyen gondolat született meg a szürkeállományunkban. Ezt aztán paranccsá fordítaná a számítógép számára.

A cél az, hogy az emberek percenként több mint száz szót legyenek képesek gépelni a cikázó gondolataik révén – amire az ujjaik nem lennének képesek. A kutatást csak 2017 elején kezdte meg a Facebook, de máris egy sor egyetemmel együttműködik (University of California, San Francisco, UC Berkeley, John Hopkins University, Washington University).

Nyakunkon az új ipari forradalom
Több mint 900 milliárd dollárt hozhat a digitális ipari forradalom a cégek várakozásai szerint, ami a költségek csökkenésének, a hatékonyság és a nyereség növekedésének köszönhető. A szervezetek több mint fele két éven belül megtérülést vár. Az informatikai szakemberek iránti igény és az adatbiztonság viszont továbbra is komoly kihívást jelent.

A végső alkalmazás azért ennél nagyobb horderejű: a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) fantáziavilágainak megtapasztalására is közvetlenül az agyban kerülhetne sor anélkül, hogy egy számítógép vagy egy okosszemüveg képernyőjére bámulna az ember.

Észrevétlen génelemzés

A Clearista amerikai startup olyan eljárást dolgozott ki, amihez nem kell több, mint néhány sejtet levenni a bőrből, azt némi vízzel és egy speciális oldószerrel elkeverni, és máris kész a génelemzés.

A CIA kockázati tőkealapja, az In-Q-Tel, mely az amerikai adófizetők pénzéből évente százmillió dollárt fektet be, nem véletlenül rakott pénzt e cégbe. Nyilván olyan módszerre volt a titkosszolgálatnak szüksége, amivel bujkáló vagy álcázott terroristák, bűnözők és kémek személyazonosságát, származását, etnikumát anélkül állapíthatnák meg, hogy az illető tudná, mintát vettek tőle, akár egy érintéssel. Bizonyos elváltozások a bőrsejtekben azt is mutatják, milyen kemikáliáknak lett kitéve az egyén. Ha valakit titokban mérgeznek, az is lecsekkolható egy ilyen rutinvizsgálattal.