Szembenézni mindig jobb

2016. október 04. kedd - 07:30 / Timár Gigi
  •  
  • Előfizetés

Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikerrel vegye a növekedés során elkerülhetetlen buktatókat, tudatos stratégiaalkotásra, a kockázatok szervezett kezelésére, vagyis minden területen nyílt szembenézésre van szükség. Hiába dugjuk homokba a fejünket, az sokszor még a túléléshez is kevés, nemhogy a növekedéshez.

A siker egyik legfontosabb kulcsa a változásokhoz való alkalmazkodás képessége – mondta Ferencz Gyöngyi, a VGD Hungary Kft. partnere a Piac & Profit Növekedés határai című konferenciáján. Ez azonban nem átgondolatlan sodródást jelent, épp ellenkezőleg, tudatos stratégia kialakítását. A stratégiaalkotás valójában jövőalkotás – hangsúlyozta a szakember, aki szerint meg kell festenünk a fejünkben azt a jövőbeni képet, amit aztán képesek vagyunk átvinni a fizikai valóságba.

A stratégia kilakatásához komplex ismeretekre van szükség, sok oldalról kell megvizsgálni, hol tartunk. Elemeire kell szednünk a cégünk működését és ezeket egyenként megvizsgálni. Ismerni kell az üzleti számokat, a bevételeket, költségeket, lehetséges támogatási formákat, a szükséges erőforrásokat, a tervekhez kapcsolódó jogi kérdésekkel is tisztában kell lennünk és pontosan kell látnunk, hogy kik azok, akikkel együtt dolgozunk. (A transzparencia segít megtalálni az ellenséges munkatársakat is.)

Először a hatalomról kell lemondani a növekedéshez
A valódi változáshoz fel kell adni a korábbi működési paradigmát, belátni, hogy változtatni kell. Ennek alapja az, hogy a tulajdonos/vezető szerepét újra kell definiálni a cégben. Első sorban azt, hogy elengedje azt, minden rajta múlik a cégben. Ezen a hozzáálláson, ha nehéz is, muszáj túllépni. Ehelyett szabályozni kell a folyamatokat és rendszert kell építeni.

Tiszta kép

– Objektívnek kell lenni, a cégünk nem olyan, amilyennek mi gondoljuk, hanem amilyennek mások látják. Mindenkinek vannak vakfoltjai, egy külső szemlélő másképp lát. Ezek feltérképezése viszont fontos lépés lehet ahhoz, hogy valóban szintet ugorjunk, kisvállalkozásból középvállalattá fejlődjünk. Nagyon fontos, hogy aki látszik, játszik. A fejlődéshez muszáj láthatóvá és átláthatóvá válni.

Ha pontosan látjuk, hogyan is állunk, már könnyebb megtalálni a növekedés korlátainak átlépéséhez szükséges eszközöket is. Megoldás lehet a portfolió tisztítás, a beteg részek levágása, átszervezés, lehet, hogy az utódlásról kell gondoskodni vagy épp exitre készülni és egy befektetőnek átadni a céget.

De az átláthatóság nem csak emiatt fontos. A sikeres cégvezetőknek rengeteg mindennel kell foglalkoznia, a tapasztalatok szerint sajnos sokszor a veszélyek, kockázatok kezelése az, ami a háttérbe szorul – mondta Székely Szilárd, az EY menedzsere a konferencián. (A korrupciós kockázatok és a cégen belüli visszaélések feltárására a cégek 60 százaléka továbbra sem fordít figyelmet.) Bizonyos kockázatokat kezelnek a cégek, de sokat jellemzően nem. A szállítói összefonódások, a jogtalan hozzáférések (aki iktat, ne tudjon utalni), összeférhetetlenségek (ügyfelek közötti kapcsolatok, munkavállalók egyéb érdekeltségei), adatlopás, versenyjogi kockázatok tipikusan olyan kockázatok, amelyekkel a cégek jelentős része nem foglalkozik. Ezek mind beszállítói mind munkavállalói oldalról szorosan összefüggnek a növekedés kérdésével.

egy kéz, adatokkal teli papírok fölött

Kép:Pexels.com

A leginkább veszélyeztetettek az ugrásszerűen nagyot növő cégek, ilyenkor ugyanis a marginálisnak tartott kockázatok nagyon könnyen háttérbe szorulnak. Veszélyeztettek az olyan cégek is, ahol a különböző rendszerek nincsenek kidolgozott kapcsolatban egymással. A pénzügy nem kommunikál a gyártással, a beszerzés az ügyfelekkel. Kiemelten veszélyeztetettek továbbá azok a vállalatok, ahol a működés alapja a bizalom felé tolódott el a kontrollal szemben.

– A kkv-k többsége számára a bizalom fontosabb a kontrollnál. A bizalom persze fontos és jó, de a hosszú távú sikeres működéshez mindenképpen szükség van kontroll rendszerekre.

Megelőzés, felmérés, elemzés

A megoldás a megelőzés, felmérés és elemzés. Ha van megfelelő háttérvizsgálat, adatelemzés és adatvédelem, akkor a fent említett veszélyek kivédhetők. A háttérvizsgálat során a velünk kapcsolatba kerülő cégek hátterének nézünk részletesebben utána. Kiderülhetnek például olyan összefonódások, amelyek súlyos károkat okozhatnak. (Lehet, hogy valahol a háttérben egy tulajdonos kezében van a beszállítóink jelentős része?)

Fontos a szállítói adatokban rejtett, még fel nem tárt kockázatok azonosítása. Ki kell szűrni a túlszámlázásokat, a beszerzési igény nélküli számlákat többek között, de fontos vizsgálni a függőségeket is – például gyanús lehet, ha egy cég szinte csak arra alakult, hogy minket kiszolgáljon – ez esetben gyanakodhatunk összefonódásra egy meglévő szállítóval. Fontos figyelni a jóváhagyási limitekre is. Gyakori, hogy például kifizetéseket tudatosan több számlára törnek a beszállítók, így szinte feltűnés nélkül csúsznak át felesleges kifizetések egy jól prosperáló cégnél.

Kiemelten fontos és elhanyagolt terület az adatvédelem. Fel kell tárni azokat a pontokat, ahol a céges adatokhoz illetéktelenek hozzáférhetnek. Ezzel elkerülhetünk súlyos NAIH bírságokat (az ügyféladatok kezelése kapcsán), de konkrét üzleti bukást is megelőzhetünk. Fontos lenne például tudni arról, ha valaki másolja a céges adatokat. Ilyen jelzést be lehet építeni a rendszerekbe, könnyen felügyelhető, hogy történik-e gond.

A külső támadások is súlyos gondokat okozhatnak, egy nemzetközi felmérés a kkv-k 60%-a esik ilyennek áldozatul és ezek fele a sikeres támadás után fél évvel csődbe megy – mondjuk mert az ügyféladataik kerültek illetéktelen kezekbe.

Ha a bizalmi alapú berendezkedés helyét a transzparens, ellenőrzött működés veszi át, biztos, hogy meg kell küzdenünk az alkalmazottak ellenállásával – hívta fel a figyelmet a szakember, de ha el tudjuk mondani, hogy ez a cég jövője szempontjából fontos, el lehet fogadtatni a szükséges korlátozásokat.

A rendtől boldogabbak is vagyunk

Az egyik varázsszer az eljárásmódok rögzítése – hangsúlyozta Kovács Eszter, a Profil Training ügyvezetője. Ez segít aztán beindítani a jó érzéseket is a szervezetben dolgozó emberekben.

– Jó érzéseket kelt az, hogy tudom, mi van körülöttem és rendben mennek a dolgok. A jó érzésekre pedig szükség van, mert ahhoz, hogy hatékonyan cselekedni tudjunk. A kutatások szerint a jó érzéseknek háromszoros többségben kell lennie a rosszakhoz képest.

Amikor teljesíteni kell, előfordul, hogy úgy érezzük, a hatékonyság érdekében átlépünk szabályokat. Ez viszont elérhet olyan szintet, amikor az már a cég számára végzetes lehet, a sok kis szabálytalanság a rendszer összeomlásához vezet – mondta Csaba Beartrix, a Media Nexus Kft. tanácsadója a konferencián. A vezető felelőssége, hogy értékelje a beérkező kis információkat és átlássa a rendszert, visszaterelje a folyamatokat a mederbe, hogy a nagy egész jó irányba haladjon.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek