Szándékosan késve fizetik a számlák többségét

A nagyvállalati fizetések 90, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka épül halasztott fizetésre, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások igen megértőek a szállítói hitelezés területén - derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométere nevű tanulmányából. Azonban több országot fenyeget a recesszióba való visszasüllyedés, így a halasztott fizetés számottevő kockázatot jelent a magyar vállalatokra nézve is.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométere 2011 őszi kiadása 27 ország vállalatainak fizetési gyakorlatát vizsgálta részletesen. A dokumentum megállapításai szerint a felmérésen belül a magyarországi vállalkozások fogadták a legkészségesebben a szállítói hiteleket, hiszen a vállalatközi tranzakcióik 80 százaléka épült halasztott fizetésre. A szállítói hitel útján történő értékesítés 76 százalékát belföldi, 24 százalékát pedig külföldi vevőknek teljesítették. Emellett a szállítói hiteleket leggyakrabban a gyártó és szolgáltató cégek alkalmazták.


Kép: sxc/johnridely

Még érdekesebb, hogy a magyar hazai nagyvállalatok értékesítésük 90 százalékát halasztott fizetéssel teljesítették, és a halasztott fizetés nyújtásának készsége a cég méretével együtt csökkent. A válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy leginkább „a hosszú távú kapcsolat kiépítése" befolyásolta a szállítói hitelezéssel kapcsolatos döntéseit, ami 4 százalékkal magasabb érték, mint Európa más részeiben, illetve a teljes felmérés átlagánál. „Ez azt jelenti, hogy minden második magyar cég jövőbeni előnyöket remélt attól, ha nem azonnali fizetésre kötelezte vevőjét. Azonban több európai gazdaságban továbbra is veszélyt jelent a recesszióba való visszasüllyedés, így a halasztott fizetésre történő értékesítés jelentős kockázatot jelent Magyarországon is" - hívja fel a figyelmet Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A kis- és a közepes/nagy vállalkozások, valamint a gyáripar volt a leginkább érdekelt a kapcsolatok elmélyítésében. Ugyanakkor a második legjellemzőbb válasz az eladást ösztönző eszközök használata volt.

Behajthatatlan követelések
A behajthatatlan követelések a felmérés átlaga alatt maradtak: a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2 százalék, illetve 1 százaléka volt ilyen, ezen belül a nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak. „A felmérés igazolta az Atradius sokat hangoztatott véleményét, miszerint az üzleti partnerek megválasztása – például hitelbiztosítói előminősítéssel -, és a kifinomult követeléskezelési módszerek használata nagyban csökkenti a kockázatokat, folyamatos cash-flowt eredményez, hosszú távon pedig a cég fennmaradását szolgálja. A vállalatok komoly cash-flow problémákkal nézhetnek szembe, ha nem látják át pontosan a belföldi és a külföldi partnerek fizetési szokásait” – hangsúlyozza Vanek Balázs.

A magyar vállalatok átlagosan 28 napon belüli fizetést követeltek meg, ami 7 nappal rövidebb az európai átlagnál. A válaszadók a belföldi vevőknek átlagosan 26, a külföldieknek pedig 34 napos határidőt adtak. A mikrovállalkozások és a nagyvállalatok adták meg a legrövidebb, illetve a leghosszabb határidőket, azonban érdekes módon mindegyik szektor a régiós és a teljes felmérés átlagánál rövidebb határidőket alkalmazott. Az ügyfél hitelképessége volt a fizetési feltételek elsőrendű meghatározója, de ez kevésbé volt igaz a külföldi értékesítésre, mint a belföldire, illetve többnyire a közepes és nagyvállalatoknál valamint a szolgáltatói szektor esetében volt kiemelkedően hangsúlyos. Fontos szempont volt még a piaci verseny, elsősorban a külföldi értékesítés esetében. A magyar vállalatok 34 százaléka ajánlott fel skontót (árengedmény, amelyet készpénz fizetésekor vagy a tartozás lejárat előtti fizetésekor adnak), ami enyhén elmarad a felmérés átlagától. Leginkább a nagyvállalatok és a kis-, nagykereskedelmi és egyéb disztribúciós vállalkozások voltak hajlandóak skontót alkalmazni. „A magyar válaszadók ügyfeleinek kisebb része vette igénybe a skontót, mint a felmérés többi országában a válaszadók ügyfelei, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások jelentős része alultőkésített.

A vállalati szektor 2011. második felében a belső kereslet stagnálásával, visszafogott banki hitelezési politikával szembesült.(Ez az előrejelzések szerint 2012-ben sem változik majd.) Ezt sok esetben tovább nehezítette a korábban svájci frankban vagy euróban eladósodott vállalatok esetében a forint gyengüléséből adódó finanszírozási többletköltség vagy a gyakran változó adózási környezet. Kitörési pontot 2012-ben az jelenthet, ha a belföldi kereslet megindul felfelé, illetve ha a kormányzati intézkedésekből adódóan új beruházások indulnak meg" - mutat rá Vanek Balázs. A magyar válaszadók átlagosan 33 napos fizetési időről számoltak be, ami 5 nappal hosszabb az átlagos határidőnél. A belföldi fizetési idő átlagosan (34 nap) mintegy 3 nappal rövidebb volt. Magyarország nagyvállalatainak fizettek a leglassabban, míg az egyes vizsgált ágazatok között egyenletesen oszlottak el a fizetési idők. A külföldi (export) követelések 22 százaléka volt késedelmes, ami jócskán elmarad a felmérés átlagától (30 százalék), azaz export esetén jóval óvatosabbak a magyar vállalatok partnereik megválasztásában. Azonban a magyar válaszadók belföldi követeléseik körülbelül 31 százalékát késedelmesen kapták meg, ami ugyan kissé alacsonyabb a régiós átlagnál (32 százalék), de önmagában is magasnak tekinthető.

Ennek ellenére a magyar vállalkozások a régiós átlaghoz viszonyítva kisebb mértékben vettek igénybe követeléskezelő eszközöket. A kivételt a válaszadóknak az a 39 százaléka jelentette, akik hajlandóak voltak a vevő múltjának ellenőrzésére; a kis-, nagykereskedelmi és egyéb disztribúciós ágazatokban különösen aktív tevékenységet tapasztalt ebben a tekintetben az Atradius. Bár a cég nem tapasztalt jelentős - 25 százalékos vagy nagyobb - előrelépést a követeléskezelési eszközök alkalmazásában 2011 első felében, a nagyvállalatok és a pénzügyi szolgáltató vállalkozások több felszólítással éltek. (Nyáron új, a számlazárolást is magában foglaló szabályozásra tett javaslatot az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az uniós kisvállalkozások és magánszemélyek könnyebben behajthassák más tagállamokban keletkezett anyagi követeléseiket.)

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo