Közeledik az év vége, ilyenkor érdemes számba venni az elért eredményeket, s asztalra tenni a jövő évi elképzeléseket. Ha a makrogazdasági mutatókat nézzük, a mögöttünk álló év közel sem a nagy álmok megvalósulásáról szólt, s úgy tűnik, a jövő évi várakozásokat illetően sem az optimista hozzáállás a mérvadó ezekben a napokban.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Hiába vártuk, az esztendő a harmadik negyedévben sem talált magára a magyar gazdaság: a nemzeti össztermék (GDP) éves összevetésben 1,5, a második negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal zsugorodott (az esztendő elején még abban bíztunk, hogy ez az adat már pozitív előjelű lehet). Az első kilenc hónap összességében 1,3 százalékos GDP-visszaesést hozott.
E környezetben, nem meglepő módon a várakozásokra vonatkozó felmérések hangvétele sem igazán optimista. A GKI-Erste konjunktúra-index értéke például év eleji szerény emelkedés után májusban nagyot zuhant, azóta pedig enyhe elmozdulásokat mutat. Novemberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé javultak, ám így sem érték el áprilisi, egyébként akkor is igen alacsony értéküket.
Tetszhalott magyar kkv-k
Magyarországon 2005 óta stagnál a foglalkoztatás a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv), és számuk sem emelkedett; a kisvállakozók helyzetét jellemző mutatók többsége javult, de nagy többségük az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt – állapította meg az Európai Bizottság októberben publikált jelentése.
A kis- és középvállalkozások egyre borúsabban látják a jövőt. A K&H november elején publikált kutatása szerint az árbevétellel kapcsolatos várakozások év eleje óta csökkennek. Ősszel ennek mértéke átlagosan 3,8 volt, az egy évvel korábbi 6,4 százalék után. Mindezzel párhuzamosan a vállalkozások az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsítik, de a létszámbővítésben gondolkodó cégek többsége is csupán néhány fős munkaerő–felvételt prognosztizál, ezért a kkv szektorban továbbra sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése.
Vannak kivételek
Óvatos derűlátás jellemezte a kis- és középvállalatok az UniCredit Bank saját ügyfélkörében végzett őszi felmérése szerint. A legnagyobb érdeklődés továbbra is a rövid futamidejű hitelek iránt mutatkozik, de a megkérdezett hétszáz kisvállalati vezető kétharmada beruházást tervez a közeljövőben, és ezek fele ehhez bankhitelt kíván igénybe venni.
A felmérés tapasztalatai néhány ponton érdemben eltérnek az általában tapasztaltaktól: a vállalatokat, s ezen belül a kisvállalatokat az utóbbi időben messze nem a beruházási és hitelfelvételi aktivitás jellemezte. A látszólagos ellentmondást a banknál azzal magyarázták, hogy a megkeresett cégek összességében jobb helyzetben vannak, mint ami általában elmondható: az elmúlt időszakban is növekedésre voltak képesek, s jövőbeli kilátásaikat is kedvezőbbnek ítélik.
Folyamatosan romlik ugyanakkor a kkv-k likviditási helyzete: a K&H november végi kkv bizalmi index felmérése szerint ismét emelkedőre fordult a számlák kifizetésének határideje, amit tovább romló várakozások kísérnek. A vevők körében az érvényes átlagos fizetési határidő 34 napra nőtt (a válság előtt 28-30 nap volt), következő évre várt adat pedig 30-ról 38 napra ugrott.
Sok jó hír, nincs tehát. Az egyetlen talán kézzel fogható ilyen elem lehet az a tény, hogy a jövő évi adóváltozásokkal két olyan kisvállalkozókat érintő elem is bekerül a rendszerbe (a kata és a kiva), amelyek számos vállalkozás adósásában hozhat egyszerűsödést. (A jövő évi adóváltozásokról szóló összefoglalónk innen érhető el.)
