Számoljunk, vagy ne?

2014. január 20. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Egy vállalkozás komplex rendszer, rengeteg területet kell figyelni, egyensúlyban tartani, miközben nem csökkenhet a kreativitás és a lelkesedés sem, ha sikeresek akarunk lenni. Hiába működik azonban jól számos részterület, ha működésükről nem állnak rendelkezésünkre számok, és nem derül ki, hogy az egész rendszer esetleg veszteséget termel.

Kép:PP/FényesGábor

Tanácsadói munkánk során, de cégvezetőkkel, vállalkozókkal, vagy leendő vállalkozókkal beszélgetve is gyakran felmerülő téma a pénz, egy vállalkozás pénzügyeinek a megtervezése, annak fontossága. Sokaknak az álláspontja, kezdjünk el valamit forgalmazni, vagy szolgáltatni, csináljunk neki némi hírverést, aztán majd valahogy lesz. Ez a valahogy majd lesz abban az esetben, ha volt pár százezer, netán 1-2 millió forint az indulásra, jelenthet akár 8-10 hónap működést is. Ha ennél több pénz volt az elején, akkor a cég talán 2-3 évig húzza, és akkor dobja be a törülközőt, ha csak nem sikerül menet közben még némi pénzt szerezni a lyukak tömködésére.

Természetesen nem minden a pénz, kizárólag attól, hogy van, egyetlen vállalkozás sem fog jól működni. Aki viszont azt hiszi, hogy a pénzügyi tervezés, elemzés, az, hogy adatokhoz jussunk vállalkozásunk működéséről, és azokat megfelelően felhasználjuk, mikor döntéseket hozunk, az valami újkeletű tudomány volna, rosszul gondolja.

1944-ben az amerikai Ford cég egyre nehezebb helyzetbe került. Igaz, a hadiipari megrendelések életben tartották a céget, ugyanakkor az általános szervezetlenség, fejetlenség miatt a gyár egyre nehezebben tudta fenntartani a termelést, betartani a szállítási határidőket. Ezzel párhuzamosan vezetőváltás is zajlott: a cég alapítója, Henry Ford egészségi állapota miatt nem tudta tovább vezetni azt. A választás végül az alapító fiára, az ifjabbik Henry Fordra (Ford II) esett. Kinevezését sokan ellenezték, lévén semmiféle vezetési tapasztalattal, üzleti tudással nem rendelkezett. Látva a cégben fennálló káoszt, egyik első intézkedése annak megszüntetése volt. Ennek a feladatnak az elvégzésére néhány, a légierőtől éppen leszerelt nagyon tehetséges fiatalt vett fel, akiket később csak csodagyerekekként emlegettek. Ők voltak azok, akik a 2. világháború alatt a szövetségesek európai légi hadmozdulatainak a logisztikai hátterét a szükséges adatok összegyűjtésével, rendszerezésével megtervezték, így minden tervezhetővé és ellenőrizhetővé vált. Ennek a csapatnak egyik tagja, Robert McNamara később az USA hadügyminisztere lett.

Mikor mit?
Induló vállalkozás pénzügyi tervezésekor először összegyűjtjük, és megbecsüljük a várható kiadásokat. Ezek ismeretében látható, minimálisan mekkora bevételre van szükségünk ahhoz, hogy a vállalkozás ne veszteséget termeljen. Azt eldönteni, hogy ez a bevétel elérhető-e, a piaci realitások ismeretében, piackutatás, felmérés alapján dönthető el.
Működő vállalkozás esetén egy jó pénzügyi terv segít megmutatni, a tervezetthez képest például költhetünk-e valamivel többet az eredetileg elhatározottnál reklámra, ha szükséges. Kiadásainkat áttekintve az is láthatóvá válik, mely területeken tudunk spórolni a működési költségeken.
(A cégek jelentős része egyáltalán semmilyen méréssel, statisztikával nem támasztja alá a meghozandó döntéseket, vagyis gyakorlatilag vakrepülésben él. Szakértőnek tippjeivel segít, hogyan lehet három egyszerű lépéssel elkerülni a váratlan pánikot.)

A csodagyerekek felmérték a cég állapotát, dokumentálták, hogy egyáltalán mi történik, mely területeken hányan dolgoznak, mi mennyibe kerül a cégnek, és pénzügyi tervet készítettek. Munkájuknak köszönhetően a Ford működése átláthatóvá és tervezhetővé vált, többek között ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a cég különösebb gond nélkül vészelt át több olyan időszakot is, amikor az általános recesszió miatt valamennyi autógyártó eladásai visszaestek. Szinte ugyanekkor, 1946-ban lépett be a Fordhoz egy fiatal mérnök, Lee Iacocca. Hamar kiderült róla, hogy kiváló képességekkel rendelkezik, így a ranglétrát végigjárva 1970-re a Ford vezérigazgatója lett. 1978-ban hagyta ott a céget, mivel nem értett egyet a szinte kizárólag pénzügyi szempontokon nyugvó vezetéssel.

1978 végén, az akkor a csőd szélén álló Chrysler vezérigazgatója lett. Itt ugyanazzal a helyzettel szembesült, mint Ford II, mikor átvette a cég irányítását: totális fejetlenség, adatok, ellenőrzés teljes hiánya. Iacoccának a Chrysler katasztrofális pénzügyi helyzete miatt az államhoz kellett szövetségi kölcsönért fordulnia (ezt korábban csak a Lockheed kapta meg). Ehhez azonban adatokra volt szükség az általa vezetett cégről, és pontos jövőképet, üzleti tervet kellett prezentálni. Ennek érdekében ugyanazokat a módszereket alkalmazta, amit a csodagyerekek csináltak a Fordnál. A Chrysler végül 1980 januárjában megkapta a szövetségi kölcsönt (1,5 milliárd dollárt!), annak ügyes felhasználásával Iacocca a céget talpra állította, a kölcsönt 1983-ban teljes egészében visszafizette, sőt évekre biztosította a Chrysler eredményes működését.

Mindkét cég példája megmutatta, hosszú távon lehetetlen egy vállalkozást működtetni anélkül, hogy arról pontos pénzügyi adatokkal rendelkeznénk. Természetesen nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, nem lehet egyetlen vállalkozást sem csak és kizárólag pénzügyi szempontokon alapuló döntések mentén vezetni, ahol így tesznek, az a vállalkozás szinte biztos, hogy nem fog fejlődni.

Egy vállalkozás nem csak számokból áll: a pénzügyek mellett ott van maga az üzleti ötlet, a termék(ek), szolgáltatás, amit a cég elad, áldozni kell marketingre, meg kell találni a megfelelő munkatársakat, vezetőket. Hiába működik azonban jól a többi részterület, ha működésükről nem állnak rendelkezésünkre számok, és nem derül ki, hogy az egész rendszer esetleg veszteséget termel. Egyetlen vállalkozás sem tud olyan jól menni, hogy ne kelljen annak pénzügyeivel foglalkozni.

Vuray György
Vállalkozás Okosan portál munkatársa

A tudatos tervezés nem luxus
Van hova fejlődnie a hazai kkv-knak a tudatos tervezést illetően. A CIB Stafétabot Kutatásából többek között kiderül: a magyar kkv-k 80 százaléka rendelkezik üzleti tervvel, de több mint felük az adott évre, vagy maximum csak egy-két évre tervez előre, 18 százalékuk egyáltalán nem szokott stratégiai tervet készíteni és mindössze 3 százalékuk tervez öt évnél hosszabb időre. Akinek van üzleti terve, azok közül is mindössze 37% módosítja azt évente, ez pedig súlyos hiba.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor