Szalmonellás pulyka: a forgalmazót is lehet bírságolni

2014. november 13. csütörtök - 19:53 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Az Európai Bíróság szerint az élelmiszerlánc bármely képviselőjét a termelőtől a kiskereskedőig, meg lehet bírságolni, ha az áru nem felel meg az élelmiszer-egészségügyi követelményeknek.

Kép: Pixabay

Az ügy előzménye egy két évvel ezelőtti rutinellenőrzés: az osztrák élelmiszer ellenőrző szervezet egy fióktelepen mintát vett egy másik vállalkozás által termelt és kiszerelt vákuumcsomagolt pulykamellből (az MPREIS Warenvertriebs GmbH csak a forgalmazás szakaszában vett részt). A minta szalmonellával volt szennyezve, ezért az az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” volt az uniós jog  értelmében. Az osztrák hatóságok eljárást indítottak a cég ellen az élelmiszerekre vonatkozó szabályok megsértése miatt, és bírságot szabtak ki vele szemben. Mivel a vállalkozás vitatta a bírságot, az Unabhängiger Verwaltungssenat Tirol (Tirol tartomány független közigazgatási tanácsa, Ausztria) azt kívánta megtudni a brüsszeli szervtől, hogy milyen kötelezettségei vannak az élelmiszer ipari vállalkozóknak, ha csak a forgalmazás szakaszában végeznek tevékenységet. Élelmiszerbiztonságban egyébként előkelő helyen állunk a világranglistán.

A Bíróság megállapította, hogy az olyan élelmiszer-ipari vállalkozókkal szemben, akiknek a tevékenysége kizárólag a forgalmazás szakaszára terjed ki, bírságot lehet kiszabni, ha olyan élelmiszert hoznak forgalomba, amely nem felel meg a mikrobiológiai kritériumnak.

Az indoklás szerint az uniós jogban meghatározott friss baromfihúsoknak  a forgalmazás valamennyi szakaszában – beleértve a kiskereskedelmet is – meg kell felelniük a szalmonellával kapcsolatos mikrobiológiai kritériumnak. A Bíróság ebben a tekintetben rámutat, hogy a mikrobiológiai kritérium a „forgalomba hozott termékekre vonatkozik, eltarthatósági idejük alatt” . A „forgalomba hozott termékek” fogalma az olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket (ahogyan a friss baromfihúsokat), az eladásuk, a forgalmazásuk vagy az átadásuk bármely más formája céljából tartanak készen, amely tehát magában foglalja a kiskereskedelmet is. Ezenkívül az élelmiszerjog egyik alapvető célját, azaz az emberi egészség magas szintű védelmét érintené hátrányosan azon előírás hiánya, hogy a friss baromfihúsnak a forgalmazás valamennyi szakaszában (beleértve a kiskereskedelmet is) meg kell felelnie a mikrobiológiai kritériumnak.

A legtöbbször simán csak lejár a termék
Az élelmiszerek forgalomból történő kivonásának leggyakoribb oka a jelölési hiba és a fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idő lejárta volt, előfordulási arányát tekintve azonban egyik sem érte el a vizsgált tételek 1%-át. Az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményekben megállapított különböző hiányosságok előfordulási aránya hasonló a 2013-ban tapasztalttal, első helyen a higiéniai hiányosságok állnak. A nyomon követhetőségre vonatkozó hibák előfordulási aránya 4 %-ról 2,4 %-ra csökkent tavaly.