Nem jut el a vevőkig az áfacsökkentés hatása

2016. április 13. szerda - 17:06 / piacesprofit.hu
  •    

Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.

Kilőtt a hazai lakáspiac az elemzők egyöntetű véleménye szerint. 2015-ben kimagasló mértékben, közel harmadával nőtt a hazai ingatlanforgalom. Óriási az érdeklődés a lakótelepi lakások iránt, a legdrágább panel már 500 ezer forintos négyzetméter áron kelt el a főváros XI. kerületi frekventált helyén – mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az Országos Ingatlankonferencián. Töretlenül népszerűek a belvárosi lakások is. Budapesten tavaly összességében 275 ezer forint négyzetméterár volt a jellemző (azóta az idei első negyedévben ez újabb 28%-kal 339 ezer forintra nőtt), de Nógrád kivételével országszerte szaladnak felfelé a lakásárak.

Az újlakás-piac szintén robbanás előtt áll: a fővárosban kétszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint 2013-ban, Valkó idén és jövőre is 3-4 ezer új lakás átadására számít, félmillió forintos négyzetméterár mellett. Vidéken is élénkül a kereslet, már tervezőasztalról kelnek el az elsősorban társasházi lakások, sőt az elhalasztott projektek is újraindulnak. Hosszabb távon országosan évi 25 ezer új lakással kalkulál a szakértő.

epitkezes_daru_pixabay

Kép:Pixabay

Ingatlanba menekített vagyon

Görög Áron, a Cordia marketing és értékesítési igazgatója a pozitív jövőképpel, a kormányzati támogató csomaggal, az alacsony kamatkörnyezet miatt szinte kockázatmentes finanszírozással, a reálbér-növekedés és az elhalasztott vásárlás eredményeként felhalmozott lakossági vagyonnal, és az átalakuló, felgyorsult lakásvásárlási szokásokkal magyarázza a mostani ingatlanpiaci boomot. A nagy hozamú befektetési lehetőségek szűkülése miatt ráadásul sokan az örök klasszikus ingatlanba fektetik most a tőkéjüket, ami ugyancsak fűti a piacot, mondja Görög. A magas bérleti díjakat is részben ez, illetve többek között a közösségi lakáskiadás terjedő népszerűsége okozza a szakértő szerint. Ugyanakkor Budapest belvárosi részein az ingatlanárak még mindig alig ötödét-hatodát érik el a környező fővárosbeli áraknak, van tere tehát a további emelkedésnek.

Az a kérdés tudunk-e elég lakást építeni
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) megjelenése komoly változásokat idézett elő a hazai építőiparban: már most óriási érdeklődés mutatkozik a lakások és a családi házak iránt is, kérdés azonban, hogy a kínálat és a kivitelezők kapacitása képes-e lépést tartani ezzel a megnövekedett kereslettel.

Érződik a CSOK-hatás

Az Országos Ingatlankonferencia panelbeszélgetésének résztvevői  egyetértettek abban, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci áremelkedés még legalább egy-másfél évig kitart, utána várható csak konszolidáció az árakban. Az éves ingatlanforgalom nagyságát hosszabb távon 180-200 ezer tranzakcióra várják a szakemberek. A mostani boomban mindannyian jelentős szerepet tulajdonítottak a befektetési célú vásárlásnak, amely azonban a tőke folytonosságának hiányában várhatóan hamar lecseng majd.

A CSOK-ról egyöntetűen foglaltak állást a szakértők: bár az érdeklődés óriási, de valójában a forgalom alig ezrelékét teszik ki ezek a lakások. Az újépítésű ingatlan árakat azonban erőteljesen felhajtotta a bejelentés, vagyis már érezhető az ún. CSOK-hatás. Az áfacsökkentéssel kapcsolatban megosztottak a szakértők: részben ennek tulajdonítják az ingatlanfejlesztések újbóli beindulását, a kínálatserkentő intézkedés hatását azonban kioltja a keresletélénkülés. Vagyis az áfacsökkentés valójában nem szivárgott át az árakba, nem csökkentek a vásárlók költségei. Tartani kell attól is, hogy mivel az ingatlanfejlesztésben kimaradt közel egy évtized – ami alatt számos előírás- és jogszabályváltozás történt, illetve számos nagy tapasztalatú cég eltűnt a piacról, – sok cégnél most nem áll rendelkezésre a fejlesztési know-how. A tudás és a tapasztalat hiánya pedig okozhat még fejfájást az építtetőknek és a vásárlóknak.

A hazai vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. A szakképzettséget igénylő pozíciókat évek óta csak nehezen sikerül feltölteni. Az elmúlt időszak kutatásaiból azonban az is kiderül, hogy már a felszolgálókra is lasszóval kell vadászni, ezért a vendéglátásban már a külföldről visszatérők után ácsingóznak, mert nincs elegendő munkaerő, aki van, az pedig nem kell a cégeknek.

Kezelhetetlen probléma lesz a munkaerőhiány
A munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerőhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj. A Randstad elemzése szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást, ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik.