Szabolcsból indulhat a magyar alma keletre

2012. november 14. szerda - 15:02 / piacesprofit.hu
  •    

Az agrártermékek hazai és külföldi értékesítésének elősegítésére kereskedőház létesült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - jelentették be az alapításban közreműködő szervezetek vezetői a térségi kormányhivatal szerdai nyíregyházi sajtótájékoztatóján.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára az eseményen elmondta: a szaktárca üdvözli a kereskedelmi tevékenységet összehangoló, a piacszerzést erősítő Szabolcsi Kereskedőház megalakítását, s hasonló létrehozását tervezi Oroszországban és Kínában, sőt szó van az arab országokban is egy magyar agrárkereskedelmi központ létesítéséről.

Indulhat a magyar zöldség keletre – Kép: SXC

A kormányzat szerint a Szabolcsi Kereskedőház a megye 40 ezer őstermelőjének, valamint 3 ezer családi gazdaságának nyújt majd segítséget a mezőgazdasági termékek szervezett értékesítéséhez – írta a Magyar Távirati Iroda.

A kereskedőházat a hivatal szervezői közreműködésével 11, az agrárkereskedelemben érdekelt alapító hozta létre. A kereskedelmi centrum a bel- és a külföldi piacra egyaránt közvetíti majd a Szabolcsban megtermelt mezőgazdasági árut, tisztességes árréssel dolgozik és az értékesítés nyereségéből jövedelem-visszaosztást is tervez a gazdálkodóknak. A várakozások szerint a kereskedőház tevékenysége tavaszra futhat fel, s januárban – az orosz vámszabályok várható változása után – a hűtőházakba betárolt alma exportálásával indul.

Az első évben, 2013-ban főként gyümölcsöt és zöldségfélét, azt követően pedig valamennyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termék értékesítését szervezi majd a létrehozott központ. A Szabolcsi Kereskedőház működéséhez uniós forrásokat is szeretnének bevonni.

Irány a Kelet!

Nehéz megítélni, milyen lehetőségek rejlenek a magyar kis- és középvállalkozások számára „a keleti nyitás” kormányzati politikájában, amely elsősorban Oroszországot, a FÁK-államok közül leginkább a kaukázusiakat, ezenkívül Kínát és az arab világot célozza meg. Még a legközelebbi piac, Oroszország is messze van, és a többiekkel együtt szinte bevehetetlennek tűnik a külgazdaság terén meglehetősen tapasztalatlan kkv-k számára. A kormány viszont támogatást, intézményrendszert és forrást ígér, így mindenképpen érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni az esélyeket.

További részletek itt olvashatók!

Mi mindent kell tudnunk az orosz üzlethez?

Oroszország hatalmas felvevőpiaca látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára. De csak azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek tudják, hová, mivel, kiken keresztül lehet erre a sajátos piacra bejutni, és elsajátítják az eredményes üzlethez szükséges ismereteket a legjobb ágazatoktól a finanszírozásig. A Piac&Profit konferenciájának délutáni szekciójában praktikus tanácsok hangzottak el az orosz piacra lépéssel kapcsolatban.

Hogy miért érdemes az orosz piacra exportálni? Ez Európa egyik legnagyobb és legdinamikusabban bővülő piaca: 4,5 százalékos volt a tavalyi növekedés és komoly a fizetőképes kereslet is a magyar termékek iránt – mondta Füzesi Attila, az MKIK Magyar–Orosz Tagozat alelnöke, a Creative Expert Consulting ügyvezető igazgatója. „Cégünk közvetítőként foglalkozik ezzel a piaccal, elsősorban egy adatbázist készítünk arra, hogy ki számíthat a célországban potenciális vevőnek, ezeket továbbítjuk a magyar vállalat (megbízó) felé, és megindulhat a kapcsolat kiépítése.”

(A Piac&Profit magazin aktuális számában részletes összeállításban foglalkozunk a keleti nyitás aspektusaival.)

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek