Miközben ma Magyarországon számos befektetésre már 5 év után teljes adókedvezmény érvényesíthető, azok, akik generációkon átívelő vállalkozásokat üzemeltetnek, semmilyen adóelőnyben nem részesülnek – emelte ki Rudas László, az egyesület elnöke. A helyzeten az egyesület tagjai szerint változtatni kellene. Kezdeményezésük célja az, hogy a mindenkori kormányok a hosszú távú befektetésekkel azonos elbírálásban részesítsék a hazai felelős családi vállalatokat.
A jelenleg 53 tagot számláló egyesülethez tartozó magyar családi vállalatok tavalyi éves árbevétele meghaladta a 275 milliárd forintot, a 2011-es csaknem 255 milliárd forint után. (A hazai tevékenység mellett számos cég külföldi érdekeltséggel is rendelkezik, amelyet az összesített adat nem tartalmaz.)
A forgalom negyede exportra ment. Ezek jellemzően a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és gépiparban realizálódtak. Érdemes kiemelni azt is, hogy a tagvállalatok jelentős beszállítói és szolgáltatói a Magyarországon működő autó- és vegyipari nagyvállalatoknak, amelyek szintén exportra termelnek.
A bő félszáz vállalkozás tavaly majd 10 ezer munkavállalót foglalkoztatott. A saját tulajdonú üzletben átlagosan négy családtag dolgozott valamilyen vezető pozícióban.
E gazdálkodói szegmens súlya már Magyarországon sem elhanyagolható. Az egyesület tagjai évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar gazdasági életnek, és jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP-hez, a foglalkoztatottsághoz, miközben hozzáadott értékük sem elhanyagolható. (Erről lásd keretes anyagunkat.)
E cégek számára a gazdasági és társadalmi értékteremtés támogatása kiemelt prioritás. Az egyesület a legfontosabb értékei közé sorolja a közösségteremtést, az érdekképviseletet, az értékmegőrzést. Legalább ilyen mértékben kiemelt szempont mindemellett az elkötelezettség a magyar piac iránt – hangsúlyozta Rudas László.
Stabil működés
Míg egy profi, külső menedzsment által működtetett cég negyedéves ciklusokban a profit megteremtésében érdekelt, a családi vállalkozások számára a hosszú távú értékmegőrzés és fejlődés az alapvető. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy a mindenkori kormányok a hosszú távú befektetésekkel azonos elbírálásban részesítsék a hazai felelős családi vállalatokat.
A gondolkodásmódot jól mutatja, hogy a családi vállalatok gyakorlatilag nem, vagy csak jóval szerényebb mértékben építették le az elmúlt években munkavállalóik körét. Többen épp ezt a nehéz időszakot használták ki arra, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre, és új területek felé nyissanak.
A belső értékek, az erős elkötelezettség ugyanakkor önmagában kevés, szükséges lenne a működési feltételekben is érdemi elmozdulásra. A konkrét lépésekről az egyesület javaslatokat dolgozott ki, amelyek – miként arra az FBN-H egyik tagvállalatának, az RSM-DTM-nek az elnök-vezérigazgatója, Kalocsai Zsolt felhívta figyelmet – az európai ajánlásokhoz igazodnak.
Az egyesület javaslatai
A hazai családi vállalatok döntő többsége olyan cég, amelynek az indulása a rendszerváltás időszakára esik. Az első (az alapító) generáció ezekben az években adja át a stafétát a következő nemzedéknek, a magyar jogrendszerből azonban hiányoznak azok az elemek, amelyek ezt megkönnyítenék: gondolva itt egyebek mellett a családi alapítványokra. (A cégutódlással összefüggő kérdésekről a Piac&Profit innen közvetlenül elérhető összeállításában foglalkoztunk részletesen.)
Hiányzik a háttérszabályozása a bizalmi vagyonkezelésnek, amelynek formai, adózási és számviteli rendszerét is meg kellene teremteni – sorolta a szervezet konkrét ajánlásait Kalocsai Zsolt.
Szükséges lenne biztosítani a tagi kölcsönök kedvezményes adózását. (2013-tól egy új adózási rendelkezés értelmében a kölcsönből élő vállalkozások kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek.) Jelenleg ugyanis, ha egy tulajdonos, akár a működőképesség fenntartása, akár a munkahelyek megőrzése, akár a szükséges fejlesztések finanszírozása érdekében vállalkozásába a személyes vagyonát viszi be (ahogy történt az az elmúlt öt évben az egyesület tagjainak többségénél), semmilyen kedvezményben nem részesül.
Hasonlóképp át kellene gondolni az üzletrész, illetve részvényjuttatás adózási kérdéseit. A jelenlegi rendszerben ugyanis ez a bérjövedelemmel azonos módon adózik. Kivételt a munkavállalói részvénytulajdon-program jelent, ennek léptéke azonban a családi vállalkozások számára nem elegendő.
Együttműködés – hogyan?
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület a megfelelő jogi környezet kialakítása érdekében saját eszközrendszerén belül együttműködésre törekszik az állammal. Javaslatok kidolgozásával, ajánlásokkal tudják segíteni ezt a folyamatot.
