Startupok az új Ptk. hatálya alatt – Ördög a részletekben!

2015. június 01. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A startupok gyakran pénzügyi befektetőre vannak utalva, azaz üzleti angyal vagy kockázati tőke bevonására. E kooperáció klasszikusan Joint Venture formában valósul meg, amely vállalkozás mindkét partner win-win helyzetben való hitén alapul. A sikeres együttműködés záloga a startupos szerződés-csomag - a felek erőpozícióját visszatükröző, de valahol kiegyensúlyozott és legfőképpen jogilag megbízható – kialakítása. E jogi „fékeket és egyensúlyokat” a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. meglehetősen felkavarta, emiatt finomhangolásra lehet igény. Szakértőnk segít.

Kép:PP archív

Lássunk három szemléltető példát!

1.    Csendes biztosítékok a Business Angel részére – Figyelem, semmisek!

A befektető gazdasági érdekeinek levédésére kedvelt eszköz volt a vételi jog alapítása a feltaláló üzletrészén. Ez gyakran fegyvernek használták, ha a felek nem jutottak megállapodásra valamilyen tulajdonosi vita kapcsán. Az új Ptk. (ami egyébként sok mindent megváltoztatott, itt olvashat a részletekről) hatálya alatt ilyen „zsebbiztosíték” már kikötésére már nincs lehetőség, mert azok semmisnek minősülnek. Vonatkozik ez valamennyi hasonló biztosítéki megállapodásra, pl. a közös startup cégből eredő bevételek – a befektető részére történő – csendes engedményezésére is. E biztosítéki megállapodások helyett a klasszikus zálogjog kerül előtérbe. DE fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy a zálogjog csak annak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésével jön csak érvényesen létre.

Apropó vételi jog: Mindkét partner számára kedvező újítás viszont, hogy egy „igazi” – azaz nem csak biztosítékú célú, hanem valódi üzleti stratégián alapuló – vételi jog már időben nem korlátolt maximálisan 5 évre. Ilyen szempontból a startup szerződéscsomag újragombolása lehet indokolt. Az eddig alkalmazott jogi trükközés, mely segítségével az 5 éves jogi korlátot a felek igyekeztek kijátszani, szerencsére már a múlté…

2.    Szerződés megtámadása: Kockázatok elkerülése végett!

Számtalan jogi bizonytalanságot rejt az a törvényi rendelkezés, miszerint valamely szerződő fél a szerződést feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással utólag megtámadhatja – Tenné ezt általában a gyengébb fél, hogy e lépéssel tárgyalási pozíciót nyerjen. Ez a lehetőség az új Ptk-ban továbbra is fennáll, viszont az alapszerződésben kizárható.

Ehhez képest új – és kockázatos – rendelkezés a Ptk-ban, hogy egy adott szerződéses rendelkezés automatikusan semmisnek minősül, ja „érthetetlen” vagy „ellentmondó”. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a startup partner – a szerződés-csomagban rejlő valamilyen kétértelműség okán – a teljes megállapodás érvénytelenségét helyezze kilátásba. Célszerű tehát a szerződésben e kiskaput is a lehető legbiztonságosabban bezárni, legfőképpen befektetői oldalról….

Befektetővel tárgyal? 9 dolog, amire figyelnie kell!
Számtalan jó ötlet hever a polcon és legalább ennyi meg nem értett zseni szaladgál köztünk. De kevés ötletből lesz vállalkozás és még kevesebb válik sikeressé. A legtöbb cég esetében előbb-utóbb eljön a perc, amikor külső forrás bevonására lesz szükség. Amennyiben úgy döntünk, vállalkozásunknak üzleti angyalra vagy kockázati tőkebefektetésre van szüksége, nem árt, ha az alábbi kilenc dologra odafigyelünk, amikor a befektetővel tárgyalunk.

3.    Társasági szerződéses szabadság: Áldás vagy átok? 

Az új Ptk. szerint a felek a társasági szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. A szerződéses szabadságnak van azonban három általános korlátja:

  1. a rendelkezés nem korlátozhatja kívülálló érdekeltek jogos érdekeit;
  2. a kisebbségi tulajdonosok a kisebbségi jogai nem csorbulhatnak; és
  3. az nem korlátozhatja a cég állami felügyeletét.

Korábban, mivel Gazdasági társaságokról szóló törvény sok esetben tiltotta az abban foglalt rendelkezésektől való eltérést, a felek az érdemi megállapodásukat a közös startup vállalkozás társasági szerződésén kívül, azaz a szindikátusi szerződésben mint külön-megállapodásban rögzítették. Az új Ptk. hatályba lépése óta ennek már nem kell így lennie, feltéve, hogy a startup partnerek elfogadják, hogy megállapodásuk a cégbíróságon bárki számára hozzáférhető. Ellenben így a szerződő felek nagyobb jogbiztonságot szereznek, hiszen a megállapodás nemcsak „a fiókban” létezik, és kisebb a kockázata annak, hogy a társasági és a szindikátusi szerződés egymásnak ellenmondó rendelkezéseket tartalmaznak.

Az új Ptk. szerint tehát a startupban résztvevő partnerek szabadon szabályozhatják a felek jogait és kötelezettségeit, taggyűlésen tanúsítandó szavazási kívánalmakat, az eladási forgatókönyvet stb. Fontos azonban látni, hogy a kisebbségi tulajdonos – kritikus helyzetben – szívesen fog arra hivatkozni, hogy szerinte az egyik vagy a másik rendelkezés a fenti három korlát valamelyikébe ütközik és ezért semmis: Itt is alapvetően azért, hogy újratárgyalási pozícióba kerülhessen. Ajánlatos ezért valamennyi megállapodást minden irányba jogi megfelelőség szempontjából megvizsgálni és kifejezetten kölcsönösen megerősíteni a szabályozás jogi megfelelőségét.

Óva intünk attól, hogy a már meglévő startup megállapodást bármilyen transzformációs folyamat nélkül átemeljék az új Ptk. hatálya alá. Így kellemetlen meglepetések elkerülhetőek lesznek, mint például az, hogy a többségi tulajdonos egymagába elhatározza a közös cég végelszámolását. Ilyen szempontból a startupos partnernek nem csak joga eltérni a Ptk. adta „default” beállításoktól, hanem egyben kötelessége…

Dr. Buzády Csongor, LLM (Berlin)
A szerző ügyvéd, vállalatfinanszírozási és tőkepiaci szakjogász. Rendszeresen nyújt jogi tanácsot magyarországi Startup vállalkozásoknak a Business Angel ill. a feltalálói oldal részére.

budlegal Buzády & Udvari Ügyvédi Iroda
www.bud-legal.hu


Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek