A kicsi és a jó ugyanúgy nem szinonimák, mint a nagy és a rossz

2017. március 27. hétfő - 13:30 / Szeicz András
  •    

Míg Lázár János a napokban jelentette be, hogy további kedvezményt kaphatnak a kisüzemi sörfőzdék, addig a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) ugyanebben az időszakban, közleményekben adott hangot felháborodásának, miszerint a Magyar Sörgyártók Szövetségével (MSSZ) való együttműködésük során hiába vetették fel többször is a piacra jutás kérdését, az MSSZ ezt következetesen elutasította. A KSE támadásként élte meg az MSSZ magatartását, és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult. Bart Dánielt, a Főzdefeszt nevű kézműves sörfesztivál alapítóját kérdeztük meg nyilatkozatháború okairól.

Megegyezett a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sör
Megegyezett a Csíki Sör márkanév használatáról a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört levédő Csíki Sör Manufaktúra. A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán – írja az MTI. Ebben közölték: “A felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek”.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Csíkszentsimonban, az Igazi Csíki Sör gyártelepének meglátogatása után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a magyar manufakturális sörgyártók számíthatnak a kormány segítségére. Eközben az MSSZ a NAV Jövedéki Főosztályához fordult, miután egy múlt hét szerdai HVG-cikkben a KSE által publikált piaci részesedés szerintük nincs összhangban a főzdék adóbefizetésével. A Magyar Sörgyártók Szövetsége tagjai tavaly jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe. Ez 4,5 százalékkal több mint 2015-ben. Rossz fényt vetne a teljes sörágazatra valamint erodálná a piaci versenyt, hogyha egyes piaci szereplők nem vagy nem a teljes forgalomba hozott mennyiség után fizetnének meg a közterheket – írta a Sörszövetség.

A három nagy viszi a piacot - Kép: Pixabay

Nagyobb piacot akarnak a kicsik – Kép: Pixabay

Már a kilencvenes években elrontották

Bart Dániel szerint a konfliktus gyökere az, hogy a kilencvenes években a frissen privatizált nagyüzem könyörtelenül leszámolt a kicsikkel, és átvette a piacot, és ezen az akkori tapasztalatlan magyar állam nem tudott, és talán nem is akart segíteni. Ez az az „ősbűn”, ami miatt a kicsik jogosan orrolnak a nagyokra. Viszont ők azóta beletörődtek periferikus helyzetükbe. Az új főzdék azonban más elvárásokkal érkeznek a piacra, és úgy érzik, az az egy-két százalékos piaci részesedés nem lesz elég nekik, amit jelenleg a hazai kézműves sör ipar fel tud mutatni. Nagyon sok pénz épül be most a kisüzemi fejlesztésekbe, 3-4 olyan főzde is épül, ami nem fér el ebben a 2%-os piaci részesedésben – nekik logikusan a nagyüzemtől kell piacot elvenniük. – Ezt a sort a Csíki Sör nyitotta, aki botrányszagú piacra lépése révén magára vonta a fogyasztók és a politika figyelmét, és abba a helyzetbe került, hogy befolyásolja az egész magyar sörpiac helyzetét – tette hozzá.

További adókedvezményt kapnak a kicsik
További jövedékiadó-kedvezményt kaphatnak a kisüzemi sörfőzdék Lázár János friss bejelentése szerint. A söriparban már most is forrong a hangulat, a Sörgyártók Szövetsége szerint erodálják a piaci versenyt.

A magas ár mögött nem feltétlenül a különlegesség áll

A Főzdefeszt alapítója elmondta, hogy Nagy Britanniában ugyanez a meccs húsz éve lezajlott, és ott sikerült helyzetbe hozni a kicsiket a „vendégcsapok” intézményével. – Nálunk azonban van ennek egy komoly akadálya: a kicsik egyszerűen nem főznek elég sört, és az is sok fajta közt oszlik el, tehát a sörfogyasztás legnagyobb részét kitevő világos lágersör megfelelő ellátását a kicsik akkor sem tudnák prezentálni, ha a nagyok egyik pillanatról a másikra megszűnnének – pláne nem azon az áron, amin a nagyok ezt most teszik – világít rá Bart Dániel a probléma gyökerére.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy az alapjáraton szűkebb piacot célzó, drága sörkülönlegességekkel kereskedő kisüzemi főzdék, miért vágynak nagyobb piacra, mint amekkora részesedést ki tudnának használni. Bart szerint a piac ilyen erős anyagi eredetű megosztása nem magától értetődő és nem örök érvényű, pusztán az elmúlt években alakult ki. Ha egy kis főzde nemcsak erős fekete meggyes sört tud eladni, hanem hozzáfér több értékesítési vonalhoz is, és sok sört el tud adni, akkor elvileg el tud jutni olyan mérethatékonyságig, hogy 170 forintért adjon egy átlagos ivósört. A piac tehát nem válik élesen külön. – Nem mindig azért drága a kisüzem, mert annyira különleges, hanem mert olyan gazdasági niche-ben kénytelen működni, melyben ennyit kell kérnie egy sörért – mondta.

Hiába van szabály, ha nincs sör

– Ezt törvényileg nagyon nehéz lesz befolyásolni, amíg a kicsik valódi sörfőző kapacitást nem tudnak felmutatni. Hiába nyitják meg a piacot a szabályok, nincs sörük, amivel betöltenék. A valóságban viszont elindult egy piacra jutási folyamat, a nagyok ma már hellyel-közzel (üveges formában, különleges sörök formájában) beengedik a kis főzdék söreit a magukhoz kötött vendéglátóhelyekre, amióta felismerték, hogy a sörkínálat gazdagodása az ő söreik fogyásának is jót tesz – anélkül, hogy nekik fáradtságos és bizonytalan fejlesztésekbe kellene fogniuk. Ez a melegedő légkör kezdett el most forrongani – tette hozzá a kézműves sörfesztivál alapítója.

Mitől kézműves a kézműves sör?
“Sajnos vagy nem sajnos, a kézműves sör mindig is egy filozófiai fogalom volt és soha nem tartozott hozzá konkrét termékleírás. Egyfajta hozzáállást jelöl, gasztronómiai igényességet és lelkiismeretet feltételez. Például egy kézműves sörfőző nem főz olyan gyenge minőségű sört, amit ő maga nem inna meg szívesen. Ez egy olyan lepusztult sörkultúrában mint a mienk, még nem sokat jelent, hiszen számos kis sörfőzde főzőmestere egész életében vacak vizes, kénes nagyüzemi sört ivott, és azt sem tudta, hogy létezik jobb. Tőlük nehéz elvárni, hogy iható sört főzzenek – noha kisüzemben dolgoznak, és első ránézésre pont olyanok, mint egy „valódi” kézműves sörfőzde. A „kézműves” szó sárba rángatása nem ma kezdődött, gyakorlatilag egyidős a kézműves sör megjelenésével, azaz a 2011-es első Főzdefeszttel. Nagy tanulság: a kicsi és a jó ugyanúgy nem szinonimák, mint a nagy és a rossz válaszolta Bart Dániel a kérdésre, hogy van-e valami jogi szabályozása a “kézműves” szó használatának.