Sokba kerülhet a gyenge forint a cégeknek

2015. január 08. csütörtök - 11:10 / piacesprofit.hu
  •    

A forint árfolyama 2014. december 31-én 18 forinttal volt gyengébb, mint 2013 utolsó napján, és ennek súlyos számviteli következményei lehetnek az euróban eladósodott cégek tömegére nézve. Ugyanis annak ellenére, hogy az árfolyamveszteség nem realizálódott, a számvitel szabályainak megfelelő elszámolás mégis rontja az eredményt, és ez végső soron pótbefizetési kötelezettséget eredményezhet.

Kép: Pixabay

A számviteli szabályok kimondják, hogy a devizában fennálló kötelezettségeket – esetünkben a pl. az euróhitelt úgy kell értékelni, mintha december 31-én esedékessé válna a visszafizetése az év végi, azaz a 314,89 Ft/EUR árfolyamon. Ez azt eredményezi, hogy 2013-hoz képest – amikor a záró árfolyam 296,91 Ft/EUR volt – minden egyes hitelezett eurón közel 18 forint vesztesége keletkezik a cégeknek. Ezzel az úgynevezett nem realizált árfolyamveszteséggel mint ráfordítással csökken a vállalkozások eredménye.

Év eleje óta sem tudott erősödni a forint.

A gyakorlatban sokszor eredményez ez olyan helyzetet, hogy az egyébként jól gazdálkodó, azaz nem veszteséges cégek is veszteségessé válnak csupán e tétel elszámolását követően. „A veszteség pedig visszahat a társaság saját tőkéjére, csökkenti azt. Végezetül ennek a tőkevesztésnek az lesz a következménye, hogy a tulajdonosoknak pótbefizetéssel kell cégük jogszabályban előírt mértékű tőkéjét biztosítaniuk” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója

Nagy összegű devizahitel jelent nagy kockázatot

A legnagyobb kockázatot azon cégek számára jelenti, amelyek jelentősebb összegű, hosszú lejáratú devizahitelt vettek fel pl. beruházásaikra, és már meg is valósították ezeket, azaz a beruházást aktiválták, de a hiteltartozás csak lassan, hosszú évek alatt fut ki, és minden évvégén át kell értékelniük a fennálló tartozásukat az év végi árfolyammal számolva. Akik ebbe a körbe tartoznak, számolniuk kell saját tőkéjük jogszabályi szint alá történő csökkenésével és a pótbefizetés szükségességével.

Ez a helyzet azért érdemel most kiemelt figyelmet, mert az erősen romló árfolyam mellett hatályát vesztette egy, még a Munkahelyvédelmi Akciótervben megfogalmazott átmeneti szabály, amelynek alapján a cégek 2014. május 31-ig  figyelmen kívül hagyhatták a nem realizált árfolyamveszteség negatív hatását. Azaz, ha a saját tőkéjük csak emiatt az elszámolt árfolyamveszteség miatt nem felelt meg a törvényi előírásoknak, akkor nem terhelte a tulajdonosokat pótbefizetés. A Munkahelyvédelmi Akciótervben megadott határidő lejárt, így tőkehiány esetén intézkedni kell a tőkepótlásról. Ezzel a ténnyel a 2014. évi beszámoló összeállítását követően, 2015 tavaszán–nyarán nagyon sok társaságnak szembe kell néznie.

7 fontos változás a számviteli törvényben
Sok más mellett a számviteli törvény is jelentősen változott idéntől. A legtöbb módosítás 2015. január elsején lépett életbe, de visszamenőleg, a 2014-es üzleti évre is alkalmazhatjuk. Lássunk néhány fontos pontot!

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor