Sokak megtehetnék, mégsem mennek külföldre

Elvileg mára tömegével lehetnek olyan hazai cégek, amelyek terméke vagy szolgáltatása minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelne a nemzetközi elvárásoknak. A kör exportrészesedésében ez mégsem tükröződik.

 


Kép:sxc

A kis- és középvállalatok mindössze 18 százaléka adott el akár csak egyszer árut vagy szolgáltatást külföldön 2006-2009 között, míg az Európai Unió tagországainak átlaga e téren 25 százalék. Pedig a külföldi bővítés kedvező hatással van az üzleti tevékenységre, és, ha nem akarnak lemaradni az egyre élesedő piaci versenyben, a belföldre koncentráló vállalatoknak is meg kell fontolniuk a terjeszkedés lehetőségét, mint ahogyan arra a Regus is rámutat januárban publikált felmérésében. (A külpiacra lépés elsősorban a magyar piacon már sikeresen működő, versenyképes termékkel rendelkező vállalkozások számára jelentheti a további növekedés, nagyobb stabilitás lehetőségét az első hazai exporttársulás, az Export Kooperáció tapasztalatai alapján.)

Különösen igaz ez a megállapítás a hazai piacon, ahol a belső kereslet továbbra is nyomott. Ennek ellenére a magyar kis- és középvállalatok alig részesednek az exportból: 2009-ben a 74 milliárd eurós összes kivitelből 6,5 milliárd származott a hazai kkv-któl a Nemzetgazdasági Minisztérium Külgazdasági (NGM) stratégiájának ismertetése szerint. Alapvetően hiányzik a külpiacok meghódításához szükséges szaktudás, és a tőke sem áll rendelkezésre ebben a körben. A kisebb cégek odáig sem jutnak el, hogy felmérjék a külföldi lehetőségeket.

Fókuszban a kkv-k

A nemzetgazdasági tárca külgazdasági stratégiája - amely egyébként a Széll Kálmán Terv 2.0 harmadik fejezetében is szerepel mint a nemzeti reformprogram és a konvergenciaprogram lépéseinek elemzési és stratégiai háttere - külön fejezetben foglalkozik a hazai tulajdonú kkv-k nemzetközi piacokon való megjelenésének lehetőségeivel. A cél az lenne, hogy a kör 2015-re 10 milliárd euróra növelje exportrészesedését. A tavaly májusban elkészített és idén áprilisban elfogadott stratégia szerint addigra az ország összes kivitele évi 120 milliárd euróra nő.

Támogatott konstrukció
Jelenleg egyetlen államilag támogatott hitelkonstrukció segíti az exportáló cégek forráshoz jutását. Az Eximbank exportfinanszírozáshoz kínált kedvezményes forrása kilenc kereskedelmi bankon – Budapest Bank, CIB, Commerzbank, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen Bank, Takarékbank, UniCredit – keresztül igényelhető. A fix kamatozású, középlejáratú (2–5 éves) euróhitel 2013. március 31-éig vehető igénybe legfeljebb a finanszírozott exportügylet 50 százalékáig, ha az abból származó bevétel a számviteli szabályok szerint exportárbevétel. A kiszámítható feltételeket kínáló lehetőséggel a hazai kkv-szektor a régiós versenytársak számára elérhetőhöz hasonló, nemzetközileg is versenyképes árazású forráshoz jut – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Tavaly a konstrukció keretében mintegy 60 hazai kkv jutott összesen közel 20 milliárd forint forráshoz az ország 15 megyéjében és a fővárosban. Az Eximbank szerint az elkövetkező egy évben legalább ennek a kétszerese kerülhet a cégekhez. A jelenleg preferált exportügyletek: a megújulóenergia-termeléssel, az IKT-val, az agrártermelési rendszerekkel, vízgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a bio- és az orvostechnológia.

A hazai üzleti szereplők nagyobb szerepvállalása az exportban több szempontból kedvező a magyar gazdaság számára a kormányzat szerint. Egyrészt a kkv-kör stabilizáló réteg a gazdasági növekedés, valamint a munkahelyteremtés és -megtartás szempontjából, ráadásul kevésbé érzékeny a konjunktúrára és a sokkokra. Ezt mutatja, hogy a válságot követően a kkv-k exportrészesedése átmenetileg 23,5 százalékra nőtt annak eredményeképpen, hogy ebben a szektorban kisebb volt az export visszaesése, mint a nagy cégeknél. A stratégia szerint kkv-k esetében a többletbevétel nagy eséllyel Magyarországon marad, míg a külföldi vállalkozások esetében a jövedelmek egy része általában az anyavállalathoz transzferálódik. A hazai kkv-k exportban betöltött szerepének növekedése ezt is ellensúlyozhatná, s az export bővülése egyben 50 ezer új munkahelyet is eredményezhet 2015-re.

A dokumentum számos eszköz kidolgozását is felveti, amelyek segítségével a kisebb vállalatok nagyobb eséllyel kerülhetnek közelebb a nemzetközi piacokhoz. Ezek túlnyomó részben az információk szélesebb körű megosztását, illetve a külpiaci megjelenéshez szükséges piackutatási és marketingfeladatok elvégzését teszik lehetővé.

Az „Export házhoz jön”
A szakmailag még nem eléggé felkészült kkv-k támogatására egyedi exportfejlesztési terv kialakítását célzó exporttanácsadói és az exportértékesítés folyamatában segítséget nyújtó külkereskedelmi gyakornoki hálózat felállítása is szerepel a külpiaci stratégiában. A szervezet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) keretében, a területi kamarák aktív bevonásával jöhetne létre.

Kereskedőházak

Egy tematikus képzési elemekből álló, új, komplex exportképzést nyújtó Exportakadémia létrehozása, a kistérségi szintű „Export házhoz jön" projekt beindítása, az Export directoryk elkészítésének szükségessége, a klaszterek és konzorciális együttműködések kialakítása, a rendszerexport támogatása, valamint kereskedőházak létrehozása is szerepel a stratégiában. Ez utóbbi lehet, hogy záros határidőn belül megvalósulhat: a Magyar Közlönyben április közepén megjelent határozat szerint a kabinet felhívta a nemzetgazdasági minisztert, a külügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert, hogy stratégia figyelembevételével készítsék el a kereskedőház részletes koncepcióját, amely tartalmazza a létrehozásához szükséges jogi, pénzügyi és költségvetési feltételeket is.

Az országspecifikus, integrátor jellegű kereskedőházak az elképzelések szerint nem csupán piacfeltárást végeznek, hanem vállalják konkrét üzletek lebonyolítását, megkötését is: a forráshiányos, a piacot nem ismerő, külkereskedelmi gyakorlattal nem rendelkező termelőktől és gyártóktól összegyűjtik az árukat, azokat eljuttatják a piacokra, segítenek az ottani értékesítésben. Ily módon akár a kisebb vállalatok kisebb volumenben gyártott termékei is jó eséllyel kikerülhetnek távolabbi országokba, például az e-kereskedelem révén. Hosszú távon azonban a pilot jellegű projekteknek azt kell elérnie, hogy a benne részt vevő vállalatok önállóan is képessé váljanak külkereskedelmi tevékenységre, áll a most elfogadott stratégiában. A kormányhatározat szerint a kereskedőház megalapításának és tevékenysége megkezdésének határideje 2012. szeptember elseje.

A kiválasztás titka

Bár a kormányzati stratégiában hangsúlyos célpontként szerepelnek a még most is viszonylag dinamikusan növekvő fejlődő államok, a kkv-k számára reálisabb lehet a Magyarországhoz közeli régiók megcélzása. Exportunk legnagyobb része a régi EU-tagállamokba irányul, elsősorban Németországba. Jó hír, hogy a német előrejelzések szerint Európa legnagyobb gazdasága már tavasszal kilábal a visszaesésből, és az élénkülő lakossági fogyasztás és a beruházások révén megindul a növekedés. Dr. Parragh László, az MKIK elnöke februárban egy konferencián így fogalmazott: „A magyar kisvállalkozók az egynapi autózásra elérhető távolságokban tudnak gondolkodni pénzügyi forrásaik és a termékeik szállíthatósága miatt." Ezen segíthetnek a már működő horvát, román, szerb, ukrán, szlovák vegyes kamarák, de a HITA-val közös finanszírozásban szó van még tíz KGSZ (külgazdasági szakdiplomata)-iroda létrehozásáról is a Kárpát-medencei térségben. A kamara a vállalkozások kötelező regisztrációja kapcsán exportadatbázis létrehozását is megígérte.

Állami kézbe
A külpiaci stratégia részeként a kormány egyetértett azzal, hogy Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek a Magyar Export–Import Bank Zrt.-ben (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-ben (Mehib) lévő tulajdonrészét a magyar állam szerezze meg. A kormány mindezek mellett felhívta a nemzetgazdasági és a külügyminisztert, hogy készítsenek előterjesztést a kötött segélyhitelprojektek felülvizsgálatáról, értékeléséről, és ennek ismeretében dolgozzák ki a kötött segélyhitelezés koncepcióját.

A már nemzetközi szinten működő és a csak Magyarországra koncentráló vállalatok bővülési kilátásai között óriási különbség tapasztalható a Regus már említett tanulmányának magyarországi eredményei szerint. Ennek ellenére a hazai kkv-k többsége inkább a határon belül keres lehetőségeket, már csak azért is, mert ahogyan a szakirodalom is állítja: a sikeres nemzetközivé váláshoz általában legalább két évre van szükség az új piacon. Ehhez pedig nagyon kevés cégnek van megfelelő tőketartaléka. (ha Magyarországon nem ügyfél-, hanem ügyletfinanszírozás működne, akkor jelentős exportnövekedést lehetne elérni - mondja Nyíri Iván, a terület szakértője. Vele készült interjúnkat itt olvashatják.)

Persze nem biztos, hogy a legközelebbi piac a legkifizetődőbb. Vannak, akik a távolság helyett inkább a keresletből indulnak ki, mondván, azokat a piacokat érdemes megcélozni, amelyek az adott termék vagy szolgáltatás szempontjából ideálisak, azaz van fizetőképes kereslet, és viszonylag kevés versenytárssal kell megküzdeni. Ilyen esetben a befektetés megtérülési ideje is várhatóan rövidebb. (A nyelvtudás elengedhetetlen feltétele a külpiaci megjelenésnek, de sajnos e tekintetben nem állunk jól. A szabályozás változása ráadásul nem kedvez a nyelvtanulásnak.)

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo