Sok az eszkimó, kevés a fóka a startupvilágban

2018. december 27. csütörtök - 07:30 / Nagy Mariann
  •    

Évek óta egymást tapossák a pénzügyi befektetők, akik gyors sikert és nagy hasznot remélnek feltörekvő cégek ötleteiből. Mellettük azonban megjelent egy újabb kör, a stratégiai befektetők csoportja. Ők olyan szolgáltatók, gyártó vállalkozások, amelyek a hagyományos működésükből kilépve – vagy azzal párhuzamosan – nyitnak a startupok felé.

Ami most még csak ötlet, az tíz-tizenöt éven belül akár egy cég alaptevékenységévé is válhat – vallja Csűrös Balázs, a Deloitte Tanácsadási üzletágának partnere, aki számos, a magvető stádiumból már kinőtt, érettebb, feltörekvő vállalkozás működését figyelemmel követte az elmúlt évek során.

A startupok a befektetők kedvencei
2018 első negyedévében a kockázatitőke-iparág újra az erősödés jeleit mutatta, az év második felében pedig az új állami és magánalapok indulása hozhat további fellendülést 2017-hez képest. Két, viszonylag friss trend is megjelent a befektetési piacon: erősödik az alapok regionális aktivitása, és több nagyvállalat is létrehozta a saját kockázati tőkealapját.

Korábban a Jeremie (Joint European Resources for micro to Medium Enterprises) programon vagy egyéb, akár magántőke-befektetéseken keresztül elsősorban pénzügyi érdeklődők keresték a jó ötleteket, hogy minél nagyobb portfóliót vásároljanak a kis startup cégekben. Az utóbbi pár évben azonban megjelentek a stratégiai befektetők, akik a maguk technológiájától, tradicionális működésétől sokszor ellépve nyitnak a startupok felé. Céljuk, hogy az innovatív működést, gondolkodásmódot, de akár magát a terméket is megpróbálják a szervezetükön belülre vagy mellé húzni, hogy a meglévő hagyományos tevékenységen túl új növekedési potenciállal rendelkező utat építsenek.

Csűrös Balázs szerint a fejlesztéseket a befektetők vagy egy az egyben készen megveszik, vagy olyan plusz gyártástechnológiai, fejlesztési startupokba fektetnek be, amelyeken keresztül a hagyományos üzleti modelljüket hosszabb távon is fenntarthatóvá tudják alakítani. Arra persze vigyáznak, hogy az új vállalkozásokat lehetőség szerint ne emeljék teljesen szervezetükön belülre, mert ez sok esetben nehézségekkel járna mindkét fél számára. Ha a hagyományos szervezetbe bekerül egy „idegen test”, fennáll a veszély, hogy hamar megtörik az innovációs lendület. Épp csak annyira húzzák magukhoz közel a startupot, hogy azt stratégiailag kontrollálni tudják. Bizonyos idő elteltével eljöhet az a pillanat, amikor a saját szervezetük mégis éretté válik a társulásra, vagy maga a startup növi ki magát, így a két cég fájdalommentesen összeolvadhat.

startup angyalbefektetővel szemben

Kép: Fotolia

A mostani hullámban elsősorban az ipari cégek próbálnak új technológiákba, iparág-újraformáló megoldásokba belelépni.

– Az eszkimók száma nőtt meg, a fókáké még nem igazán gyarapodott – válaszol a tanácsadó a kérdésre, hogy melyik fél keresi inkább a másikat. – A nyolcvanas-kilencvenes évek startupjai a gazdasági munkaközösségek voltak, ők a kornak megfelelő innovatív megoldással próbáltak az akkori gazdasági környezetben új irányt mutatni. A mai kkv-k nem feltétlenül keresik ezeket a drasztikusan újító megoldásokat, inkább az a jellemző, hogy egy-egy nagyobb multi beszerzéseire építve próbálnak maguknak szélesebb ügyfélkört teremteni, esetleg apró termékinnovációs lépésekkel. A fő különbség a kkv-k és a startupok között mindenképpen az, hogy a kkv-k esetében az innováció csak az alaptevékenységet kiegészítő plusz, míg a startupnál maga az alaptevékenység – vallja Csűrös Balázs.

A középpontban marad az innováció
A kutatás-fejlesztés támogatása, a magyar cégek innovációs képességeinek, és ezáltal versenyképességének javítása a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb pillére. Mi vár a vállalkozásokra azután, hogy kifut a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus, lesz-e forrás a következő időszakban erre, várhatóak-e változások az intézményrendszerben? Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

A legnagyobb kockázatok

Az, aki startupba fektet, nem egy már bizonyítottan jól, stabilan működő cégbe helyez tőkét. Előre, csupán a tervek és víziók alapján kell megítélnie, hogy lesz-e az adott ötletre piaci kereslet, és az ötletgazda tényleg végig tudja-e vinni az ötletét. Fontos, hogy az emberanyag megfelelő legyen, fontos hogy az ötlet maga, főleg innen Magyarországról, skálázható legyen. Azok az ötletek, amelyek egy tízmilliós (hazai) piacra készülnek, felülről korlátosak. Olyan terméket, olyan ötletet kell kitalálni, amely esetén a milliomodik darab legyártása jóval hatékonyabb, mint az első százezer volt, illetve fontos, hogy legyen ehhez a volumenhez illeszkedő piaci kereslet. A befektetőnek pedig tudnia kell, hogy maga az ötlet teljesen új innováció vagy egy másik piacon már működő ötlet implementációja egy új közegbe.

A sikeres startup-befektetés elengedhetetlen feltétele tehát mindkét fél felkészültsége. Amint egy cég bekopog a befektető ajtaján, az azonnal megvizsgálja a cég menedzsmentjét, az információáramlás gyorsaságát, és kér néhány adatot is. A startupnál azonban már hónapokkal ezt megelőzően elindul a jogi és pénzügyi felkészülés.

– A jogi munka nem a szerződés megfogalmazására és aláírására korlátozódik – hangsúlyozza dr. Pintér Attila ügyvéd. – A term sheet, a kockázati tőkebefektetés legfontosabb első dokumentuma, indikálja a befektető és a cég alapítóinak jövőbeni együttműködését. Ezt követően kerül sor az átvilágításra, és ha ezen is sikeresen túljut a cég, lezárulhat a befektetési folyamat a befektetési szerződés aláírásával.

A befektetők jogi és pénzügyi (sok esetben szakmai) szempontból vizsgálják a céget. Sok időt megspórolhatunk, ha felkészülten fogadjuk az átvilágítókat, és – ami a legfontosabb – kompetens, felkészült menedzsment benyomását keltjük. Pintér Attila úgy látja, a tipikus magyar kis-, középvállalkozás felkészítése a befektetés fogadására idő- és munkaigényes feladat, körülbelül fél évig tart. Ezért ő azt tanácsolja, hogy a CEO vonjon be mást is a csapatból, aki érdemben segíti a tanácsadók munkáját, később pedig a befektető megbízottjaiként eljáró átvilágítók feladatait.

Finomhangolt adókedvezmény
A nyáron elfogadott 2019-es adótörvény-csomagban pontosították a startup-adókedvezménnyel kapcsolatos előírásokat. A jogalkotók szembesültek a kapcsolódó szabályok hiányosságaival, és igyekeztek ezeket pótolni, de maradtak még nyitott kérdések.

A két fél helyzete

Fontos tudni, hogy a befektetési tárgyalásokon mindkét fél egyenrangúan vesz részt, de teljesen más pozícióból indulnak és teljesen más pozícióban lesznek a szerződésben.

Ezekben az ügyekben az ügyvéd nem egyszerűen csak okiratokat véleményez, hanem együtt tárgyal a szereplőkkel. Neki kell látnia, hogy hol lehetnek olyan jogi vagy esetleg üzleti lehetőségek, amelyek később, a befektetést követően jelentős mértékben javítják a cég pozícióit a befektetőkkel szemben. A befektetési szerződés aláírása csak a kezdete a házasságnak, ezt követi a legalább három–öt éves együttélés. Ezért kulcsfontosságú, hogy a szerződéses jogokat és kötelezettségeket kiegyensúlyozzák.

Hogy kin múlhat a bukás? Akár a tanácsadókon is: ha nem kiegyensúlyozott a szerződés, a felek viszonya szükségszerűen megromlik, nem lesznek képesek maximális teljesítményre. A menedzsment alulmotiválttá válik, nem megy az értékesítés, a technológiai újítások nem valósulnak meg, és a cég előbb-utóbb likviditási gondokkal fog küzdeni, végső soron pedig feladja tevékenységét.

Sok bukás a startupvilág sajátosságaiból adódik. Azt szokták mondani, tíz befektetésből hat még a befektetés tőkeértékét sem hozza vissza, kettőn valamit nyer a befektető, a maradék kettő pedig annyi nyereséget kell, hogy termeljen, hogy a nap végén mégis nyereséget hozzon számára.

 

Mikor lép be a jogász?
  • A felkészülés során, mert később a jogi átvilágítást is jogász végzi.
  • Amikor aláírjuk az úgynevezett term sheetet. Bonyolult jogi megfogalmazásokkal kell megbirkózni, sokszor idegen nyelven. Az ügyvéd dolga a fogalmak lefordítása, megmagyarázása, a következmények és a jogi lehetőségek feltérképezése.
  • Később, a befektetési szerződés előkészítésének szakaszában már nélkülözhetetlen az ügyvéd közreműködése, mivel jogi szakértői feladat a szerződések megszövegezése.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor