Sok a bizonytalanság a nyugdíjjal kapcsolatban

Ugyan a magyarok többsége szerint nem lesz elegendő a megélhetéshez az államtól kapott nyugdíja, mégis, csak minden ötödik magyar tesz is azért valamit, hogy kiegészítse öregkori jövedelmét.

Még nem tudjuk miből fogunk megélni - Kép: Pixabay

A magyar lakosság egyetért abban, hogy majdani nyugdíja kevés lesz a megélhetéshez. Azt valószínűsítik, hogy a nyugdíjkorhatár tovább emelkedik, ennek ellenére jelentős különbség fog mutatkozni a munkában töltött évek jövedelme és a nyugdíj között. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna jövőbeni nyugdíját kiegészíteni.

Mire számíthatunk nyugdíjas korunkra?

Az Union Biztosító piackutatásának résztvevői közül szinte mindenki, 88 százaléka azon a véleményen van, hogy nagyon valószínű, hogy mire ő maga nyugdíjas lesz, az állami nyugdíjrendszer alig fog már működni. A megkérdezettek abból indulnak ki, hogy lesz öregségi nyugdíjuk, de 93% szerint az nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ezért tartják 85 százaléknyian elképzelhetőnek, hogy a nyugdíj mellett még dolgozzanak. Szerintük a jövőben a nyugdíjkorhatár emelése várható, átlagosan a korhatár 6 évvel történő emelkedését valószínűsítik, miközben ellenzik azt. Összességében mindössze 10 százaléknyian gondolják úgy, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében valóban szükség van a korhatár emelésére.

Ha a megkérdezettek számba veszik azt, hogy milyen anyagi forrásaik lesznek majd nyugdíjas korukban (állami nyugdíj, egyéb bevételek), akkor mindössze 13% mondja azt, hogy ez nagyságrendileg el fogja érni a nyugdíjazás előtti jövedelmek szintjét. Abból, hogy a bevételek nem érik el a kívánt szintet, következik, hogy a kiadásokon kell spórolni. Szinte mindenki (91%) azt gondolja, hogy nyugdíjasként a kiadásain csökkentenie kell majd, pedig egy háztartás idős kori kiadása nem annyival kevesebb, mint a lecsökkenő jövedelem, sőt például az egészségre költött kiadások jelentősen növekednek is. (Ha megfizetik, a katásoknak is lehet rendes nyugdíja.)

Komoly aggályok jelentkeznek azzal kapcsolatban, hogy amikor a kérdezettek nyugdíjasok lesznek, vajon a fizetésük mekkora hányadát kapják majd meg. A megkérdezettek becslése szerint a mai szabályozás alapján a fizetések 63 százalékát kapják kézhez nyugdíjként az emberek. Amikor viszont ők fognak majd ténylegesen nyugdíjba menni, ez az érték már csak 40 százalék lesz becslésük szerint.

Miből pótolható a csökkenő jövedelemszint?

Adómentes juttatás, amivel mindenki nyer
Mivel az egészségbiztosítás 2012. január 1. óta adómentesen adható juttatási elem, sok cég szeretné valamilyen módon beilleszteni meglévő rendszerébe. De hogyan működik, és mire is jó ez tulajdonképpen? Szakértőnk segít!
„Függetlenül attól, hogy az emberek bizonytalanok az államtól várható nyugdíjjal kapcsolatban, mégis 76 százalék úgy gondolja, hogy elsősorban az állam feladata a nyugdíjról való gondoskodás, 22 százalék szerint elsődleges az öngondoskodás, 2 százalék pedig a család támogatásában bízik. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna, hogy ha jövőbeni állami nyugdíját valahogyan ki tudná majd egészíteni. De csak 40 százaléknyian jelezték, hogy már tettek is valamilyen konkrét lépést ennek érdekében, például választottak valamilyen nyugdíj-előtakarékossági formát” – mondta Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

A megkérdezettek szerint az volna az ideális, ha az ember minél előbb elkezdené a felkészülést, a takarékoskodást a nyugdíjas évekre, 78 százalék szerint ezt érdemes már 35 éves kor alatt elkezdeni.

„A valóság azonban merőben más képet mutat, hiszen a legtöbben ennél később kezdik el a megtakarítást.” Sőt a megkérdezettek több mint négyötöde egyáltalán nem tervez semmilyen lépést a felkészülés jegyében. Arról a hírről, hogy 2014. január 1. után a biztosítók kínálatában megjelenhetnek olyan nyugdíjbiztosítások, amelyek után 20 százalék adóhoz kapcsolódó kedvezményt lehet igénybe venni mindössze 16 százalék hallott” – mondta Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnökvezérigazgatója.

Beindult az öngondoskodás
Az önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, élet-, baleset és egészségbiztosítások leginkább akkor segítenek, ha nagy szükség van rájuk. A cafeteriatrend.hu felmérése alapján ezek az elemek egyre népszerűbbek a munkavállalók és a munkáltatók körében. „A tavalyi méréshez viszonyított 10 százalékot is elérő változás jelentős pozitív irányú trendet mutat, ugyanakkor a trendet kiváltó okot már nehezebb megtalálni” – mondta a Piac&Profitnak Fata László cafeteria szakértő, aki szerint sem az idei adóváltozások, sem más szabályozásbeli tényező nem indokolna ilyen markáns változást.
Az évekig első helyen szereplő étkezést már tavaly is megelőzte az egészségmegőrzés. Az idén az iskolakezdés támogatása jött fel az élre. Majd újabb egészségre, gondoskodásra vonatkozó elemek jelennek meg a listán.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo