Soha nem látott mozgások a munkaerőpiacon – miért váltanak a magyarok?

A dolgozók megéléseiből táplálkozó „nagy felismerés" jelenség következményeként újabb jelentős mozgás indulhat be világszerte a munkaerőpiacokon – mutat rá a Randstad Workmonitor 2021-es második felmérése. A több mint 27 ezer dolgozó megkérdezésével 34 piacon, köztük Magyarországon végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy globálisan és itthon is egyre többen fontolgatják új munkahely keresését. Igaz, míg a nemzetközi adatok arra utalnak, hogy e mögött sok esetben a pandémia hatására átértékelt professzionális és személyes célok és a felülvizsgált munkaerőpiaci pozíció állhat, addig nálunk továbbra is – globális összehasonlításban is kiugróan magas léptékben – a bérezés és a juttatások vezetnek a karrierdöntések során.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Új elvárások

Nem kérdés, hogy a világméretű járvány váratlan dinamikák sokaságát idézte elő. Az elmúlt két évben a tömeges elbocsátásokat követő rohamos toborzások hatására sok munkaerőpiacon tapasztalhatták meg az emberek, milyen a gazdaság száguldó hullámvasútján ülni. Ugyanakkor a COVID-19 kihívásai mindenhol felszínre hozták a dolgozók alkalmazkodóképességét is, hiszen minden nehézség és sorsfordító kihívás ellenére beleálltak a küzdelembe, és mindvégig állták a sarat.

A hazai munkavállalókra is hatással voltak a pandémia, a home office és a bizonytalanság hosszú hónapjai. A alkalmazásban álló magyarok 44 százaléka számolt be arról, hogy stresszesebbé váltak a mindennapjai a pandémia óta, és ez változtatásra sarkallja.

70 százalék nyilatkozott úgy, hogy világosabbá váltak személyes céljai, kicsivel több mint kétharmad számára pedig a szakmai céljai is jobban körvonalazódtak az elmúlt időszakban. Bár ezek az értékek rendre a COVID-19 járvány hatásairól árulkodnak, sok esetben elmaradnak a nemzetközi adatoktól, ahol a szakemberek szerint még inkább kirajzolódik a dolgozók „nagy felismerése”, személyes pozíciójuk és munkaerőpiaci helyzetük küszöbön álló tömeges átértékelése. A munkavállalók tudatosabbak többek között a rugalmasabb munkavégzés, a jobb fizetés és a versenyképességüket megőrző képzések tekintetében.

Magyarországon például a megkérdezett dolgozók 76 százaléka szeretne nagyobb rugalmasságot karrierjében a járvány tapasztalatainak hatására, ugyanakkor a globális átlagtól (67 százalék) elmaradva, de így is több mint az alkalmazottak fele, 55 százalék érzi magát felvértezve, hogy változásokat eszközöljön az életében az egészséges „work-life balance” érdekében.

(Fotó: Pixabay)

Üzleti vezetők szerint ezek a trendek mind egy új norma kialakulásához vezetnek a munkaerőpiacon, hiszen a változást kereső munkavállalók ösztönzőleg hatnak a környezetükre is. Nemzetközi szinten a megkérdezettek több mint fele, Magyarországon 42 százalék nyilatkozott úgy, hogy kollégáik vagy barátaik hasonló döntései inspirálták abban, hogy változtassanak a karrierjükön. Itthon összességében a megkérdezettek alig több mint háromnegyede elégedett eddigi karrierdöntéseivel, ami nemcsak a nemzetközi átlag (84 százalék) alatt van, de környező országokhoz képest is alacsony.

A magyarok világelsők a bérezési igény jelentőségét tekintve

Kiugróan magas – és úgy tűnik, ezen a járvány hosszú hónapjai sem változtattak – a bérezés és a juttatások szerepe a magyarok karrierdöntései során, és ez minden bizonnyal abban is szerepet játszik ahogyan eddigi karrierútjukat értékelik. Világelsőként, nálunk a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kompenzáció mértéke a legfontosabb szempont a tényezők között egy állásajánlat értékelésekor.

Bár mindenhol ez a tényező vezet, sehol sem annyira kiugróan, mint nálunk, hiszen globális súlya mindössze 58 százalék. Az a tény, hogy a közép-kelet-európai piacok válaszai húzzák fel a nemzetközi átlagot, utalhat a régiós bérek vásárlóerejének csökkenésére vagy akár európai összehasonlításban relatív alacsony színvonalára is.

Bár egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a hazai dolgozók nemcsak a bérgaranciát és a munkahelyek biztonságát helyezték előtérbe, de több mint kétharmaduk kimondottan értékelte a munkaadója támogatását a nehéz helyzetben, a vállalatok számára jelzésértékű lehet, hogy ez a kedvező hangulat bérfejlesztés nélkül valószínűleg nem maradhat tartós.

Továbbra is a fizetés marad a legfontosabb szempont, de a nem pénzügyi juttatások lehetnek azok, amelyek megkülönböztethetik egymástól a munkáltatókat a toborzási stratégiájukban” – állítja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője.

Most, hogy a munkaerőnek világosabb elképzelése vannak a szakmai célkitűzéseiről, a szervezeteknek teljesen átláthatóan kell kommunikálniuk a teljes juttatási csomagról, hogy előnyt biztosítsanak a legképzettebb munkaerő bevonzásához és megtartásához” – tette hozzá a szakember.

A bérekkel kapcsolatos dolgozói vélekedéseket tovább árnyalja, hogy míg világviszonylatban 40 százalék azok aránya, akiket előléptettek az elmúlt időszakban és az összes megkérdezett 18 százaléka a nagyobb felelősség mellé béremelést is kiérdemelt, addig itthon a dolgozók 75 százaléka nem lépett előre a ranglétrán, illetve mindössze minden tizedik hazai válaszadó kapott az előléptetéssel együtt azonnali – tehát nemcsak beígért – béremelést.

A bérek mellett fontos megemlíteni azokat a további szempontokat, amelyek a hazai munkavállalókat befolyásolják karrierdöntések során. A magyarok a rugalmasságot (50 százalék) is jóval a világátlag (39 százalék) feletti súllyal veszik latba, lényeges a biztonságos munkakörnyezet (48 százalék) is, és értékelik, ha egy figyelmes és tiszteletreméltó munkaadónak dolgozhatnak (45 százalék). Mivel sokan számoltak be a stressz-szint emelkedéséről, érthető, hogy 39 százalék számára szempont, hogy kezelhető mértékű legyen a munkahelyi stressz.

„Hogyan tudnak a munkáltatók alkalmazkodni a felbátorodott munkaerő változó elvárásaihoz? Azok a vállalatok, amelyek tevékenyen felkarolják ezt az új társadalmi megállapodást annak minden teendőjével együtt, sokkal felkészültebbek arra, hogy biztosítsák a felépüléshez és a növekedéshez szükséges munkaerőt” – véli a Randstad Hungary ügyvezetője.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo