Magyarországon – ahogy külföldön is – számos sikertörténet lehet hallani fiatal, sikeres vállalkozókról. Ezeket a történeteket sok fiatal egyfajta álomként éli meg, mások viszont legyintenek mondván: hazai környezetben sikeres vállalkozásra úgysincs reális esély. Szerencsére az adatokban bővelkedő hazai cégkörnyezet lehetőséget biztosít a realitások bemutatására. „Az adatok elemzése első ránézésre kiábrándító, ám kicsit mélyebbre ásva azt tapasztaljuk, hogy mérhető mennyiségben vannak elfogadhatóan vagy jól működő startupok, sőt igazi sikertörténetek is fellelhetőek a megszűnt cégek tízezrei mellett” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs üzletágának igazgatója.

2009-ben mintegy 41 ezer tisztán hazai érdekeltségű társaság jött létre Magyarországon, ebből jelenleg csak 26 ezer működik, tehát a cégek közel 40 százaléka már el is tűnt a gazdaságból. „Riasztóan magas az induló vállalkozások között a megszűnések aránya. Ez számos okra vezethető vissza. A legfontosabbak az üzleti terv nélküli cégalapítások és a kényszervállalkozások születése, de a gazdasági környezet keresleti és finanszírozási oldala sem volt túl kedvező a 2009-et követő években” – mondja Pertics Richárd.

Érdekes kérdés, hogy egyáltalán kik alapítanak céget, és mi tekinthető klasszikus értelemben startup vállalkozásnak. Szigorúan véve minden frissen alapított vállalkozás startup, de a köznyelv inkább a fiatal vállalkozók által alapított, új, innovatív technológiákat alkalmazó, nemzetközi szinten is ismertté váló társaságokat illeti ezzel a névvel. Ha megvizsgáljuk a Magyarországon alapított cégeket, azt tapasztaljuk, hogy az alapító vállalkozóknak nem az első, hanem a második, harmadik vagy sokadik próbálkozásai, valamint hogy jellemzően nem a friss diplomás korosztályból kerülnek ki a tulajdonosok.

A vizsgált időszakban alapított társaságoknak mindössze 37 százaléka volt a tulajdonosok első vállalkozása, az összes többi cég már új nekifutásnak számít. Az arány általánosságban is jól mutatja, hogy az első vállalkozások többnyire nem sikeresek. „Rendben is van, sőt természetes és örömteli, hogy mindenkinek több esélye van. Sokan élnek is a lehetőséggel, ez viszi előre a világot. A problémák akkor kezdődnek, amikor a vállalkozók visszaélnek az újrakezdés lehetőségével, adósságot felhalmozva hátrahagyják cégeiket, komoly bizonytalanságot generálnak az üzleti világban. Ők aztán továbblépnek, és új vállalkozást alapítanak” – mondja az Opten igazgatója.

Az alapításkori tulajdonosok átlagéletkora 39 év, tehát az egyetemről frissen kijövő vagy csak néhány év tapasztalattal rendelkező vállalkozók közel sincsenek túlsúlyban, sőt az innovatív technológiákra épített cégeket is többnyire komolyabb tapasztalattal rendelkező magánszemélyek hozzák létre.

Annak, hogy egy induló vállalkozást mikor tekintünk startupnak, az egyik mutatója az árbevétel alakulása lehet. Az elaprózott magyar cégstruktúrában egy 100 millió forintos árbevételű vállalkozás már tényezőnek számít, hiszen az összesen 570 ezer működő cégből csak 50 ezer éri el ezt a limitet. A 2009-ben indult 41 ezer vállalkozásból 2014-re csaknem 2200 érte el a 100 millió forintos árbevételt: ezek a cégek számítanak hazai viszonylatban jól teljesítőnek. Ötéves működése alatt az Opten adatai szerint 142 gazdasági társaság ért el egymilliárd forintos árbevételt, ami már igazi sikertörténetnek tekinthető.

	Cégek száma	Cégek aránya
Alapítás (2009)	41 584	100,00%
Jelenleg is működik	26 589	63,94%
Megszűnt vagy megszüntetésre irányuló eljárás alá került	14 995	36,06%
Tulajdonosok első cége	15 526	37,34%
2014-es árbevétel 100 millió Ft felett	2174	5,23%
2014-es árbevétel 1 milliárd Ft felett	142	0,34%
Külföldi tulajdonost jegyeztek be	1501	3,61%
Külföldi tulajdonost jegyeztek be, és 2014-es árbevétel 100 millió Ft felett	140	0,34%

A startupok másik ismérve a külföldi tulajdonosok megjelenése a cégben. Ez az indikátor persze nem teljesen egyértelmű, hiszen Magyarországon elterjedt gyakorlat az is, hogy a megszüntetés előtt álló vagy eljárás alá vont cégek egyik napról a másikra lenyomozhatatlan külföldi tulajdonoshoz kerülnek. Önmagában a külföldi tulajdonos belépése tehát nem feltétlen jelent sikert, ilyesmiről csak akkor beszélhetünk, ha a cég árbevétele is jól alakul, vagy tőkeemelés történik a tulajdonosváltással egyidejűleg. A 2009-ben alapított cégek közül ezeknek a feltételeknek az Opten adatai szerint 140 társaság felelt meg: ők azok, ahol a külföldi tulajdonos úgy jelent meg, hogy a 2014-es árbevétel 100 millió forint felett volt, vagy jelentős tőkeemelést hajtottak végre. A legszűkebb értelemben véve ezek azok a cégek, amelyekre startupként tekinthetünk.

Akár így, akár úgy: az induló magyar tulajdonú vállalkozások jelentősége nemzetgazdasági szinten sem elhanyagolható. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a 2009-ben alapított és azóta is működő 26 ezer ilyen vállalkozás ma 78 ezer embernek ad munkát, azaz átlagosan három főt foglalkoztatnak főállásba bejelentve.