Rezsicsökkentésre megy a cafeteria

2014. november 25. kedd - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Lassan a kisebb cégek sem engedhetik meg maguknak, hogy mereven elzárkózzanak a juttatások elől, amennyiben szeretnék minőségi, esetleg multinacionális nagyvállalatnál tapasztalatot szerzett tagokkal bővíteni a csapatukat. A dolgozók vándorlásával egyre több álláskeresési interjún merül fel a kérdés, hogy adott cégnél van-e cafeteria, és ha igen, milyen juttatások közül választhatnak a dolgozók.

Az adatok azt mutatják, hogy a béren kívüli juttatások zsugorodása idén megállt, és nem nőtt azoknak a cégeknek a száma sem, amelyek az adó- és járulékteher-növekedés miatt megszüntetik a juttatásokat.

Cafeteria jövőre
A módosító indítványokkal megbombázott adótörvényekben jelentősen enyhítették a politikusok a cafeteria adózására vonatkozó jövő évi terveket. Eszerint marad minden eddigi béren kívüli juttatás szabálya, keretösszege és még a közterhe is – a korábbi 51,17 százalékos tervhez képest – 35,7 százalék az éves keretösszegeken belül. A SZÉP Kártyán kívüli béren kívüli juttatásokból azonban csak éves szinten 200.000 Ft értékig lenne érvényesíthető ez a kedvező adókulcs. Ezekre az egyes juttatások egyedi keretei felett és a 200.000 Ft/éves összkeret felett a magasabb, 51,17 százalék mértékű közterhet kellene megfizetnie a munkáltatónak. Az éves összkeretbe eső és ezek egyedi korlátain belül adott juttatások a SZÉP Kártyán adott juttatásokkal összeszámolt értéke pedig éves szinten 450.000 forintig élvezné a 35,7 százalék közterhet, efelett 51,17% adóval kellene számolnunk.
Adómentes lakáshitel támogatást igénybe véve akár növekedhet is a dolgozóknak adott nettó juttatás értéke.

– Azok a vállalatok, amelyek elsősorban adóoptimalizálási szempontok miatt adtak cafeteriát – főképp a kkv-k –, mostanra kirostálódtak. Azok a vállalatok viszont, amelyeknél hagyománya van a juttatásoknak, továbbra is adják motivációs céllal, valamint a dolgozók lojalitásának erősítése érdekében – mutat rá Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő, aki szerint azok a cégek – mérettől függetlenül –, amelyek minőségi munkavállalókat szeretnének foglalkoztatni, el kell, hogy gondolkozzanak a juttatási rendszer kialakításán. Eddig főképp a nagyobb cégeknél volt jellemző a cafeteria, ám az imént említett okból a kisebb vállalkozások is egyre inkább csatlakoznak a körhöz. Az idén bevezetett lakáshitel-támogatás is sokakat felcsigázott a kis- és középvállalatok (kkv) körében. Különösen, hogy az egyéni vállalkozók is leírhatják költségként, ha az alkalmazottaik lakáshitelét támogatják.

Itt az új favorit!

2014-ben nem volt lényeges változás a béren kívüli juttatások szabályozásban, egy új lehetőség azonban alaposan felforgatta a cafeteria-térképet. A lakáscélú – építésre, vásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre felvett – hitelek törlesztésére szolgáló támogatást a munkáltató adómentesen adhatja az előírásnak megfelelő esetekben. Az szja-törvény 1. számú mellékletében szabályozott juttatás nem tartozik a bevétel kategóriába, így az évi 500 ezer forintos értékhatár sem vonatkozik rá.

Annak ellenére, hogy az új juttatás feltételeit tisztázó rendelet csak április elején jelent meg, sok cégnél már az év második felében átrendeződtek a dolgozói igények, és előfordulhat, hogy 2015-ben ez a juttatás lesz a cafeteria-étlap listavezetője. Az mindenesetre biztos, hogy megtakarítási jellegű juttatások helyett a mindennapi fogyasztáshoz kapcsolódó, elkerülhetetlen kiadásokat csökkentő cafeteriaelemek váltak mára keresetté a dolgozók körében. A lakáshitel sok család költségvetését érintő probléma, így akár a néhány fős kisvállalkozások is megnyithatják a lehetőséget a munkatársaik előtt, vélik a szakértők.

Érvek a cafeteria mellett
  • Segíti a jó munkaerő megszerzését
  • Segíti a munkatársak megtartását
  • Az elégedettebb dolgozó kevesebbet hiányzik
  • Ugyanakkora bruttóból több jut a dolgozónak

– Bár az adminisztrációja lényegesen bonyolultabb, mint első hallásra tűnik, és a lebonyolításához a bankokra is szükség van, mégis úgy tűnik, hogy átrendezi a juttatások piacát az idei újdonság. Továbbra is az Erzsébet-utalvány áll az élen, a SZÉP Kártya vagy az egészségpénztári juttatás helyett azonban inkább a cafeteria kannibáljaként is emlegetett hiteltörlesztés-támogatást kérik sokan. Olyannyira, hogy az elmúlt néhány hónapban jelentős számú munkavállaló döntött úgy, hogy a munkáltatójától kapott keretet száz százalékban a hiteltörlesztésre fordítja – mondja Puskelyné Király Ágnes.

És még egy indok a hiteltörlesztés-támogatás mellett: azoknál a munkáltatóknál, ahol bruttó elszámolásban van a cafeteria, vagyis a dolgozó úgy használja fel a keretét, hogy azt csökkenti az adó- és járulékteher, az adómentes juttatás a költhető összeget is növeli. Mivel viszonylag kevés cég határozza meg a nettó keretet – vagyis fizeti pluszban a juttatások járulékterheit –, ez az érv is az új lehetőségre irányítja a figyelmet.

 

Kép:PP archív

Vesztes az egészségpénztár?

A szintén adómentesen adható, visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítás nem lett olyan népszerű, mint azt sokan várták, az egészségpénztárak pedig a tagok elvándorlásával és a bevételek stagnálásával kell, hogy szembenézzenek. A szektor az első félévben egyszázalékos növekedéssel éppen csak meghaladta az előző időszak bevételét az MNB aktuális statisztikája szerint. Jóllehet az egészségpénztárakba idén belépők száma közel megháromszorozódott az elmúlt évhez képest, a több mint 33 ezer újonnan csatlakozó sem tudta kompenzálni a nagyszámú kilépést. A 2014. június 30-ai MNB-adatok szerint már csak alig több mint egymilliónyi a tagság.

Pozitív viszont, hogy a befizetések visszaesése – 2013-ban 14 százalékkal kevesebb tagdíj-hozzájárulást fizettek a munkáltatók, mint 2012-ben, és a tagok befizetései sem tudták kompenzálni a kiesést – megtorpant. Sem a munkáltatók tagdíj-hozzájárulása, sem pedig a tagok által fizetett díj nem lett kevesebb, ami alátámasztja, hogy a cégek már hozzáigazították a cafeteria-rendszerüket az aktuális adózási terhekhez.

A szintén hosszú távú megtakarítási lehetőséget jelentő önkéntes nyugdíjpénztárakat sem a munkáltatók tartják el: a munkáltatói hozzájárulás folyamatosan csökken, vagyis a munkavállalók körében a hosszú távra szóló, nyugdíjcélú megtakarítás nem népszerű juttatás. Sem nem csökkenti a pillanatnyi rezsikiadásokat, sem nem készpénz-helyettesítő. Miután a legtöbb kassza kizárta a nem fizetőket, a tagok száma is csökkent az elmúlt évben. A maradók azonban egyre tudatosabbnak tűnnek: több pénzt takarítanak meg nyugdíjas éveikre. A kasszákba érkező befizetések összességében nőttek – vagyis az egyéni megtakarítások ellensúlyozni tudták a csökkenő munkáltatói szerepvállalást –, és meghaladták a 89 milliárd forintot 2013-ban; ennek több mint 55 százaléka, 49,4 milliárd forint egyéni befizetés volt.

Idén pedig tovább nőtt az aktivitás: az első féléves tagdíjbevétel 32,64 milliárd forint volt, ami jelentősen meghaladja a tavalyi hasonló időszakban teljesített befizetéseket. Az önkéntes kasszák a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kifejezetten jó befektetési alternatívát jelentenek, s a hosszú távú megtakarítás szükségszerűségét és az abban rejlő lehetőségeket is egyre többen felismerik talán.

Hosszú nyugdíjas évek
A lakosság, főként a fiatalok sok esetben úgy gondolkodnak, hogy meg sem érik a nyugdíjas kort. A statisztika azonban azt mutatja, hogy Magyarországon mégis vannak nyugdíjasok. Ezért idejében el kell kezdeni a gondoskodást – mondta Fata László cafeteriaszakértő a CafeteriaTrend Munkáltatói Gondoskodás 2014 konferenciáján. Az aktív évek befejeztével bőven több mint tíz évet tölthetünk nyugdíjban: a Világbank számításai szerint a férfiak 18-at, a nők 23,5 évet világviszonylatban. Magyarországon ez a szám – 65 évet véve nyugdíjkorhatárul – férfiaknál 14, nőknél 18 év. A nyugdíjas évek beköszöntével a többség nem tudja fenntartani megszokott életszínvonalát: az átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013-as becslése szerint az átlagkeresetnek mindössze a 66 százaléka, miközben a kiadások nem csökkennek. Az aktív években való előtakarékosság szükségessége így ma már nem kérdés.

Legyen széles a választék!

A béren kívüli juttatás eredeti célja a motiváció és a munkavállalók elégedettségének növelése. A munkáltató általában keretösszeget határoz meg, ez testesíti meg az anyagi motivációt. A felkínált lehetőségek pedig a dolgozói elégedettség növelésének eszközei.

– Adjuk meg a lehetőséget minden olyan juttatásra, amely adómentesen vagy kedvezményes 35,7 százalékos adóval adható. Akkor is hagyjuk meg a lehetőséget, ha az adott juttatást csak egy dolgozó igényli. A vállalati cafeteria-rendszerhez szükséges adminisztrációt a felkínált étlap nagyságától függetlenül így is, úgy is ki kell építeni, és a költségek nagyságát nem befolyásolja jelentősen az elemek száma. Egyes juttatásokon belül is van cizellálási lehetőség. Az önkéntes pénztári tagságnál lehetővé tehetjük a tagdíj-hozzájárulás mellett az adományozás választását, a SZÉP Kártya esetében pedig a három kibocsátó közüli szabad választást. Egyik lehetőség sem jelent jelentős többletmunkát – főleg a kevesebb alkalmazottat foglalkoztatóknál –, a dolgozók hogylétét azonban jelentősen befolyásolják – tanácsolja Puskelyné.

Fata László cafeteria szakértő a CafeteriaTrend Munkáltatói Gondoskodás 2014 konferenciáján a munkáltató és munkavállaló eltérő szempontjaira hívta el a figyelmet: a CafeteriaTrend legfrissebb felmérése szerint a munkába járás költségtérítését például a dolgozók a harmadik legfontosabbnak gondolják, a munkáltatók pedig csak a kilencedik helyre teszik.

– Ügyelni kell arra, hogy a munkavállalók szempontjából mi számít érzékelhető juttatásnak. Egy sofőrnek egy baleseti vagy életbiztosítás jelentheti azt, hogy úgy érzi, a cége valóban gondoskodik róla. Ugyanez viszont egy szoftverfejlesztőnek nem biztos, hogy megfelelő – hangsúlyozta a szakértő.

Ha az adminisztrációs terheken szeretnénk spórolni, szabályozzuk a juttatásokat úgy, hogy a későbbiekben is minél kevesebb kézi vezérléssel, gördülékenyen működjön a rendszer. Azt is érdemes végiggondolni, hogy az adott cég gazdasági működésének adminisztrációja hogyan történik, és hogy lehet ebbe optimálisan beilleszteni a cafeteriát.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek