Regisztráció a kamaráknál? Nem jó ötlet

Az Adótanácsadók Egyesülete nem támogatja a cégregisztráció áthelyezésének ötletét, szerintük sokkal inkább vezetne a bürokrácia csökkentéséhez, ha a vállalkozások számára kötelező kamarai nyilvántartást és az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat eltörölnék.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Freestockphotos

Az Adótanácsadók Egyesülete nem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, melyben felvetették, hogy a cégregisztrációt a cégbíróságtól helyezzék át az iparkamarához. „Az egyesület márciusban végzett kérdőíves felmérése szerint a tagság használja a cégbíróság nyilvántartásait, és bízik is bennük, miközben sokkal kevésbé tartja hasznosnak és hitelesnek az MKIK által vezetett adatbázist. Érdemes lenne az áthelyezési döntés előtt figyelembe venni a felhasználók tapasztalatait is.” – figyelmeztetett Zara László, az egyesület elnöke.

Az Adótanácsadók Egyesülete úgy véli, hogy sokkal inkább vezetne a bürokrácia csökkentéséhez, ha a vállalkozások számára kötelező kamarai nyilvántartást és az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat eltörölnék.

A cégbíróságok feladataikat évtizedek óta megfelelően, elvárható gyorsasággal végzik. Az eljárási rendet az érintettek megszokták, megtanulták. A cégbírósági nyilvántartások publikusak, naprakészek, hitelesek. A bíróságon dolgozó jogászok nem egyszerűen adminisztrálják a vállalkozások által benyújtott dokumentumokat, hanem azok jogi megfelelőségét elfogulatlanul ellenőrzik, melyhez rendelkeznek a szükséges tudás birtokában lévő szakemberekkel, végül, de nem utolsó sorban a vállalkozások is megbíznak a cégbíróságokban az Adótanácsadók Egyesületének tapasztalatai szerint.

Nem bízunk a kamarákban

Ezt a kérdést is vizsgálta ugyanis egy komplex kutatás részeként az egyesület márciusban. Felmérte, hogy a különböző adatbázisokat (NAV, e-beszámoló, e-cégjegyzék, fizetős üzleti szolgáltatások, iparkamarai nyilvántartás) milyen gyakran használják, és mennyire tartják hitelesnek a szervezet tagjai. Kiderült, hogy a megkérdezettek csak 2%-a használja rendszeresen az iparkamara nyilvántartását, miközben az e-cégjegyzék a 2. helyen végzett a NAV nyilvántartások mögött az összehasonlításban. A bizalmi listán a NAV nyilvántartása után az E-beszámoló következik, majd az E-cégjegyzék. Vagyis a felhasználók használják a cégbíróság nyilvántartásait, és hitelesnek is tartják ezeket. (A felmérésről szóló részletes beszámolót itt olvashatja.)

Nem bírói tevékenység?
Mint azt korábban megírtuk, az MKIK elnöke Parragh László felvetette, hogy érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is – például a kamara – el tud látni. Parragh szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál.
Ezért érthetetlen az egyesület szerint, hogy a jól működő cégbírósági rendszert miért kellene alapjaiban felforgatni, amely nemcsak felesleges pazarlással járna, de a gazdaság számára kockázatos lenne. A cégek hiteles nyilvántartása ugyanis a gazdaság jó működéséhez szükséges bizalom alapja, melyet a tapasztalt és független cégbíróságok garantálnak.

Kockázatos a nyilvántartás áthelyezése

Az cégnyilvántartás áthelyezésének kockázatosságát alátámasztja az is, hogy az MKIK máig adós a gazdasági kamarákról szóló törvény 2014. január 1-jei módosításában előírt adatbázis létrehozásával, mely a kamarai nyilvántartás részeként tartalmazott volna információkat a vállalkozásokról (pl. hogy a gazdálkodó szervezet adószámát felfüggesztették-e, törölték-e; köztartozásmentes adózó-e a vállalkozás). Ezért is meglepő, hogy most cégek regisztrációjának bonyolult, jelentős szaktudást és nagy apparátust feltételező feladatát átvállalnák.

Az Adótanácsadók Egyesülete ezért aggódik, hogy vajon van-e, lesz-e kellő számú hozzáértő cégjogi szakember az iparkamaránál a feladat zökkenőmentes ellátásához. Ráadásul köztudott, hogy minden átalakítás, átszervezés – még a valóban szükségesek is – legalábbis időszakosan visszavetik a normális működést, fennakadást problémákat okozhatnak. Így a szervezet nem látja értelmét a jelentős költségekkel és működési zavarokkal járó átszervezésnek, miközben a jelenlegi rendszer megfelelően működik.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo