Pusztulnak a cégek a gazdasági pangásban

2012. november 08. csütörtök - 08:02 / piacesprofit.hu
  •    

2010 augusztusa óta nem szűnt meg annyi cég Magyarországon, mint idén októberben. A felszámolások és a végelszámolások száma a cégtörvény márciusban életbe lépett módosításai miatt csökken, de ez nem változtat azon, hogy a cégvilág még mindig a gazdasági pangást nyögi.

Idén októberben 3103 cég megszűnését tették közzé a cégbírságok; utoljára ilyen sok cég 2010 nyarán szűnt meg egy hónap alatt – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb jelentéséből. „A megszűnések számára a következő 12 hónapban nagyon figyelni kell, mert a cégtörvényben bekövetkezett változások miatt sem a felszámolási, sem a végelszámolási adatok nem tükrözik pontosan a cégvilág állapotát” – hívja fel a figyelmet a cégstatisztikai változásokra Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Sorra zárnak be a magyarországi vállalatok – kép: SXC

A cégtörvény március eleje óta hatályos módosításai megszüntették a kényszer-végelszámolás intézményét: az eljárást a kényszertörlések váltották fel. Ez értelemszerűen csökkenti a végelszámolások számát: a mostanában közzétett végelszámolások között ugyan még találunk hatóság által elrendelt, most jogerőre emelkedő kényszer-végelszámolásokat, de súlyuk fokozatosan csökken. Az utolsó ilyen eljárások kifutása után a végelszámolások alatt kizárólag tulajdonosok által kezdeményezett cégbezárásokat találhatunk majd. „Ennek fényében nem érdemes pozitív következtetéseket levonni abból, hogy októberben mindössze 1300 céggel szemben indult végelszámolás, ami a fél évvel ezelőtti havi 3-4 ezer ilyen eljáráshoz képest elképesztő méretű csökkenést jelent” – mondja az Opten igazgatója.

A kényszer-végelszámolások megszűnése miatt csökken a felszámolások száma is. Az új eljárásforma, a kényszertörlés ugyanis csak akkor fordulhat át felszámolásba, ha a cég vagyona a végelszámoló szerint fedezi a felszámolás tetemes költségét, márpedig ez a feltétel nagyon sok megszűnő cég esetében nem teljesül. A tendencia máris meglátszik az adatokon: októberben „csak” 1734 céggel szemben indult ilyen eljárás, ami a második legalacsonyabb érték az elmúlt 12 hónapban. „Ez az adat nemcsak azért nem ad okot optimizmusra, mert részben a cégtörvény változásának következménye, hanem azért sem, mert még mindig duplája a válság előtti idők havi adatainak” – mondja Tóth Tamás.

Tartósan visszaesni látszik ugyanakkor a cégalapítások száma. Tavaly jellemzően 4000 új céget jegyeztek be havonta Magyarországon, az elmúlt fél évben viszont csak átlagosan 2400-at, ezen belül októberben 2566-ot. „A cégtörvény módosítását megelőző cégalapítási hullám kifutása óta lényegében nem emelkedik az új bejegyzések száma, így a gazdaság stagnálása és a cégalapításoknál bevezetett szigorítások összességében talán hozzájárulhatnak a cégvilág tisztulásához is” – fogalmaz meg egy halvány reményt az Opten igazgatója.

Időzített bombák a vállalati piacon
A hazai fizetésképtelenségi mutató drasztikus romlásáról számolt be korábban a Coface Hungary is. A hitelbiztosító cég szerint ráadásul a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve az új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai vállalatokat.

A nagy hatósági aktivitás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy némiképp letisztul az egészségtelen magyar cégstruktúra” – mondja Tóth Tamás, aki szerint nem tartható, hogy Magyarországon 600 ezer társas és további 500 ezer egyéni vállalkozás működik. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások konzerválják a kisebb cégeket, sőt akár az idei év elejéhez hasonló cégalapítási dömpinget idézhetnek elő, hiszen rendkívül kedvező helyzetbe hozzák a mikro- és kisvállalkozásokat. „A gazdaság élénkítését és az adók beszedhetőségét célzó kormányzati szándék üdvözlendő, de ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel elejét lehet venni a cégek osztódásának, illetve az adóoptimalizálási célú cégalapításoknak. Ellenkező esetben tovább aprózódik a cégstruktúra, ami nagy kockázatot jelent a hazai gazdaságra, és növeli a kitettséget a negatív külső hatásokkal szemben” – mondja az Opten ügyvezetője.

A hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult

Felszámolások
Tavaly egész évben 24 348 cég szűnt meg hatósági intézkedéssel vagy felszámolási, végelszámolási eljárás végeredményeként. Idén a szám várhatóan meghaladja a 27 ezret.

Az adatok lecsengő tendenciát mutatnak a NAV év eleji aktivitását követően, ám a kép közel sem ennyire tiszta. Az év első öt hónapjában 3-4 ezer végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok havonta, ez júniusban 2610-re, júliusban pedig 1678-ra csökkent. Tóth Tamás szerint azonban a hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult: „A módosult jogszabályok miatt a kényszer-végelszámolásokat sok esetben kényszertörlési eljárások váltották fel, és ezekkel együtt magas szinten stabilizálódott a hatósági döntés alapján megszűnő cégek száma.”

A decembertől márciusig tartó cégalapítási hullámot követő áprilisi mélypont után hónapról hónapra emelkedik a cégalapítások száma. „A tavaly jellemző havi 3-4 ezer cégalapítást ugyan még nem értük el, de az áprilisi 1800-hoz képest a július 2800 új cég komoly növekedést jelent. Így elképzelhető, hogy már a következő hónapokban visszatér a korábban megszokott cégalapítási kedv” – véli Tóth Tamás, aki szerint ugyanakkor egyáltalán nem természetes, hogy egy szűkülő gazdaságban ilyen sok új céget alapítanak.