A számlák 74 százalékát időben egyenlítik ki a magyarországi ügyfelek, amivel Lengyelország (76%) után a második helyet foglalja el az ország a régióban – derült ki az EOS Csoport 2014-es, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. Európa egyik vezető kintlevőség kezelő vállalata a TNS Infratest piackutató intézettel közösen 12 országban, mintegy 2600 döntéshozót kérdezett meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a magánszemélyek esetében az időben kiegyenlített számlák 77 százalékos aránya jóval nagyobb, mint az üzleti ügyfelek esetében (73%). (Az orosz embargó újabb lánctartozási hullámot indíthat el itthon.)

A B2B szektoron belüli rosszabb fizetési morál miatt a megkérdezettek leginkább a likviditási hiányt (54%), illetve saját ügyfeleik nemfizetését (34%) okolják. Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezető igazgatója szerint: a az ügyfelek nem teljesítik a fizetési kötelességeiket, az gyakran egy láncreakciót idéz elő, ami jelentős nehézségeket okozhat a vállalkozásoknak. „Bár Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva nem a legjobbak a fizetési magatartás javulását lehetővé tévő körülmények a megkérdezettek szerint, a vállalatok felismerték a kintlevőségek kezelésének fontosságát” – mondta az ügyvezető. (Bár az elmúlt években sokat javult a fizetési fegyelem, még azért nem árt óvatosnak lenni.)

A megkérdezett döntéshozók azt is belátják, hogy a fizetési szokások befolyásolásával szembeni felelősség a fizetésképtelenség miatt érintett vállalatoké. A morál javításának lehetséges eszközei között pedig az átfogóbb hitelképességi vizsgálatot és az ügyfelek körültekintőbb ellenőrzését jelölték meg a leggyakrabban a megkérdezettek. „A kutatás szerint a leghatékonyabban a professzionális kintlevőség kezelés segíti a vállalatokat abban, hogy elkerüljék a nemfizetés és a késedelmek okozta következményeket“ – tette hozzá a Thummerer. A megkérdezettek 35 százaléka tapasztalta az elmúlt év során a fizetési késedelem miatti magas kamatköltségeket, 33 százalék érezte reális kockázatnak cége fizetésképtelenségét és 28 százalék találkozott a nyereségek hirtelen visszaesésével.