Üzleti lehetőség „háborús optimalizációval”

2014. június 20. péntek - 17:32 / piacesprofit.hu
  •    

Az Africa–Europe Challenge (AEC) projekt az afrikai vitorlásversenyek és a térségben meglévő üzleti lehetőségek összekapcsolása. A programban tíz afrikai és mintegy tíz-tizenkét európai ország vesz részt, a megálmodója és megvalósítója azonban egy magyar csapat.

Kép: Pixabay

Aki cikkünk olvasása után úgy gondolja, hogy afrikai piacokon szeretne terjeszkedni, első lépésként regisztráljon az Africa–Europe Challenge (AEC) oldalán, és meg fogják keresni – mondta lapunk kérdésére válaszolva az AEC ötletgazdája és programigazgatója, Gál József.  Aki Kondricz Péterrel, a másik programigazgatóval az oldalán négy éve dolgozik az afrikai vitorlásversenyek és a térségben meglévő üzleti lehetőségek összekapcsolásán, egy nagy és kerek projekt keretében. A négy év alatt, miközben már-már célba értek az éppen aktuális kormányokkal a tárgyalásaik, nemegyszer szembesültek azzal, hogy partnereiket elsöpörte a politikai változás, vagy a feltételeket átírta a háború. A most, június 19-én, Budapesten bejelentett és néhány hónapon belül szó szerint és átvitt értelemben is útjára bocsátott programsorozat azonban – Kondricz Péter szavaival – „már a háborús optimalizáción is átesett”.

Üzlet vitorlással

Az Africa–Europe Challenge (AEC) projekt fő eleme egy vitorlás rali, mely 2014 októberében indul, és Afrika partjainál hajózva, 7–10 napos megállókat tart. Ezek alkalmával zajlanak majd az üzleti fórumok, ahol az európai – köztük a magyar – vállalkozások személyesen találkozhatnak az adott afrikai ország, illetve város meghatározó személyiségeivel. Az üzleti találkozók pontos állomásait már rögzítették -–Casablanca (Marokkó), Tenerife (Kanári-szigetek), Mindelo (Zöld-foki-szigetek), Fokváros (Dél-afrikai Köztársaság), Durban (Dél-afrikai Köztársaság). Egy hajó egy szakaszán, illetve egy-egy állomáson a részvételi díj mintegy 500–700 euró/fő  lesz – tudtuk meg –, ami mérsékelt árnak tekinthető. Természetesen, akit csak az üzleti fórumok érdekelnek, és nem szeretne hajózni, az más módon is elutazhat a helyszínekre.

De miért éppen Afrika? Mert a világ tíz leggyorsabban növekvő országából hat afrikai. Az afrikai térség gazdaságának növekedése mögött elsősorban a nyersanyagpiac felfutása és az export növekedése áll.  Bár a 2008-ban kirobbant válság visszavetette a fejlődést ütemét, nem csúszott recesszióba. Az Equilor Alapkezelő elemzése szerint a világ tendenciával szemben Afrikában a népesség gyarapodása a 2 százalékot is meghaladja. A lakosság összetétele pedig az európainál egészségesebb struktúrát mutat: a munkaképes és fiatal lakosság részaránya magas, miközben a 65 év feletti inaktív lakosság aránya mindössze néhány százalékos. A kontinens fiatal generációja a gazdaságnak növekvő fogyasztást és megugró megtakarításokat hoz, ami a részvény- és ingatlanárak tartós megugrását vetíti előre.

(Persze más egzotikusnak tűnő országokra is érdemes lehet üzleti szemmel tekinteni. Itt adunk néhány tanácsot, ha Kína érdekli, vagy épp trópusi szigetek felé kacsintgat.)

Vagyis az afrikai piacokon egyre több lehetőség kínálkozik akár a magyar gazdaság számára is. Számos magyar iparág, például az energetika, a jármű- és elektronikai ipar, informatika vagy a mezőgazdaság számára komoly üzleti lehetőségeket nyújtanak az afrikai országok. Nigériában például az energetikai szektorban kelnének el a külföldi beruházások, mert az ország tízezer megawattos energiaigényének csak kevesebb, mint felét tudják hazai erőforrásokból előállítani. Angolában az infrastruktúra szorul felújításra és további kiépítésre, valamint szükség lenne a víz- és energiaellátó hálózatok fejlesztésére.

Tény, hogy az utóbbi években Magyarország és az afrikai országok kereskedelmi forgalma dinamikusan nőtt, a két régió közötti kereskedelem volumene azonban még mindig nagyon alacsony. A magyar–afrikai kereskedelmi forgalom 75 százalékát pedig néhány domináns országgal, a Dél-afrikai Köztársasággal, Nigériával és Algériával bonyolítják le, ami azt jelenti, hogy bőven vannak még kiaknázatlan lehetőségek.

„Nem csak beszélnek magyarul, hanem szeretik is a magyarokat”

Kell a politika a sikeres üzlethez

„Még a barátaink is azt mondják, jó-jó, a vitorlásralisorán olyan magas szintű afrikai politikusokkal rázhattok kezet, akiknek más módon a közelébe se engednének, de ez nem visz közelebb az üzlethez – mesélte Gál József. – Ez azonban nem így van! Afrikában ugyanis politikai támogatottság nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdasági együttműködés. S bár az AEC deklaráltan nem magyar és afrikai, hanem európai (a programban 10-12 európai ország vesz részt) és afrikai, nekünk, magyaroknak több előnyünk van.  A korábbi vitorlásversenyek során többször találkoztunk olyan, igen magas beosztásban lévő afrikai vezetőkkel, akik fiatalon nálunk tanultak, és nemcsak beszélnek magyarul, hanem szeretik is a magyarokat. Illetve a kontinensen nem szívesen üzletelnek az egykori gyarmatosító nagyhatalmakkal.”

A program üzleti részének a szervezését és lebonyolítását, illetve nyomon követését az AEC és a Hangya Futura Kft. által egy erre a célra létrehozott és Angliában bejegyzett új, közös vállalat, a BF Futura Ltd. végzi.  Kovács János ügyvezető kiemelte, hogy már megkezdték a leendő résztvevők adatbázisának a kialakítását, „egy kiállítási katalógus” összeállítását, hogy már az utazás előtt, előre felkészülhessenek egymásból.

A program keretében a gazdasági kapcsolatok építésén túl turisztikai, kulturális, iskolai és tengerbiológiai programok is zajlanak majd az afrikai térségben.

Eller Erzsébet

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek