Újra népszerűsítik a dinnyét

2013. július 28. vasárnap - 12:05 / piacesprofit.hu
  •    

Megkezdődött a dinnye promóciója. Tíz éve a magyar görögdinnye termőterülete még elérte 10 ezer hektárt, Magyarország pedig a világ harmadik legnagyobb dinnyeexportőre volt, 2010-re azonban a termőterület 5 ezer hektár alá csökkent.

Ellenőrzik és népszerűsítik is a dinnyét – MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a kampánynyitó rendezvényen újságíróknak elmondta: a magyar görögdinnye népszerűsítése addig folyik majd az önkéntesen részt vevő nagy áruházláncok üzleteiben, amíg a magyar kínálat piacon lesz. Az előrejelzések szerint a szezon szeptember elején fejeződik be.

Kijelentette: a magyar dinnye népszerűsítése 2010-ben kezdődött, és az elmúlt évek munkája meghozta eredményét. Míg korábban csökkent a termőterület, addig az idén országos átlagban 15-20 százalékkal, Békés megyében – az ország egyik legjelentősebb termőhelyén – pedig 25 százalékkal nőtt a dinnye termőterülete. A termésbecslés alapján az idén 200-250 ezer tonna görögdinnye várható, szemben a múlt évi 170 ezer tonnával.

Az államtitkár felhívta a figyelmet: az adatok azt mutatják, a magyar görögdinnyét népszerűsítő kampány elérte a célját, egyre nagyobb mennyiség fogy belföldön ebből a gyümölcsből. Tavaly a magyar dinnye 60 százalékát már belföldön értékesítették, és a cél az, hogy az eladás tovább növekedjen.

Simonka György, a magyar zöldség-gyümölcs termékek népszerűsítésével megbízott miniszteri biztos és Oravecz Tamás, a dinnyetermelők egyesületének elnöke elmondta, hogy jelenleg mintegy 5 ezer ember dolgozik a dinnyeföldeken, a jövő héten pedig – amikor a szezon teljesen beindul – már 10 ezren fognak. Annak ellenére, hogy a dinnyeszezon kezdete kicsit késett, minden feltétel adott, hogy első osztályú magyar görögdinnyét vásárolhassanak a vevők a következő hetekben.

A termelők jelenleg – minőségtől függően – 45-55 forintot kapnak a dinnye kilójáért, ez a szezon végére valószínűleg mintegy 10 forinttal csökken. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke emlékeztetett arra, hogy tíz éve a magyar görögdinnye termőterülete még elérte 10 ezer hektárt, Magyarország pedig a világ harmadik legnagyobb dinnyeexportőre volt, 2010-re azonban a termőterület 5 ezer hektár alá csökkent.

Idén nem lesz kartell?

Az országgyűlés fideszes kezdeményezésre novemberben enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest. A jogszabály indoklása szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közelmúltbeli gyakorlata világított rá a hazai agrárjogi szabályozás hiányosságára, vagyis hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a sajátosságaiból – így például az időjárási hatásokból, a termékek szezonális piaci jelenlétéből – fakadó kiszolgáltatottságára. Így a GVH e hiányosságok miatt az eljárásai során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit. Az elfogadott törvénymódosítást a folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

A témához kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatja!

Kevesebbet költünk zöldségre és gyümölcsre is
A magyar háztartások éves élelmiszerre fordított kiadásainak közel egytizedét zöldségre és gyümölcsre költik. Bár a vásárlói kör változatlan, az elmúlt évek nehézségei okán ma már e kategóriából is kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak a háztartások. Ennek eredményeképpen mindkét kategória forgalma csökkent a GfK Hungária Háztartáspanel adatai szerint. A beszerzést a fogyasztók főként piacokon, őstermelőknél, illetve zöldség-gyümölcs üzletekben intézik.

A kormány a nyár elején a dinnyetermelőkkel összefogva a hazai dinnye érdekében indított népszerűsítő kampányt, amely keretében a magyar termesztőktől származó árú került a nagy láncok polcaira, 99 forintos minimális fogyasztói áron. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az ügyben az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar, a Tesco, a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen. Később felmerült, hogy a Penny Market Kft.-vel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) szemben is indul eljárás, ám ez lekerült a napirendről. 

A GVH július közepén jelezte, hogy tájékozódik arról, hogy az érintett vállalkozók és szervezetek megállapodtak-e arról, hogy a dinnye minimális kilónkénti ára 99 forint lehet. Az ügy pikáns eleme, hogy a megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével születhetett.

Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július közepén a magyar dinnye népszerűsítésének kampánya keretében beszélt arról, hogy a termelők, a kereskedők – a nagy multinacionális áruházláncok – és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Ennek eredményeképpen az államtitkár nyilatkozata szerint olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezség jött létre, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén.

Ekkor azonban az államtitkár még nem beszélt a kartellezésről. Erről augusztus közepén nyilatkozott Budai Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy a dinnyetermelők érdekében kartelleztek, mert két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent a hazai a dinnyetermő terület.