Tudatosan kell készülni a forrásbevonásra

2013. április 26. péntek - 07:30 / Piac & Profit Kiadó Kft-2
  •    

Közel öt éve fojtogatja a válság a vállalkozásokat. Azoknak a cégeknek, amelyek az életben maradás mellett döntenek, lépniük kell: a tartalékok elfogytak, a kivárás taktikája a legtöbb esetben eddig nem hozott eredményt. Kevés az esély arra, hogy ez a jövőben magától változni fog. Ahhoz persze, hogy a cégek tegyenek valamit a helyzet javítása érdekében, a világos elképzelések, tervek mellett forrásra lenne szükség. Milyen lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére ezen a területen? A kérdésre az Ernst & Young szakértőinek segítségével kerestük a választ.

Magyarországon a rendszerváltást követően az elsődleges és szinte kizárólagos pénzügyi forrás a bankhitel volt. A globális pénzügyi válságot követő forráskivonások, a gyenge gazdasági növekedési kilátások, a növekvő szabályozói kockázatok, valamint a szigorodó adókörnyezet miatt az elérhető banki hitelek jelentős mértékben beszűkültek. Így a vállalatoknak új források irányába is el kell mozdulniuk. A hazai piac is számos ilyen alternatív hitellehetőséget tartogat a vállalatvezetők számára befektetések, nem intézményi kölcsönök, illetve kötvénykibocsátás formájában – hívták fel a figyelmet a közelmúltban az Ernst & Young szakértői. Az utóbbi kisebb vállalkozások számára nem jelenthet megoldást, az előbbiek azonban mérettől függetlenül bármilyen piaci szereplő számára rendelkezésre állnak. Hogyan?

Nincsenek általános érvényű receptek

Minden cég egyedi történet. Általános, bármilyen helyzetre alkalmazható eljárások nincsenek, indulásként ugyanakkor elengedhetetlen a belső elképzelések, tervek, elvárások tisztázása.

Át kell tekinteni a működést, a fejlődési lehetőségeket, a piacokat, a versenytársakat, a menedzsment szándékait, elkötelezettségét. S mindezt áttekinthető formában kell dokumentálni: ez az alapja bármilyen partnerrel kezdeményezett egyeztetésnek – hangsúlyozta Dezse Margaret, az Ernst & Young (E&Y) Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások üzletágának vezető partnere.

Hogyan írjunk üzleti tervet?

A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) számára komoly kihívás az üzleti terv tartalmi megfogalmazása és formába öntése. Még mindig gyakran halljuk, hogy a terv a vállalkozó fejében van. Holott a külvilág – a piac, a leendő partnerek, a pályázatokat bírálók, a bankok és a befektetők – számára annyit érünk, amennyit megért belőlünk. A Piac&Profit innen elérhető összeállítása 8 pontban foglalja össze a formai és tartalmi követelményeket. 

A követendő stratégia kialakításakor érdemes ugyanakkor tekintettel lenni azokra a szempontokra, amelyeket a lehetséges befektetők, üzleti partnerek szem előtt tartanak döntéseik meghozatalakor – tette hozzá.

Mit vizsgál a befektető?

Másként dönt, mást értékel a pénzügyi vagy magánbefektető, s megint mást a szakmai érdeklődő. Előbbiek célkeresztjében elsősorban a cég értékének növekedése áll, jellemzően adott időszakra finanszíroznak, aminek a lejárata után minél nagyobb profittal szeretnének kiszállni a vállalkozásból.

Méretre szabva

A Jeremie alapok elindulását követően viszonylag nagy nyilvánosságot kapott a kockázati tőkebevonás lehetősége Magyarországon: erős verseny indult a „jó ötletekért”. A Jeremie alapok elsősorban induló, illetve kisebb vállalkozások számára biztosítanak forrást, bár a Jeremie II. alapok között már vannak olyanok is, amelyek a cégek későbbi életszakaszban is megoldást jelenthetnek a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában.

Geist Ferenc hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a cégek későbbi életszakaszaiban is van lehetőség a privát tőke bevonására. A nagyobb vállalkozások iránt elsősorban a régióra, iparágakra specializálódott alapok mutatnak érdeklődést (amellett, hogy e vállalkozások esetén, már kockázati tőketársaság kiszállásának egyik lehetséges módja lehet a tőzsdei bevezetés is).

Itt elsősorban a lehetőség számít, az, hogy mennyire látja ígéretesnek a sztorit a befektető, s hisz-e abban, hogy a menedzsment képes lesz azt valóra is váltani. Ebből eredően privát tőke bevonásakor nem árazáson van a hangsúly (nem azon áll vagy bukik a történet, hogy milyen részesedést szerez a befektető), hanem az ötleten, a megbízhatóságon, a cégben lévő tartalékokon – emelte ki Dömötör Zoltán, a cég szenior menedzsere.

A szakmai befektető másként mérlegel. Itt nem a profit, hanem az érték maximalizálása a cél. A cég múltját (tevékenységét, piacait, az alkalmazott technológiát, az eredményességet) éppúgy vizsgálják, mint a jövőjét, azaz hogy milyen növekedési lehetőség van a vállalkozásban, milyen előnyök származnak az együttműködésből, milyen szinergiákat rejthet az – sorolta Geist Ferenc, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások üzletágának igazgatója. Minden helyzet más megoldást, más modellt igényel.

Kivárnak a befektetők

Látni kell azonban, hogy ez az út sem könnyű. Miként azt Geist Ferenc kiemelte: az ügyletek száma és mérete az elmúlt években egyaránt csökkent, s elsősorban a hazaiak részvétele a jellemző. Jóval több a meghiúsult tranzakció, mint korábban (a befektetők kivárnak), amit mutat az is, hogy a korábbi nagyjából fél évről átlag 9 hónapra nyúlt egy-egy üzlet lebonyolításának az ideje. A trendeket szemléletesen érzékeltetik az Ernst & Young M&A Barométerének 2012-es évi adatai.

Forrás: Ernst & Young
M&A Barométer 2012

Magyarországon 2012-ben 82 tranzakciót zártak le, ami az előző évi 111-hez képest 26,1 százalékos visszaesést jelent. A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a magyarországi M&A piac becsült mérete 69,1 százalékkal, 1,8 milliárd dollárról 0,5 milliárd dollárra esett. A vizsgált évben nem került nyilvánosságra 100 millió dollárt meghaladó, nagy értékű ügyletről információ. A 100 millió dollárnál kisebb tranzakciók átlagos értéke 6,7 millió dollárra csökkent a 2011-es 7,7 millió dollár után. Ez utóbbiban Geist Ferenc elmondása alapján szerepet játszik a Jeremie program erőteljesebb beindulása, illetve az a tény, hogy ezen ügyletek értékét nagyobb arányban hozzák nyilvánosságra, mint az egyéb tranzakciókét. (Tavaly a hazai tranzakciók 32 százalékában vált ismertté az érték.)

Forrás: Ernst & Young
M&A Barométer 2012

A magyar tranzakciós piacot 2012-ben is a belföldi ügyletek uralták (63%), megegyező arányban az előző vizsgált évhez képest. Mindössze 3 külföldre irányuló vétel volt (a MOL Csehországban és Kazahsztánban, az Olajterv is szintén Csehországban volt aktív). A befelé irányuló felvásárlások elsősorban Angliából és Franciaországból jöttek 4-4 tranzakcióval, míg az Egyesült Államok és Csehország 2012-ben 3-3 ügylettel képviseltette magát.

Magyarországi tranzakciós piac
Forrás: Ernst & Young
M&A Barométer 2012

Az ügyletek túlnyomó többségét, 68,3%-át stratégiai befektetők hajtották végre 2012-ben. A legvonzóbb a telekommunikáció- és médiaszektor volt 15 tranzakcióval (2011-ben 13 üzletet zártak ebben az iparágban). Ezt az informatika (11 tranzakció) és a kis- és nagykereskedelmi szektor (8 tranzakció) követte.

Fel kell mérni a lehetőségeket

A piaci helyzetet figyelembe véve az Ernst & Young szakértői kiemelten fontosnak tartják azt, hogy mindenki előzetesen mérje fel, mekkora az esélye egy sikeres tranzakció lebonyolításának. Számottevő erőforrást igényel ugyanis egy ilyen akció.

Fontos továbbá látni azt is, hogy a finanszírozás megfelelő formájának kialakítása egészen más gondolkodásmódot, tudást igényel, mint a vállalkozás irányítása, a termékfejlesztés, új piacok meghódítása. A céget erre a feladatra tudatosan kell felkészíteni, amelyhez érdemes akár külső szakértői segítséget is igénybe venni.

A finanszírozás megfelelő formájának kialakítása egészen más gondolkodásmódot, tudást igényel, mint a vállalkozás irányítása, a termékfejlesztés, új piacok meghódítása. A céget erre a feladatra tudatosan kell felkészíteni.

Nem csupán – sőt, kisebb vállalkozásoknál nem is elsősorban – azért, hogy a megfelelő partnerek felkutatásában segítséget nyújtsanak. Az adott szektorban, térségben a vállalkozások jellemzően megfelelőképp ismerik a lehetséges partnereiket, sok esetben még az ágazat iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket, illetve azon ma még versenytársakat is, akik szakmai befektetőként számításba jöhetnek. (A partnerkeresésben a tanácsadó szerepe jellemzően a külföldi terjeszkedés során értékelődik fel.)

Hasonlóképp tisztán látják a cégek piaci helyzetét, az esetleges kitörési pontokat. Szakértők e területen az igények megfelelő kommunikálásában ad értéket az ügylet lebonyolításakor.

A tanácsadói részről igazi támogatás – némi leegyszerűsítéssel – főként ahhoz kell Dezse Margaret megfogalmazása szerint, hogy a potenciális partnerek is olyannak lássák a vállalatot, amilyennek a cégvezetés mutatni szeretné. Ebben egy „külső szem” komoly segítséget jelenthet. A feltételek alakításában s sok esetben abban, hogy végül megállapodásra jutnak-e a felek, ennek kulcsszerepe lehet.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek