Trafik: nyertesek és vesztesek

2013. április 30. kedd - 07:30 / kfarkas
  •    

Nagyobbat szakíthatnak a cigarettaárusításon a trafikkoncessziók nyertesei, Lázár János ugyanis hétfőn már 12 százalékos árrés bevezetését lengette meg a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosításával kapcsolatban. Ugyanakkor egyre erősebb azoknak a „trafikkárosultaknak” a hangja, akik az üzletüket, megélhetésüket veszítik el a nyár közepén, és a pályázat újbóli kiírását követelik. A nyertesek és vesztesek vitája mellett azonban a legrosszabbul a fogyasztók járnak, akik az eddigi 44 ezer kereskedelmi egység helyett alig ötezer trafikban vásárolhatnak majd dohányt, a magasabb árrés miatt jóval drágábban.

A jelek szerint újra sikerült a kormánynak egy jelentős választói rétegnél kihúzni a gyufát, miközben a kapkodva módosítgatott trafiktörvény értelmében már folyik az elnyert koncessziók kiosztása. A koncessziós eljárás első körének lezárása után ugyanis több ezer jelenleg is működő boltos és trafikos veszítheti el megélhetését, miközben a koncessziókat sorozatban nyerték el olyan magánszemélyek, akik korábban trafikot csak kívülről láttak. Mindez annak fényében válik igazán pikánssá, hogy a trafiktörvény szellemi atyja, Lázár János miniszterelnökségért felelős államtitkár az ötvenes-hatvanas évek „trafikkultúrájának” újjáélesztéséről beszél.

A feketegazdaság erősödik

Átállunk feketére?  – Kép: SXC

„Több ezren kerülnek majd az utcára – mondta a Piac&Profitnak Szabados Katalin trafikos, a „Trafik-károsultak” nevű civil szerveződés alapító tagja. – Nekem jelenleg a forgalmam 70 százaléka származik dohánytermékek értékesítéséből, a fennmaradó ajándéktárgyak forgalmából származó bevétel nem lesz elég arra, hogy az alkalmazottamat megtartsam, így ő minden valószínűség szerint elveszti az állását, és nem lehetetlen, hogy nekem is végleg le kell húznom a rolót” – mondta Szabados.

A független civil szerveződés képviselője szerint országszerte több ezer kiskereskedelmi egység kerülhet hasonló helyzetbe július elsejétől, amikor állami monopóliummá válik a dohánytermékek forgalmazása. A sokat vitatott – és sokszor módosított – trafiktörvény ugyanis csak az állami koncessziókat elnyert kereskedőknek teszi lehetővé a dohánytermékek árusítását. A jelenleg trafikot vagy kisboltot üzemeltető kereskedők – és alkalmazottaik  – közül ezért sokan elveszítik a megélhetésüket.

A pályázaton ugyanis a meghirdetett 6-8 ezer koncesszióra mintegy 15 ezer pályázat érkezett, amelyek közül 5415-öt nyilvánítottak sikeresnek az első körben. „Sokan, mint én sem, nem is pályáztak, mert a pályázat kiírása idején hangoztatott 3-4 százalékos árrés egyszerűen nem fedezte volna a törvényben előírt kötelezettségek költségeit. De akik pályáztak, azok közül is sokan, akik évtizedek óta trafikot vezetnek, elvesztik a kereskedésüket. Olyanok viszont nyertek, akik még sosem vezettek trafikot” – vélte Szabados Katalin, aki szerint 530 koncesszió esetében, azaz az első körben kihirdetett eredményes pályázatok mintegy hatodánál felmerülhet a korrupció gyanúja.

Kérdésünkre, miszerint a miniszterelnökséget vezető államtitkár által hangoztatott 10, illetve 12 százalékos kiskereskedelmi árrés jobban megérte volna a trafikosoknak, Szabados Katalin úgy vélekedett, hogy a tervezet legális keretek között életképtelen. „A gyártók, a forgalmazók nem tudják kigazdálkodni ezt az árrést, így a cigaretta ára óhatatlanul is emelkedni fog. Ha ezer forint fölé kúszik egy doboz ára, az olyan lélektani határt jelent, hogy a fogyasztók inkább a csempészett dohányt fogják keresni, így csak a feketegazdaság erősödik, és visszaesik a legális dohánytermékek forgalma.” (A több tízezer családnak megélhetést nyújtó szegmenst egyébként még az uniós ág is húzza, a brüsszeli szigorítások értelmében már így is nehéz helyzetbe kerül a dohányipar.)

A trafikosok képviselője szerint a teljes trafiktörvény visszavonására, vagy legalábbis új koncesszió kiírására lenne szükség, ezért a mai napon 12 pontos petíciót nyújtanak át az illetékesek képviselőinek.

Lázár: állunk bármilyen vizsgálat elé!

Nem lesz sikertörténet a trafiktörvény

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-jétől kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék, azonban a meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.

Ez azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, ami a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya. (Arról nem is beszélve, hogy dohánybolt nélkül maradhat a fél ország.)

„Jelenleg 44 ezerre tehető az elárusítóhelyek száma, ehelyett lesz mintegy hétezer trafik – mondta Lázár János fideszes politikus, aki szerint a dohányzás visszaszorítása létkérdés. – Magyarországon évente több mint 35 ezer ember veszti életét a dohányzás következtében fellépő betegségekben, ami az egészségügynek évente 80 milliárd forint kiadást jelent – hangsúlyozta az államtitkár, aki, mint mondta, szíve szerint teljesen betiltaná a dohányzást Magyarországon. –  Nemhogy hétezer, de egy trafik se lenne, ha rajtam múlna” – mondta Lázár, aki szerint a trafiktörvény lényege az, hogy Magyarországon kevesebb helyen lehessen dohányozni, és nehezebben hozzáférni a cigarettához.

A fideszes politikus szerint az életbe léptetett trafiktörvény megfelel az uniós normáknak, mind a koncessziós pályázatok kiírása, mind lebonyolítása tekintetében. „A törvény minden egyes betűjét leegyeztettük Brüsszellel – emelte ki. –  Ezzel a törvénnyel nincs olyan dohánygyártó vagy termelő aki jól járna, a magyar termelők is rosszul járnak, hiszen az eladott cigaretta mennyiségét is csökkenteni akarjuk” – mondta Lázár János.

Az államtitkár azonban arra is kitért, hogy a kormány szeretné újjáéleszteni a hatvanas évek trafikkultúráját. „Még mindig függőben van 1400 koncessziós pályázat, de a kormány július elsejétől meg fogja oldani az ellátatlan kistelepülések problémáját is” – mondta a politikus, aki visszautasította a koncessziós szerződések elbírálását ért vádakat. „Természetes, hogy a vesztesek megsértődnek, de azért azt remélem, hogy a józan eszét senki sem fogja elveszíteni” – hangoztatta az államtitkár. A jelenleg dohánybolt nélkül maradó települések listája itt megtekinthető!

A magyar dohánypiac mérete
A magyar dohánypiac méretét az éves 500 milliárd forintos forgalom mellett jól érzékelteti, hogy a főbb árucsoportok közül a dohányáruk részesedése 2012-ben 4,06 százalékos értéket tett ki a teljes kiskereskedelmi eladási forgalomban. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban csak az élelmiszerek (26,32 százalék), az üzemanyagok (19,39 százalék) és a gyógyszerek, gyógyászati cikkek (5,43 százalék) részesedése volt magasabb. De összességében a magyarok többet költöttek 2012-ben dohánytermékekre, mint bútorokra (1,33 százalék), ruházatra (3,78 százalék) vagy építőanyagra (2,94 százalék).

„Irigylem az idejét azoknak, akik a koncessziók nyerteseit böngészik az interneten, de meg kell nézni azt is, hogy eddig kétszáz trafikban volt néhány munkahely, most több ezer trafikban létesül sok ezer munkahely” – hangsúlyozta a politikus, aki azonban az esetlegesen megszűnő kisboltok révén munkájukat elvesztőkről nem tett említést.

Lázér szerint bátran állnak bármilyen vizsgálat elé. A kiskereskedelmi árrés kérdésében kijelentette, hogy a jelenleg a parlament előtt lévő, a kiskereskedelmi árrés 10 százalékra történő emelését célzó törvényjavaslattal szemben Orbán Viktor kérésére az árrést 12 százalékra emelnék. Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette, hogy az árrés emelése nem vezet közvetlenül a cigaretta árának emelkedéséhez, és így a feketepiac mértékének emelkedéséhez.

OKSZ: Emeljék az árrést, de szűkítsék a termékkört

Támogatja a dohánytermékek árrésének 10 százalékra történő emelését az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), a trafikokban árusítható termékek körének bővítését viszont továbbra sem – közölte a szervezet hétfőn, a trafiktörvény módosítására a múlt héten benyújtott kormánypárti javaslat kapcsán.

Vámos György, a szövetség főtitkára lapunknak elmondta, hogy az árrés szabályozását már korábban is kezdeményezték, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy a dohányárusítás költségeit nem tartalmazza a fogyasztói ár. Jelenleg 3– 5 százalék között mozog az árrés, mivel a fogyasztói árat a gyártó határozza meg, és azt le is szorítja. Az emelkedő árrés a fogyasztói ár emelkedését is maga után vonja, de ennek mértéke attól is függ, hogy a gyártók az új rendszer megtakarításaival hogyan számolnak. „Ráfordításaik eleve kisebbek lesznek, miután tizedannyi helyre kell kiszállítaniuk a dohánytermékeket, másrészt tilos lesz az eladóhelyek külön javadalmazása, például a reklámköltség révén” – vélte Vámos György, aki szerint az árrés 10 vagy 12 százalékra emelése nem vezet közvetlenül a feketegazdaság erősödéséhez. „Évek óta emelkedik a dohánytermékek ára, mégsem erősödik látványosan a feketekereskedelem, mivel az ellenőrzés hatékony, és a büntetési tételek szigorúak” – indokolta.

Továbbra is fenntartja viszont kifogásait a szövetség a dohányértékesítő helyeken árusítható termékkör kiszélesítésével szemben. A jelenlegi feltételek szerint a trafikok a dohánytermékek mellett árusíthatnak majd szerencsejáték-sorsjegyet, szeszes italt, kávét, energiaitalt, ásványvizet, üdítőt és napilapot. Ez nagy gond lehet a hagyományos, elsősorban kis élelmiszerüzleteknek, mert ha a közelükben dohánybolt nyílik, az tőlük von el vásárlót – mondta Vámos György, hozzátéve, hogy termékkör bővítését az ezzel kapcsolatos döntés előkészítése során ezért kifogásolta az OKSZ.

Lecsap a kormányzati szigor
A vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut – ez áll a szeptemberben elfogadott trafiktörvényben. A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel. A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.

A kereskedelmi szövetség új javaslata az, hogy a trafikok a jelenleg meghatározott hét termék közül egy időben legfeljebb három cikkcsoportot árusíthassanak a dohányáru mellett, választásuk szerint. Az OKSZ szerint a kis tőkeerejű, kisvállalkozó dohányértékesítőknek ennél szélesebb kínálatára valószínűleg egyébként sem lesz pénzügyi fedezetük, a versenytárs kisboltok nagyszámú tönkremenetelét viszont ezzel meg lehetne akadályozni. „Az új árrésszabály már nem indokolja a túlzottan széles termékkör engedélyezését. Mivel a koncessziós pályázatok benyújtásakor a termékkör bővítését alternatív üzleti tervvel kellett figyelembe venni, a pályázókat az OKSZ szerint javaslatuk elfogadásával érdemi hátrány nem éri” – mondta Vámos György.

Az eredeti törvényt tavaly decemberben módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték-termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra. Az erről szóló előterjesztést már elfogadta a parlament.

Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmas annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd 2013-ban.

Nyilvánosságot követel a sajtó és az ellenzék
A dohánypályázatok kapcsán az atlatszo.hu, a hvg.hu, az index.hu, a K-Monitor, az origo.hu, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közérdekű adatigényléssel fordul a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-hez többek között a vesztes és nyertes pályázatok, az értékelésük, pontszámaik kiadása érdekében. Amennyiben a minisztérium és a Dohánykereskedelmi Zrt. úgy dönt, hogy nem hozza nyilvánosságra az adatokat, a felsorolt portálok és civil szervezetek készek megindítani a közérdekű adatok kiadása iránti pert, melyben a TASZ biztosítja a jogi képviseletet.
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség véleménye szerint a dohány kiskereskedelmi koncessziók odaítélése kimeríti a hivatallal való visszaélés fogalmát. A szervezet ezért hétfőn ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Karácsony Gergely, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, több portál is megírta: a Fidesz választókerületi elnökei és a fideszes önkormányzati testületek is foglalkoztak az üggyel és “valójában ők döntöttek arról, hogy ki kaphat koncessziót”. A független képviselő hangsúlyozta: a portálok fideszes forrásokra hivatkoznak. A PM politikusa szerint hivatallal való visszaélés történt, „mert a pályázatot politikai alapon befolyásolták, annak érdekében, hogy a Fidesz országos kampányhálózatát erősítsék”. Felszólította a kormányzatot és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, hogy vonják vissza a pályázatot, és írjanak ki újat.
Lázár János tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a feljelentés eredményeként lehetetlen, hogy parlamenti vizsgálat foglalkozzon a trafikkoncessziók ügyével.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek