Nem lesz sikertörténet a trafiktörvény

2013. április 18. csütörtök - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

A jelenleg dohánytermékeket is áruló kiskereskedelmi egységek szinte biztos bevételcsökkenéssel néznek szembe, a dohány-nagykereskedők pedig több ezer kockázatos vevőt kaphatnak a „trafiktörvény” júliusi hatálybalépésével. Az elárusítóhelyek számának drasztikus csökkenése a feketepiac részesedését növelheti, a dohánytermékek alacsony árrése miatt pedig az alacsonyabb forgalmú trafikok létjogosultsága is kétséges.

Csak a feketepiac jár jól a trafiktörvénnyel – Kép: SXC

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-jétől kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék, azonban a meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.

Ez azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, ami a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya. (Arról nem is beszélve, hogy dohánybolt nélkül maradhat a fél ország.)

„A dohány-nagykereskedők szinte összes, meglévő kockázati besorolással rendelkező ügyfele eltűnik, és egyik napról a másikra teljesen új összetételű vevőportfóliót kell majd kezelniük. Ez hitelbiztosítási szempontból nagyon szokatlan és rendkívül kockázatos helyzet lesz, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. Az üzleti kockázatokat az is növeli, hogy a mostani boltok legkésőbb 2013. július 16-ig árusíthatják a dohánytermékeket, azonban ezután a jelenlegi dohány-nagykereskedők kötelesek visszavásárolni a még fel nem használt, bontatlan csomagolású dohánykészleteket.

A jelenleg dohánybolt nélkül maradó települések listája itt megtekinthető!

A megszerzett koncesszió ellenére a trafikok tulajdonosai sem érezhetik magukat teljes biztonságban. A szakértők szerint a működési kockázataik egy részével már a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári módosítás során bővítették az újonnan alakuló, egységes kinézetű boltokban kapható termékek körét: már nemcsak dohány- és szerencsejáték-termékek és -cikkek vásárolhatók majd, hanem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is.

A magyar dohánypiac mérete
A magyar dohánypiac méretét az éves 500 milliárd forintos forgalom mellett jól érzékelteti, hogy a főbb árucsoportok közül a dohányáruk részesedése 2012-ben 4,06 százalékos értéket tett ki a teljes kiskereskedelmi eladási forgalomban. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban csak az élelmiszerek (26,32 százalék), az üzemanyagok (19,39 százalék) és a gyógyszerek, gyógyászati cikkek (5,43 százalék) részesedése volt magasabb. De összességében a magyarok többet költöttek 2012-ben dohánytermékekre, mint bútorokra (1,33 százalék), ruházatra (3,78 százalék), vagy építőanyagra (2,94 százalék).

A tanulmány szerint ez a módosítás mindenképpen jót tesz a trafikok üzemeltetőinek, hiszen jelenleg a dohánytermékek és a dohányzási kellékek forgalmából átlagosan 6-7 százalékos bruttó haszon érhető el, amely alacsony forgalom esetén nem képes eltartani egy boltot. (Egyes információk szerint ugyanakkor a „trafiktörvény” hatálybalépése után adminisztratív eszközökkel növelné a kormány a dohánytermékek árrését.) Mindemellett még a nagyobb termékskálával sem biztos a siker, az adott bolt elhelyezkedésén, valamint az üzemeltető rátermettségén és tapasztalatain is sok múlik.

A szakértő véleménye szerint a jelenleg dohánytermékeket is árusító boltoknál bevétel- és profitcsökkenéssel lehet majd számolni, ugyanis az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket a jövőben az új nemzeti dohányboltok is árusíthatnának, megközelíti a 40%-ot. Emellett egyes üzletekben a teljes forgalom 30 százalékát a dohánytermékek forgalma teszi ki, így a változtatások munkahelyek megszűnését is eredményezhetik.  Ugyancsak valószínűsíthető, hogy a teljes magyar dohánypiac forgalma is csökken majd, hiszen a körülményesebb hozzáférés és az esetlegesen megnövekvő árrés miatt dráguló dohánytermékeket kevesebben engedhetik majd meg maguknak.

Lecsap a kormányzati szigor
A vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut – ez áll a szeptemberben elfogadott trafiktörvényben. A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel. A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.

„Ez a két tényező azonban nem feltétlenül eredményezi majd a valós fogyasztás visszaesését, de mindenképpen hatással lesz a beszerzési csatornákra, azaz ismét növekedhet a feketepiac és a magánimport részesedése a forgalomban” – tette hozzá Vanek Balázs. Tavaly a „feketén” értékesített cigaretta aránya a teljes eladott mennyiség 4 százalékát tette ki, míg 2013-ban ez az arány akár 10 százalékos is lehet.

Mehet a lottó is trafikokba

Az eredeti törvényt tavaly decemberben módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra. Az erről szóló előterjesztést már elfogadta a parlament.

Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmasabb annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd 2013-ban.