Most lesznek rosszul a nyaralótulajdonosok

2015. július 10. péntek - 17:10 / piacesprofit.hu
  •    

Most jöhet a feketeleves, legalábbis a nyaralótulajdonosoknak, akik ma, de legkésőbb holnap szembesülnek a hétvégi házakban keletkezett károkkal. Kivételesen azok is menjenek le a nyaralóba, akik erre a hétvégére nem tervezték, fényképezzék le a helyzetet, s kezdjék meg a mentést – ha szükséges -, és haladéktalanul jelentsék a biztosítónak az esetet – figyelmeztet a CLB Független Biztosítási Alkusz.

Lépéshátrányban vannak a kártérítési igény bejelentésével a nyaralótulajdonosok, ha az országos vihar óta nem jártak még a házukban, s nem tudják, megrongálódott-e az épület a nagy esőzésben és az időnként orkánerejű szélben. Nem késték le az esetleges kárigény bejelentést, , de ne halogassák tovább, a hétvégén feltétlenül mérjék fel a nyaraló állapotát – hívja fel a figyelmet Németh Péter.

Megtéríti-e valaki a viharban kidőlt fa által okozott károkat?
Minden évben előfordul, hogy egy-egy tomboló vihar által kidöntött fa gépjárművekre dől, vagy az erős szél által tetőről lesodort cserepek okoznak károkat. Ilyen esetekben csak a megfelelő biztosítás esetén járhat kártérítés vagy esetleg biztosítás hiányában is kötelezhető valaki a kár megtérítésére?

A CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs és értékesítési igazgatója figyelmeztet: amennyiben megsérült az épület – vagy bármi más a telken -, dokumentálni kell a helyzetet, vagyis egészen egyszerűen le kell fényképezni mindent, ami megsérült. Ezt követően viszont, a kárbejelentéssel szinte egy időben meg kell kezdeni a mentést, ami például azt jelenti, hogy ki kell hozni a vízben álló pincéből, épületből mindent, hogy ne ázzon tovább, mert a biztosítók „rossz néven” veszik, ha a károsult a romok tetején, ölbe tett kézzel várja napokig, hogy jöjjön a kárbecslő. Ez esetben felmerülhet a csalási kísérlet gyanúja, vagyis az, hogy a károsult még nagyobb veszteséget generál, hátha több pénzt kap majd érte.

„Nem kap” – szögezi le Németh, mert a kárfelmérők az első percekben látják, mi a valós, s mi a „rásegített” veszteség. Ez a visszájára sülhet el, legalább annyira, hogy a végén még a valós kárt sem fizeti ki a biztosító, mert túlságosan gyanús az eset. Attól viszont óva int a szakértő, hogy a javításra felkért mesterember még a kár felmérése előtt mindent helyreállítson. A teljes helyreállítással ugyanis meg kell várni a biztosítási szakértőt még akkor is, ha készültek fényképek a vihar okozta rombolásról.

Hárommilliárdot is meghaladja a kár

A szerda délután átvonuló vihar következtében a csütörtök kora délutáni összesítés szerint több, mint 5 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ennek összesített kárértéke már akkor meghaladta a 700 millió forintot. A bejelentések száma óráról órára nő, és várhatóan a hét végén, illetve a jövő héten is folytatódik. Az előrejelzések szerint az összes bejelentés megközelítheti akár a 20 ezret, a becsült kárérték pedig a 3 milliárd forintot is. Az egy kárra jutó átlagos kárösszeg eltérő a biztosítóknál: 50 és 170 ezer forint között szóródik, az eddigi tapasztalatok szerint azonban igen sok a nagy összegű, millió forintot is meghaladó kár.

Katasztrófákban már verjük a múlt századot
Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban alig egy évtized alatt máris leköröztük a 20. századot.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Fejér, Veszprém, és Vas megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Érd és Székesfehérvár térségéből. A kártípust illetően messze a legtöbb a viharkár, de sok helyről érkezett bejelentés jégverésről, illetve villámcsapás okozta káreseményekről is. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést, és az igen erős széllökések következtében jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben okoztak sérülést.

A szükséges kárenyhítést követően javasolt minél hamarabb bejelentést tenni a biztosítónál, így hamarabb lehetséges a helyszíni szemlére megfelelő időpont egyeztetése a kárszakértővel. Több biztosító már a vihar másnapjának reggelén jelezte, hogy megerősíti telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a károk rendezése.

Szinte már rendszeresnek mondható a kánikula végét jelző felhőszakadás, ami jelentős károkat okoz Magyarországon. Legutóbb 2015. június 9-én a hazánk felett  átvonuló felhőszakadásnak köszönhetően közel 2 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, a károk értéke pedig meghaladta a 320 millió forintot.

Magyarországon a tapasztalatok szerint a leginkább kárveszélyes periódus a nyári viharok időszaka. A szövetség adatai szerint 2010 és 2014 között a nyári periódusokban – május 1-je és augusztus 31-e között – összesen 762 ezer kárbejelentést regisztráltak a biztosító társaságok, amelyek együttes kárértéke megközelítette a 60 milliárd forintot. 2014 májusa és augusztusa között a nyári viharok következtében az átlagosnál 40 százalékkal több, 134 ezret meghaladó kárbejelentés történt.