Minőségi fejlesztés kell a turisztikai iparban

2012. augusztus 14. kedd - 18:01 / piacesprofit.hu
  •    

A Regionális Operatív Programok keretében harmincnégy új kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság. Fejlesztik többek között a Bajai Halfőző Fesztivál infrastruktúráját, jut pénz a Szegedi Dómra, a Pécsi Állatkert funkcióbővítésére és megvalósulhat a szolnoki interaktív repülőmúzeum is. A fejlesztések kapcsán új munkahelyek jöhetnek létre, a helyi kis- és középvállalatok bízhatnak a beszállítói kereslet élénkülésében valamint a fellendülő  turizmus kapcsán nyíló új piacokban.

 

Matolcsy György Fotó:MTI/KovácsAttila
Matolcsy György
Fotó:MTI/KovácsAttila

„A következő tíz évben meg kellene kétszerezni a nemzeti jövedelmen (GNI) belül a turizmus teljesítményét és részarányát, meg kellene duplázni, 700 ezerre növelni az ágazatban lévő munkahelyek számát és jelentősen kell javítani a turizmus versenyképességét”, ezek voltak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatai a magyar turizmus jövőjéről szóló konferencián, 2010-ben. A miniszter akkor szólt arról is, hogy az ágazat mennyiségi fejlesztési kora lejárt, ma a minőségi fejlesztésre kell hangsúlyt fektetni. Szerinte a turizmus egészét be kell ágyazni az egészségiparba.

Matolcsy György szerint integrált programokban kell gondolkodni. Mint mondta, az ország széttöredezett, mozaikszerű működést mutat, és ez igaz a turizmusra is.

Hová megyünk nyaralni?
Szakértők szerint a továbbiakban az általános gazdasági helyzet, az üzemanyagárak emelkedése és a Széchenyi Pihenő Kártya jelenleg bizonytalan piaci elfogadottsága miatt a belföldi kereslet további szűkülésére lehet számítani. Némi növekedést hozhat a hosszú hétvégék száma, és a magas euró árfolyam, ami miatt többen inkább itthon pihennek majd a külföldi utazás helyett, írja a BKIK. A Magyar Turizmus Zrt. a tavalyi vendégéjszaka-számok alapján készített kimutatást, amely szerint 2011-ben Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló voltak a leglátogatottabb települések. Budapesten 9 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, Hévízen 6 százalékkal. Hajdúszoboszlón ugyan 7,7 százalékkal kevesebb éjszakát aludtak a vendégek, a város még így is 719 ezer vendégéjszakával a harmadik a sorban megelőzve.

2011-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma (8 021 069 fő) összességében 7,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (20 615 517 éjszaka) 5,4%-kal nőtt 2010-hez viszonyítva.

A külföldi vendégek számában (3 821 751 fő) 10,4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (10 410 774 éjszaka) pedig 8,3%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek száma (4 199 318 fő) 4,7%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (10 204 743 éjszaka) 2,7%-kal nőtt 2010-hez képest.

Új fejlesztések

A múlt héten a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a dél-alföldi régióban hat, Dél-Dunántúlon hét, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon kilenc, a Nyugat-Dunántúlon pedig három projekt támogatásáról döntött összesen 46,7 milliárd forintos nagyságban.

A kiválasztás legfontosabb szempontja az volt, hogy a tervezett turisztikai fejlesztések minél nagyobb arányban szolgálják Magyarország hátrányos helyzetű régióinak felzárkózását, a válság miatt bajba került ágazatok, így különösen az építőipar és az idegenforgalom élénkítését, összességében pedig a gazdasági növekedés erősítését, és jelentős mennyiségű értékes hazai munkahely megteremtését.

Záporozó nagyprojektek
A Várkert Bazár Kép:PParchív
A Várkert Bazár
Kép:PParchív

A múlt hét végére egy fővárosi nagyobb jelentőségű turisztikai fejlesztésről is döntés született. Jóváhagyta a kormány a Várkert Bazár rehabilitációjának támogatását: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás 6,5 milliárd forintot kaphat. A Világörökség részét képező komplexum 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike. A beruházás révén új turisztikai szolgáltatásokkal bővül a főváros kínálata. Kiépítik az ennek működtetéshez szükséges alapinfrastruktúrát, a létesítményhez közvetlenül kapcsolódó üzleti szolgáltatások fejlesztése pedig új munkahelyeket teremt. A projekt révén 7985 négyzetméter nagyságú épület felújítására, 4867 négyzetméter nagyságú új épület felépítésére, valamint 13 215 négyzetméter nagyságú kert és udvar felújítására kerül sor, amely – a létrehozandó hét turisztikai szolgáltatásnak is köszönhetően – évi 250 ezer látogatót vonzhat az Ybl Mikós által tervezett műemlékhez.

A Dél-Alföldön a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély látogatóközpontjának kialakítását közel kétmilliárd forinttal, a békéscsabai Csaba Park fesztivál és rendezvényközpont létrehozását egymilliárddal támogatja az állam a ROP keretében. A Bajai Halfőző Fesztivál háttér-infrastruktúrájának fejlesztésére 1,6 milliárd jut, a Szegedi Dóm turisztikai vonzerejének növelésére pedig 2 milliárd forintot meghaladó támogatást szavaztak meg. A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztésére 751 milliót, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra 1,1 milliárdot költ az állam.

A Dél-Dunántúlon a támogatásnak köszönhetően a somogyvári bencés apátságban alakítanak ki Szent László Nemzeti Emlékhelyet (1,5 milliárd), megújul az ozorai Pipo várkastély és környezete (1,5 milliárd) valamint Cún-Szaporcán létrehozzák az Ős-Dráva Program látogatóközpontját 1,1 milliárd forintos támogatással. Pécsett az állatkertnek is jut 1,1 milliárd forint, valamint az egyházmegye évezredes öröksége válhat turisztikai vonzerővé (1,5 milliárd). Igalon is kap támogatást az egyházi turisztikai fejlesztés (615 milliót) és közel 700 millió jut a zselici csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztésére.

Az Észak-Alföldön összesen kilenc projekt indulhat, többek között a nyíregyházi Sóstógyógyfürdő funkcióbővítése (2,1 milliárd), egy komplex gyógyhelyfejlesztés Debrecenben (2,1 milliárd), ökoturisztikai fejlesztés a Hortobágyi Nemzeti Parkban (2 1 milliárd), Kállósemjénen a Kállay-kúria rekonstrukciója (780 millió) és több helyen is épülhet bicikliút állami támogatással, illetve megvalósulhat kerékpáros turisztikai program.

Észak-Magyarország régióban a hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciójára és a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum létrehozására jut a legtöbb, 3,1 milliárd forintos támogatás, és a mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztésére fordítható pénz is megközelíti a 2,5 milliárd forintot. Szintén az Európai Regionális Fejlesztési Alapból valósulhat meg az edelényi Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ 2. fejlesztési üteme (900 millió), Hollókő komplex idegenforgalmi megújítása (1,7), az Országos Kéktúra észak-magyarországi gyalogos és kerékpáros fejlesztése (470 millió forint), egy ökoturisztikai program valamint kerékpárutak. 1,3 milliárd forintos támogatással sor kerülhet a zempléni Füzéri Vár teljes újjáépítésére.

A Nyugat-Dunántúl összesen 4,2 milliárd forint támogatáshoz jut, amelyből az Eszterháza Közép-európai Kulturális Központ fejlesztésének 3. üteme, a pannonhalmi Apátsági Major Látogatóközpont kialakítása és a keszthelyi Festetics-kastély korszerűsítése történik majd.

Viszi a SZÉP?
Július végéig a Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyákra összesen 50 milliárd forintot, ebből a szabadidő alszámlára, ahonnan a kulturális programok is finanszírozhatóak lennének – közel 7,5 milliárd forintot töltöttek fel a három kibocsátó intézmény adatai szerint – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. A közlemény szerint a szabadidő alszámláról 1,6 milliárd forintot el is költöttek a kártyabirtokosok. Erre az alszámlára évi 75.000 forint adható egy munkavállalónak. (Ezt kevesellték a fürdők, akik az alszámlák közötti átjárhatóságot kérték a kormánytól, sikertelenül.)