Mi hét évig spórolunk egy lakásért – de nincs ez mindenhol így

2015. december 23. szerda - 12:02 / piacesprofit.hu
  •    

A Deloitte gazdaságkutató cég kiszámította, hogy mennyit kell spórolniuk az európai átlagpolgároknak annak érdekében, hogy egy átlagos, 70 négyzetméteres lakáshoz hozzájussanak. Természetesen Magyarországra kivetítve - az átlagkeresetek fényében - az adatok árnyaltabbak, hisz nem meglepő módon nekünk magyaroknak sokkal nagyobb erőfeszítésünkbe kerül az, hogy a hőn áhított ingatlanhoz hozzájussunk.

haz_euro_pixabay

Kép:Pixabay

De mennyit is kell igazából egy német, belga, spanyol vagy akár angol lakosnak dolgoznia és spórolnia akkor, ha egy 70 négyzetméteres lakás boldog tulajdonosának szeretné mondania magát?  A gazdaságkutató cég elemzése erre igen pontos, néhol meglepő  adatokat ad meg. A Deloitte szerint Belgium a lakásvásárlók igazi paradicsoma, hisz itt mindössze mintegy 3,2-3,5 évet kell spórolnia annak, aki egy átlagos ingatlan büszke tulajdonosa szeretne lenni. 50,000 eurós évi bruttó keresettel a belga állampolgár 3 éven belül elő tudja teremteni azt a 150,000 eurós összeget, amely aztán elég teret enged számára a lakásvásárlásban. Az adatok természetesen megközelítőek, hisz a kalkulációk során az elemzők a bruttó jövedelmi adatokat vették figyelembe és azt is feltételezték, hogy a vásárló jövedelemének  egészét  a lakás megvásárlására teszi félre. Azonban, mivel minden ország esetében ezen adatokat vették figyelembe, az ingatlanszakértők véleménye szerint itt a legkönnyebb lakáshoz jutni – írta a sofortgmbh.eu.

Az elemzések során az is kiderült, hogy Belgiumhoz viszonyítva Németország sincs nagyon lemardva a hozzáférhetőség tekintetében, így a németek megszerezték az előkelő második helyet. Ezen adatok természetesen nem vonatkoznak olyan német nagyvárosokra, mint például München, Hamburg vagy Frankfurt, ahol az ingatlanok árai igazán magasak – hisz itt az esetek nagy részében  egy 70 négyzetméteres ingatlan ára akár a 200,000 eurós határt is átlépheti.

Olcsóbb lakást venni, mint bérelni?
A bérleti díjak komolyan emelkedtek az idei évben, a fellendülés mögött hasonló okok húzódnak meg, mint az adásvételek esetén: a háztartások javuló bizalma, az elhalasztott költözések megvalósulása. Értelemszerűen a bérleti piacon azok jelennek meg, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével a lakásvásárláshoz, de a magas bérleti díjak mellett felmerül a kérdés, jobban megéri-e a lakásvásárlást hitelből finanszírozni, mint ugyanazt a lakást kibérelni?

Az adatok alapján Dánia is igen jól áll az ingatlanvásárlások tekintetében, még akkor is, ha  egyes esetekben az ottani állampolgároknak hosszabb időbe kerül az ingatlanvásárlásra szánt összeg előteremtése. Hasonló a helyzet Hollandiában is, hisz az itteni lakosoknak is közel 4 évre van szüksége, hogy egy átlagos 70 négyzetméteres ingatlanhoz – magánlakáshoz hozzájussanak. A helyzet kissé rosszabb Spanyolországban – itt átlagosan  4,5-5 éves munkára van szükség ahhoz, hogy valaki egy átlagos spanyol lakást meg tudjon vásárolni.

A helyzet árnyaltabb Magyarország esetében – itt az előzőekhez képest (3,5 – 4 év) sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy egy átlagpolgár megvásárolja az ingatlant és megteremtse az otthon melegét. A Deloitte felmérései alapján Magyarország esetében ez az idő általában  7-8 év. Némileg jó hír az, hogy ezen adatokkal  Magyarország az előkelő középmezőnyben foglal helyet, megelőzve Franciaországot, ahol meglepő módon a spórolási idő akár a 8-9 évet is elérheti.

Oroszországban a helyzet ennél is árnyaltabb, hisz az átlagkeresethez mérten itt igen hosszú ideig – akár 9- 10 évig is spórolnia  kell annak, aki egy ingatlanhoz hozzá szeretne jutni. Némi fintorral mondhatnánk azt is, hogy ez természetesn az orosz nagyvállalkozókra – oligarchákra nem vonatkozik.  Érdekes megfigyelni azomban azt, hogy a helyzet bizonyos szempontból rosszabb az Egyesült Királyságban, hisz itt 10-11 év takarékoskodásra van szükség – legalábbis London esetében, amely a világ egyik legfontosabb kereskedelmi központja.

A Deloitte elemzése alapján azonban Izraelben a legnehezebb ingatlanhoz jutni, hisz itt egy átlagkeresettel rendelkezőnek mintegy 12 évet kell takarékoskodnia. A tanulmány összegzéseként elmondható az, hogy minnél nagyobb az adott ország egy főre számított bruttó hazai termelése, annál könnyebb az ingatlanvásárlók helyzete is. Külön kiemelendő az, hogy Magyarország ezúttal nem a sereghajtók között kullog, hanem az előkelő középmezőnyben foglal helyet.

A fizetés kétharmadát elviheti az albérlet
Októberben és novemberben átlagosan havi 130 ezer forintért lehetett kivenni egy budapesti – 40-80 négyzetméteres lakást, ami 8 százalékos díjemelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A megyeszékhelyek közül Pécsen 33 százalékkal, Miskolcon 28 százalékkal nőttek a bérleti díjak, miközben Szekszárdon 18, Szombathelyen pedig 20 százalékkal csökkentek.