Magyar pontyok Indiában

2012. február 09. csütörtök - 17:06 / piacesprofit.hu
  •    

Egy friss megállapodás értelmében a magyarországi génbankok és tenyésztési ismeretek felhasználásával hazai pontyfajták sokasodhatnak majd Indiában.  

 

Kép:sxc
Kép:sxc

Indiában az egyik legfontosabb népélelmezési fehérjeforrás a hal, ezért nagy jelentőségű az akvakultúra, a pontygenetika és az édesvízi haltenyésztési programok területét érintő megállapodás, melyet Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Prabeer Kumar Basu, az Indiai Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára írt alá Indiában a Magyar-Indiai Mezőgazdasági Munkacsoport ülésén.

A magyarországi génbankok és tenyésztési ismeretek felhasználásával a magyar pontyfajták indiai tenyésztése kiváló eredményeket hozhat. Az együttműködési megállapodások gyakorlati megvalósításáról a Halászati és Öntözési Kutatóintézet és az indiai Édesvízi Akvakultúra Központi Intézete gondoskodik. A magyar Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet valamint az indiai Nemzeti Tejkutató és Állati Gén Erőforrás Intézet kétoldalú mezőgazdasági együttműködése kiterjed az állati génmegőrzés, valamint a tejelő szarvasmarha tenyésztés korszerűsítésére.

A magyar és az indiai államtitkár tárgyalt a cukorcirok technológiákkal és a burgonyatermesztéssel kapcsolatos tudományos munka támogatásáról. A programokban a Pannon Egyetem, Agrártudományi Központja és a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet működik közre az indiai társintézetekkel.

Megállapodás jött létre a Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar és az Indiai Nemzeti Kertészeti Kutató Intézet között, a növényélettan, molekuláris biológia, genetika és az alkalmazott kertészettudományok területén. A találkozón növényvirológia és az agrárgazdaságban fontos növényfajok genetikai kutatásáról szóló új projektek kidolgozásáról, valamint kertészeti tudományos képzési programok bővítéséről is tárgyaltak.

Mindig egészséges?
Nagy mennyiségben kerül hazánkba is a vietnámi halgazdaságokban termelt, és fagyasztott állapotban szállított Pangasius. Közkedvelt fogyasztásra való hal lett belőle, a balatoni halsütők új sztárhala. A német Christian Jentzsch és Michael Höft késztette "A pangasius hazugság" (Die Pangasius-Lüge) című filmje azonban egészen más képet mutat és határozottan megkérdőjelezi, hogy pangasius –vagy bizonyos helyen tenyészett fajtája – bármennyire egészséges lenne. 2003-ben az amerikai haltenyésztők tiltakozása miatt tiltólistára került és más nevekkel kezdték importálni az USA-ba (swai, stripe catfish). 2007-ben a WWF bojkott listájára is felkerült mert a tenyésztési módszerek környezetkárosodást idéztek elő. A Mekong-delta partvidékén folyó tenyésztés, az apró helyen vergődő haltömegek, amelyeknél a betegségeket azzal előzik meg, hogy antibiotikummal tömik őket. A hulladékkal és csontliszttel való etetés, sőt, az, hogy állítólag terhes nők vizeletének segítségével serkentik a növekedésüket sok helyen kiverte a biztosítékot. Nem árt tehát észben tartani: olcsó halnak híg a leve. A feelgreen.de német környezetvédelmi portál Haladék a pangasiusnak címmel arról számolt be a minap, hogy a WWF (Természetvédelmi Világalap) és Vietnám állam megegyezett, s 2015-ig minden második exportra szánt pangasius-tenyészetnek komoly környezetvédelmi kritérumoknak kell megfelelnie.