Közelre és olcsóbban utazik a magyar

2012. május 24. csütörtök - 11:37 / PP/MTI
  •    

A turizmus még nem tért magához a válság után, a szakmai szervezetek a következő egy-két évben nem reménykednek a látványos fellendülésben. A szállodaipar kilátásai bizonytalanok, az utazásszervezők óvatosabb üzletpolitikát követnek.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint a hazai turizmus, szállodaipar fejlődésének kilátásai bizonytalanok, az utazási irodák szövetsége szerint legjobb esetben is csak stagnálás várható a következő egy-két évben a kiutazás és a beutazás területén. A szállodaszövetség és a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) is úgy látja, a bizonytalanságot, a stagnálást elsősorban a gazdasági válság idézte elő. A MUISZ szerint az utazási kedv ugyan nem tört meg, de az utazók nagy többsége az olcsóbb kategóriájú utakat keresi. Rövidebb időre, olcsóbb szálláshelyre, közelebbi úti célokra utaznak a legtöbben. Sokan inkább itthon maradnak, és hosszú hétvégékkel oldják meg a nyaralást.

Az utazási irodák részéről óvatosabb üzletpolitika tapasztalható, ami azt jelenti, hogy kevesebb – a felvevő piac igényeihez jobban illeszkedő – repülőgép- és szálláskapacitást kötnek le, mint a válság kitörését megelőző években. Ezáltal nincs rajtuk folyamatosan a "last minute" utak kiadásának terhe. Ugyanakkor az irodák nagyon kedvező árú, úgy nevezett "first minute" utakat kínálnak az utazóknak, akik egyre szélesebb körben élnek ezekkel az előfoglalási kedvezményekkel.

Kiválló a balatoni strandok vize
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csütörtökön közölte Facebook-oldalán, hogy megjelent a szabadvizi fürdővizek minősítése. A kijelölt strandokon a vízminőség vizsgálata az üzemeltető feladata, az európai uniós előírások szerint a szezonban havonta legalább egyszer kötelező mintát venni. A minősítési besoroláskor azonban nemcsak egy-egy mintát, illetve vizsgálati eredményt, hanem a vízminőség változásait is figyelembe veszik. Az uniós irányelv szerint a fürdővizeket négyéves időszak bakteriológiai vizsgálati eredményeinek értékelése alapján kell minősíteni. Eszerint négy kategóriát alakítottak ki: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt. Utóbbi esetében az uniós minősítés szerint nem ajánlott a fürdőzés. Az ÁNTSZ megjegyezte: ezeken a helyeken jellemzően az okozza a problémát, hogy a vizek érzékenyek a szennyeződésekre, vagyis nem jelenti azt, hogy a víz minősége állandóan kifogásoltnak számít. Ezért érdemes az OKI honlapján található térképes adatok alapján is tájékozódni – tették hozzá. Eddig a legtöbb szabadvizi fürdő a legjobb, kiváló minősítést kapta, és számos szabadstrand került jó kategóriába. A korábbi évek adataihoz hasonlóan a legtöbb kiváló minőségű fürdővíz balatoni, míg a legrosszabb minősítést most is elsősorban folyóvizek kapták. A Tiszán például jelenleg kifogásoltnak számít Gergelyiurgonya, Jánd, Mindszent és Tivadar szabadstrandja, valamint a Kettős-Körös Szanazugnál, a dobozi és a gyulai oldalon egyaránt.Egy fokkal jobb, vagyis tűrhető vízminőségi kategóriába a Bánki-tó strandot, valamint a dunaszigeti szabadstrandot sorolták. A fürdőhelyek listája és minősítése mostantól az egész idényben követhető lesz az ÁNTSZ honlapján, illetve Facebook-oldalán, valamint az OKI honlapján is.

A szállodaszövetség is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállodák jövedelmezőségi helyzete évek óta romlik, ezt meg kellene állítani. Szerintük sokat tudna javítani a hotelek gazdálkodási helyzetén, ha csökkentenék a szobakiadást terhelő 18 százalékos, illetve a vendéglátásra, a szállodai szolgáltatásokra vonatkozó 27 százalékos áfakulcsot.

A piaci helyzet javításáról szólva az MSZÉSZ úgy vélekedett, állami intézkedésre lenne szükség egyebek mellett annak érdekében, hogy a Malév csődje miatt kieső EU-n kívüli úti célokra repülő járatok (Moszkva, Kijev, Isztambul, Tel-Aviv) repülési jogait átadják egy másik légitársaságnak, hogy ezekkel a városokkal javuljon a légi összeköttetés. Jelezték: a légitársaság csődjét és az American Airlines, a Delta, a Hainan Airlines ezzel összefüggésbe hozható leállását elsősorban a budapesti ötcsillagos szállodák sínylették meg. Az még kérdés, hogy a kialakult helyzetben megnövekedett "fapados" kapacitás hogyan hat Budapest turizmusára – jegyezték meg.

A MUISZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 2-3 évben elszaporodtak a jogosulatlan utazásszervezők, akik semmiféle vagyoni biztosítékkal nem rendelkeznek. Az állam így elesik az adóbevételektől, az utazóknak pedig semmilyen jogorvoslati lehetőségük nincs probléma esetén. Az utazási irodák szerint a hatóságok fellépése ezen a területen hatástalan, ezen mindenképpen változtatni szükséges. Az irodák szerint a Magyarországot ért külföldi sajtótámadások is nagy mértékben rombolják az országimázst, ami visszahat a beutaztatásra is, már nem egy külföldi csoportot mondtak le emiatt. Mindkét szervezet az üzleti turizmust emelte ki, mint a légitársaság leállásának egyik legnagyobb vesztesét.

A szabadidős turizmusban a fapadosok térhódítása miatt az idelátogatók száma emelkedik, de sajnos csak az olcsóbb szálláskategóriákban, tehát az utazási irodák árbevétele is csökken – teszi hozzá a MUISZ.  Károsnak nevezték a szállodások, hogy Budapesten tavaly január 1-jével kerületi önkormányzati hatáskörbe került az idegenforgalmi adó (ifa) kivetése. Az egyes kerületekben eltérő mértékű adót vezettek be, megoldatlanná vált a fővárosi turisztikai marketing szervezet finanszírozása, amit korábban a főváros az általa beszedett ifából fedezett. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fővárosi kerületek által beszedett ifából 2011. január 1. óta nem jut forrás Budapest turisztikai marketingjére, miközben Budapesttel versenytárs európai városok előnye tovább nőtt.

A szállodások szerint a hotelek iránti belföldi keresletben sokat segíthet a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) elterjedése. Eddig mintegy 550 ezer SZÉP-kártyát bocsátottak ki, de adataik szerint ezek felhasználása a hazai szállodákban az első negyedévében szerény volt. Ezt igazolja az MSZÉSZ 47 szállodában elvégzett, reprezentatívnak nem tekinthető felmérése is, amely szerint január-márciusban a SZÉP-kártya és üdülési csekk együttes forgalma mintegy 33 százalékkal kevesebb volt, mint a bázis időszakban ugyanezekben a szállodákban beváltott üdülési csekkek értéke – teszik hozzá.

Az utazási irodák tapasztalatai szerint a legkedveltebb úti célokat nézve nincs jelentős változás az előző évekhez képest: a legtöbben Horvátországot, Törökországot, Görögországot, Olaszországot keresik. Az észak-afrikai országokba kevesebben utaznak, különösen Tunéziába, Egyiptomba. Az utóbbi néhány évben ismét divatba jöttek a kulturális körutazások és a néhány napos városlátogatások – teszik hozzá.

Az osztrákoknak olcsóbb Magyarország
Az idén Magyarországon több mint 75 százalékkal több turisztikai szolgáltatást lehet vásárolni ugyanannyi pénzből, mint a szomszédos Ausztriában – számolt be az MT Zrt. Az osztrák statisztikai hivatal kalkulációja szerint vásárlóérték paritáson számítva 76 százalékos az árelőnye Magyarországnak, azaz majd kétszer több turisztikai szolgáltatást tudnak vásárolni az osztrákok Magyarországon, mintha otthon költenék el ugyanezt a pénzt. A "Urlabseuro" listán Magyarországot egyedül Bulgária és Románia előzi meg, ám ezen úti célok nem számítanak az osztrákok kedvelt nyaralóhelyeinek. Olyan kedvelt turisztikai célországokat hagyott le Magyarország, mint Horvátország, Görögország, Franciaország és Olaszország. Tekintettel arra, hogy egybehangzó felmérések szerint az osztrákok számára nyaralási célpontjuk kiválasztásánál elsőrendű szempont a kedvező ár-érték arány, így a turisztikai főszezon előtt publikált "elfogulatlan és pártatlan" számítások igen biztatóak az Ausztriából várható vendégforgalom idei alakulását tekintve is. Az euró magyarországi kedvező vásárlóértékét utazási érvként használva a Magyar Turizmus Zrt. az osztrák piacon idén is folyamatosan szervez kampányokat. A külképviselet sajtóközleményekkel, tanulmányutakkal, online akciókkal, hírlevelekkel és sajtótájékoztatókkal hívja fel az osztrákok figyelmét, hogy nyaralásra szánt pénzük Magyarországon könnyen "gyarapítható". Az Ausztriából Magyarországra irányuló turisztikai forgalom az elmúlt években töretlen növekedést mutat. A gazdasági válság, az erőteljes osztrák belföldi kampány ellenére az elmúlt négy évben Ausztriából évről évre folyamatosan nőtt az érdeklődés Magyarország turisztikai kínálata iránt. 2011-ben minden eddiginél több osztrák vendégéjszakát regisztráltak a hazai kereskedelmi szálláshelyek, ahol 280 ezer osztrák vendég közel 770 ezer vendégéjszakát töltött el, ami – az összehasonlítható mutatók alapján – minden idők legjobb Ausztriából érkező vendégforgalmának számít. Magyarország számára a TOP 10 turista-küldőország alkotta piaci tortából Ausztria részesedése mára 12 százalékosra nőtt. Ausztria Magyarország második legnagyobb turisztikai küldőpiaca, ahonnan az éves turisztikai költés az elmúlt évek átlagában 90 milliárd forintra tehető. Magyarország a rövidebb szabadságolások szempontjából dobogós célország az osztrák turisták számára, akik főleg az egészségturisztikai szolgáltatásokat és kulturális programokat keresik Magyarországon. Az MT Zrt. szerint további pótlólagos vendégforgalom gyarapodás mára elsősorban a fiatalabb korosztály köréből, illetve a kelet-magyarországi régiók részesedésének növelésével lehetséges. E stratégiai célnak a megvalósítása az MT Zrt. szakmai koncepciójában és a rá épülő piaci munkában egyaránt nagy figyelmet kap.