Kisállat, nagy biznisz!

2014. március 27. csütörtök - 18:30 / kfarkas
  •    

Éves szinten mintegy harmincmilliárd forintot költünk háziállatainkra, állateledelre, gyógyszerre kiegészítőkre. Kevesen tudják, de a hazai piacon kapható eledelek jelentős része magyar termék, Magyarország ugyanis állateledel-gyártó nagyhatalom, a termelés jelentős része pedig exportra kerül.

Kép:Fotolia

A hazai állateledel-gyártás elsősorban az alacsony vagy közepes árkategóriájú termékekre szorítkozik, a magasabb árfekvésben még lenne keresnivalójuk a magyar cégeknek. Habár állateledelben nagykutyák vagyunk, a kereskedelmi trendek inkább a kistermetű szobakutyák és a házimacskák irányába mutatnak.

Stagnál a piac

A „petfood” piac méretét harmincmilliárd forintra becsülik Magyarországon, amelynek mintegy nyolcvan százaléka a nagyobb, multinacionális kereskedőláncoknál forgalmazott termék, konzervek és tápok. Persze a válság ezt az ágazatot sem kímélte: az elmúlt hat évben az állateledel és -felszerelés piaca stagnált.

– Volumenben komoly változás nem történt, inkább értékben érzékelhető némi visszaesés, mivel a válság hatására a vásárlók az olcsóbb termékek felé fordultak. A drágább termékek árszintje tíz éve alig változik, az árverseny viszont egyre erősödik az első áras és saját márkás termékek piacán – mondta Zsigmond Gábor, az Alphazoo kereskedelmi lánc ügyvezető igazgatója, aki 2014-ben csak kismértékű fejlődésre számít. – A vásárlók a korábbi évekhez viszonyítva továbbra is sokkal megfontoltabban és racionálisabban vásárolnak – hangsúlyozta.

Kiskutyás nép a magyar, de…

A szakember szerint Magyarország „kutyás ország”, a forgalom döntő részét a kutyaeledelek és a kutyatartáshoz kapcsolódó felszerelések teszik ki, e téren nem tapasztalnak komolyabb eltérést. A kutyatartó háztartások aránya közel 50 százalék – Budapesten a felnőtt lakosság több mint 25 százaléka kutyatartó –, az európai átlag ezzel szemben csak 20-30 százalék. A hazai kutyák száma ma a becslések szerint 2-2,5 millió eb.

Kisállat-alkalmazások
A világban mindenhol dúl a kisállattartás divatja. Miért hagynák ki a techcégek épp ezt a szegmenset!?

Elsősegély minden helyzetben (Androidra & iOS)
Az alkalmazás a kutya- és macskatartók számára is hasznos lehet. Az angolul beszélő Pet First Aid videókkal és leírásokkal segíti, hogy baj esetén szakszerűen részesíthessük elsősegélyben kedvencünket, legyen szó kullancscsípésről, harapásról vagy fertőzésről. Arra nézve is találunk információt, hogy mi a normális testhőmérséklet, pulzus stb. adott életkorban adott állatnál, így talán kevesebbszer kell riasztani állatorvosunkat. Az alkalmazás segítségével naplót is vezethetünk kedvencünk kortörténetéről, és az állatorvosi vizitek, oltások esedékességét rögzíthetjük telefonunkba. Az app ára 676 forint.

Virtuális kutyasíp (Androidra & iOS)
Az ingyenes Dog Whistler segít a kutyakiképzésben. Az app sípoló hangot ad ki, amelynek állítható a frekvenciája attól függően, hogy a kutya melyik hangra reagál a leginkább.

Az egészséges táplálkozásért (iOS)
Az ingyenes iKibble azoknak készült, akik időnként emberi ételeket is adnak kutyájuknak, macskájuknak. Az alkalmazásból megtudhatjuk, hogy az adott élelmiszer jót tesz-e kedvencünknek. Recepteket is letölthetünk, amelyek finomak és egészségesek a család minden tagjának.

– A kutyatartási kedv egyre inkább a kistestű kutyák felé mozdul el. Ennek megfelelően nő a választék a kistestű kutyák számára készült termékekből, és csökken az igény a nagytestű kutyák számára szánt eledelekre, kiegészítőkre – hangsúlyozta a szakember.

A macskák mintegy hárommillióan lehetnek. Elsősorban vidéken élnek, ahol 40 százalék a macskatartó háztartások aránya, de az elmúlt években a nagyobb városokban is megjelent a „macskatartási trend”. Az Orpheus Állatvédő Egyesület adatai szerint az elmúlt években Budapesten is meghaladta a macskák száma a 200 ezret, igaz, ezek között jelentős a kóborló, gazdátlan állatok aránya.

Exportra termelünk

A magyar beszállítók, a magyar termelők korábban komoly hátrányban voltak a multinacionális láncok termékeivel szemben. Az elmúlt években azonban egyre erősödik termékeik szerepe. Magyarország ugyanis európai szinten állateledel-gyártó nagyhatalomnak számít. A legnagyobb multinacionális gyártók hazánkban komoly gyártókapacitást alakítottak ki, a mintegy 400 ezer tonnás termelés 75 százaléka külföldi piacra megy, és csak körülbelül 25 százaléka marad a hazai piacon. Elsősorban alsó- és középkategóriás kutyaeledelek gyártásában vagyunk erősek, de ha körbenézünk az európai piacon, akkor a téli időszakban a vadmadarak etetésére szolgáló úgynevezett cinkegolyók nagy része is Magyarországon készül.

Kedvez a magyar gyártóknak, hogy a környező országok piacán óriási fejlődés megy végbe. Romániában éves szinten 11,6, Ukrajnában 8,5 százalék a növekedés. Világszinten a legnagyobb bővülést az orosz állateledel-piacon mérték: ez 2008 és 2013 között 13,6 százalékkal, 2,6 milliárd dollárosra (mintegy 570 milliárd forintosra) nőtt. Hatalmas lehetőségek vannak tehát a termelők előtt.

Az állateledelek mellett azonban a piac jelentős részét a különböző kiegészítők teszik ki, amelyben szintén erőteljes felfutás tapasztalható világszinten. Itt még lenne hová fejlődnünk.

– Kimondott célunk, hogy a lehető legnagyobb arányban forgalmazzuk a hazai gyártók termékeit. Többéves együttműködéssel sikerült elérnünk, hogy olyan kategóriákban is túlsúlyba kerülhessenek a magyar gyártók – például kutyaruhák, fekhelyek, kutyaházak, pórázok, nyakörvek –, amelyekben ez korábban nem volt jellemző. Sajnos azonban továbbra is vannak olyan, elsősorban magas minőségkategóriát képviselő termékkörök, amelyekben nincs hazai gyártás – mondta el Zsigmond Gábor.