Meggytermelők: ki nyer az árháborún?

2015. július 03. péntek - 12:01 / Sipa
  •    

Kínszenvedéssé vált a meggytermelők élete. A felvásárlók az önköltségi ár felét kínálnák a gazdáknak, akik ilyen feltételek mellett inkább ingyen odaadnák a gyümölcsöt a rászorulóknak. A szövetség szerint a kormány feladata lenne, hogy jobb pozíciót harcoljon ki a magyar gazdáknak.

Kép:Pixabay

Bajban a magyar meggytermelők, és kérdés, mi lesz a sorsuk. Az idei szerződéseket – ha nem is ideális, de elfogadott áron – megkötötték, de kérdés, mi lesz jövőre.

– Sajnos elkezdődött egy egészen döbbenetes és gátlástalan árháború. A feldolgozók igyekeztek minél lejjebb nyomni az ipari meggy felvásárlási árát, mégpedig olyan mértékben, hogy már kifejezetten ráfizetéses legyen nekik eladni. Az általuk meghatározott 55 forintos ár gyakorlatilag kevesebb, mint az önköltségi ár fele. A kollégákkal megállapodtunk, hogy ezt semmiféleképpen sem fogadjuk el. Ilyen áron nem vagyunk hajlandók dolgozni. Az, hogy a konzervgyárak rosszul szerződtek, nem mi a problémánk és felelősségünk – mondta Számfira Mihály, a Magyar Meggytermelők Szövetsége elnöke és hozzátette: a nagytermelők összefogtak, és kinyilvánították, inkább adják akár ingyen jótékonysági szervezeteknek, lakótelepeknek, rászorulóknak. Ennek meglett az eredménye.

– Mivel nem szállítottunk be, a helyzet a felvásárlók számára is tarthatatlanná vált. Az ár jelenleg 100 forinton áll, vagyis most vagyunk az önköltségnél. Ez már nyilván számunkra is kedvezőbb, de még mindig nincs okunk az elégedettségre. Akárkik akármit is mondanak, a nagyobb cégek közül jelenleg a CBA a legkorrektebb a 120 forintos ajánlatával.

Az étkezési meggyre szakosodott gazdák egy része a 120 forintos értékesítési árral sincs kibékülve. Egyikük az interneten próbál vevőkre találni. Mint írja, “Keleten tarthatatlan a helyzet a meggy árával kapcsolatban. Nagyon nyomott az ára, ami senkinek nem éri meg, mert a ráfordított növényvédő szer, illetve a befektetett gép és embermunka sem térülne meg.” A termelő ezért saját szervezésben, az interneten próbál vevőket toborozni, hogy akár kis tételben, a beszerzési lánc többi tagját kiiktatva, maga juttassa el a vásárlókhoz a portékát, gyakorlatilag házhoz szállítással – további kilónként 60 forintos árért..

Kézből kézbe
Bár az említett felvásárlási árak nagy tételekre vonatkoznak, a fogyasztók számára is megéri, ha lehetőség szerint az őstermelőkkel alakítanak ki kapcsolatot. Nem csak az olcsó beszerzési lehetőség az előny, a gazdák számára fontos, hogy a fogyasztó bizonyos értékesítési módok esetén érdek- és kockázatközösséget vállal a termelővel. Erre épül a közösségi gazdálkodás.

A pozicionálással van gond

Idén mintegy 50 ezer tonna meggy termett Magyarországon. Ez nem számít sem kiemelkedően jónak, se kirívóan rossznak. Tény, hogy jócskán elmarad a tavalyi 85-90 ezer tonnától. 2013-ban még 250 forintot adtak a meggy kilójáért, az ár tavaly csökkent drasztikusan, akkor ezt a nagy termésmennyiséggel indokolták a felvásárlók.

A kiváló minőségű magyar gyümölcs tipikusan német és osztrák konzervgyárakba kerül a felvásárlóktól, elsősorban a szakma szerint ők hibáztathatóak a kialakult helyzetért.

– A magyar meggyet pozicionálni kellene. A reális értékesítési ára 180-190 forint lenne, tehát nem is álmodozhatunk egy euróról, de 260 forintról sem. Nem engedhetjük, hogy a német felvásárlók gátlástalanságát a magyar gazdák nyeljék le. A szüreti szezon néhány hét múlva lejár. Akkor a termékpálya valamennyi szereplőjével, a felvásárlókkal és a konzervgyártókkal leülünk, és kidolgozunk egy új stratégiát. Csak úgy változhat a helyzet, ha partnerként tekintünk egymásra, is igyekszünk kölcsönösen figyelembe venni egymás érdekeit. A jó ízlés úgy kívánja, hogy mindenki a kockázata arányában tegyen szert haszonra. Tény, hogy a földrajzi adottságoknak köszönhetően Közép-Európában egyetlen más országban sem terem olyan jó minőségű meggy, mint nálunk.

Az ipari étkezési meggy teljesen más árkategóriát képvisel. A kettő közötti lényeges különbség, hogy míg előbbit gépek segítségével, rázással szüretelik, utóbbit kézzel. Az étkezési meggyet rendszerint szárral együtt árulják, ebből kifolyólag tovább friss marad.

Számfira Mihály kérdésünkre elmondta: a meggytermelők nem kérnek különösebb pénzbeli támogatást a kormánytól. Már azzal beérnék, ha a szaktárca kellő figyelmet fordítana a marketingre, és kihasználva többek között az Unió előnyeit, szélesebb értékesítési lehetőségeket szereznének Magyarország számára.