Irány az adómentesség!

2014. április 03. csütörtök - 13:30 / kfarkas
  •    

Nem egyszerű az arab országokban céget alapítani, ugyanakkor a gyorsan fejlődő piac és nem utolsósorban a több országban is megtalálható gyakorlatilag adómentes környezet csábító célponttá teszi ezeket az országokat - emelték ki a szakértők a Piac & Profit KKV Akadémiáján.

Úgy céget alapítani egy arab országban, hogy nem ismerjük a helyi viszonyokat, a nyelvet,illetve a törvényeket, szinte biztos bukás – hangzott el a Piac & Profit és  Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös KKV Akadémia rendezvényén.

Ugyanakkor a magyar cégek nincsenek teljesen magukra utalva a térségben, aki exportálna, külföldre terjeszkedne, annak most már több szervezet is a segítségére siet. Ám tisztában kell lennünk a gyakorlati buktatókkal és a cégalapítás helyi sajátosságaival. (Meg persze a helyi etikettel is, hisz üzletek úszhatnak el a nem megfelelő viselkedésen.)

A mesés kelet a magyar cégeknek is vonzó
Kép: sxc

Szaúd-Arábia

A sivatagi királyság amellett, hogy a világ legnagyobb olajkitermelője, kissé nehézkes cégalapítás szempontjából, importcélként viszont ideális. A cégalapításhoz három cégforma javasolt: a kft.-nek megfelelő Common liability company (CLC), a leányvállalat, illetve a joint venture, azaz a vegyesvállalat. A költségek igen magasak: a CLC esetében 500 ezer riál alaptőkét kell befizetni (ami mintegy 100 ezer eurónak felel meg), amelyre forrásadó is vonatkozik. Ugyanez a szabály a leányvállalat esetében. A vegyesvállalatnál általában zártkörű részvénytársaságot alapítanak a partnerek, de itt az eljárás kissé bonyolultabb. Minden cégalapításhoz be kell jegyeztetni a céget, bankszámlát kell nyitni, regisztrálni a kereskedelmi kamarában.

Adózás tekintetében: 20 százalékos az általános társasági adókulcs, de van még egy 2,5 százalékos vallási adó is. Ezenkívül szinte ugyanazokat az adókat és járulékokat kell megfizetnie a külföldieknek, mint Magyarországon: társadalombiztosítás, személyi jövedelemadó.

Távol-Kelet: nagy lehetőség kicsiknek is
Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnere Kína, Kína pedig erős kapcsolatok kialakítására törekszik Magyarországgal. Az élénk kereskedelmi kapcsolatok mellett sem könnyű azonban cégként megvetni a lábunkat odakint. Pedig érdemes kelet felé indulni, Hongkong és Szingapúr ma különösen vonzó célpontok lehetnek. A Piac&Profit konferenciáján hasznos tanácsok hangzottak el a Távol-Keleten való sikeres cégépítéshez.

Import-export tekintetében: egy 20 tonnás konténerre mintegy 20 ezer dolláros vámot kell fizetni.

Jordánia

Ez az ország annyiban speciális, hogy itt van lehetőség, hogy szabadkereskedelmi zónában indítsunk vállalkozást. A cégformák nagyjából ugyanazok, mint Szaúdi-Arábiában, cégalapításkor az arab partnernek ezer eurónak megfelelő dínárt kell befizetnie, míg a külföldi partnernek 50 ezer eurónak megfelelőt. A leginkább preferáltabb cégforma a CLC: a regisztráció a kereskedelmi és ipari minisztériumnál történik, de regisztrálni kell külön a kereskedelmi, illetve külön az ipari kamaránál is, ezenkívül a helyi önkormányzatnál is el kell végezni az ilyenkor szokásos tb, stb. regisztrációkat.

Adók: 30 százalékos a társasági adó a pénzügyi , 24 százalékos a kommunikáció, 14 százalék a kereskedelem-szolgáltatás területén, illetve bizonyos termékekre különadó is vonatkozik, mint a nemesfémekre, ékszerekre, luxuscikkekre.

Egyesült Arab Emírségek

„Itt is kell a cégalapításhoz helyi partner, ám itt népszerű, hogy nem egy aktív társasággal formálunk partnerséget, hanem szponzort keresünk, aki csendestársként vesz részt a cégben. Ezt cégalapításkor szokták rögzíteni, az alapító okiratmelletti szerződésben (side agreement)” – emelte ki Hruby Bettina. A leginkább csábító lehetőség, hogy a szabadkereskedelmi zónák egyikében alapítsunk céget: itt egy külföldi cég nem fizet áfát, export-import vámot, illetve az ott termelődő nyereség 100 százalékban hazavihető. Ezek azonban csak addig érvényesek, amíg az oda érkező, vagy ott keletkező áru nem lépi át az emírség határát. Fontos figyelni arra, hogy pl. Dubai-ban speciális kereskedelmi zónák vannak ágazatok szerint, külön internet city, ipar city, stb.

A legnépszerűbb cégforma a CLC, ám ennek a legnehézkesebb az alapítása: külön engedélyeztetni kell a tevékenységi kört, a cégnevet és a tulajdonosi kört. Minden minisztériumi hatáskörben van, a cégalapítással a kereskedelmi minisztérium foglalkozik. Az emirátusokban nincsen központi adó: de egyes helyi adófajták léteznek, mint a 10 százalékos ingatlanadó Dubai-ban, illetve vannak szektorális adók, elsősorban az olaj-. és gáziparban. Más adónem valóban nincs.

Nem olcsó a cégalapítás
A legtöbb arab országban a cégalapítás sokkal költségesebb és időigényesebb, mint nálunk, vagy Európában. Egy cégalapítás nemhogy hetekig, hónapokig is eltarthat” – mondta Hruby Bettina a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. arab országokkal foglalkozó külpiaci igazgatója. „Minden arab országban (kivéve Marokkót) a cégalapításhoz szükség van egy helyi partnerre, aki 51 százalékban tulajdonosa lesz a cégünkben” – emelte ki a cégalapítás fő nehézségét a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontos a megfelelő – és megbízható – helyi partnerek megválasztása.

Kuvait

Hasonló cégformák, mint a többi arab országban, itt is a kft. forma a legnépszerűbb, az alaptőke 25 ezer euró. Itt is minisztériumi hatáskörben van a cégalapítás. Kuvaitban viszont van adó, igaz hogy alacsony: szja nincs, azt áfa csak az import termékekre vonatkozik és 5 százalékos, ezenkívül egy 15 százalékos társasági adóval kell számolni.

Cégépítés a Maghreb országokban

Ahhoz, hogy a régiót megértsük, tisztában kell lennünk a helyi szokásokkal, és a történelemmel, ugyanakkora magyar vállalkozóknak megvan az az előnye, hogy a Maghreb országok és Magyarország kapcsolatai igen szorosak voltak a múltban. „Hasonlóan a FÁK országokhoz, vagy az afrikai országokhoz, sok helyi orvos, ápoló, mérnök tanult nálunk, így ezekre a kapcsolatokra bátran építhetünk” – mondta Szabó Helga, a BKIK Észak-afrikai Szakmai Osztályának (MAGHREB) elnöke.

Líbia:

Az arab tavasz után jelenleg a legfontosabb helyi feladat az újjáépítés: így az ország jó lehetőségeket kínál az építőipari vállalkozóknak, igaz elsősorban alvállalkozóként. Közutak, műtárgyak, hidak stb tervezése és kivitelezése, illetve az olaj és gázipari létesítmények javítása, karbantartása. Azonban a kereskedelemben is van mit elérni: élelmiszeripar, gyógyszerek, egészségügyi eszközök, olajipari és vízügyi gépek, felszerelések. Ugyanakkor a terület még mindig nem stabil politikailag, így fokozott óvatosság ajánlott a magyar kkv-szektor szereplőinek.

A mesés kelet a magyar cégeknek is vonzó Kép: sxc

Algéria

Ugyanazok a cégformák elérhetőek, mint a Perzsa-öböl országaiban, de itt létezik a „képviseleti iroda” intézménye, ám ez nem generálhat profitot, illetve saját jogon nem szerződhet, viszont jóval alacsonyabb – és egyszerűbb – a nyitása. A társasági adó 19 százalékos a turizmusban és termelő ágazatokban, míg a szolgáltatásban 25 százalékos, a bányaiparban 35 százalékos.

Marokkó

A szultánság kivételezett helyzetben van, ugyanis EU Advance státuszt nyert el, mivel jogrendszerét 99 százalékban harmonizálta az EU-joggal, ami rendkívüli módon megkönnyíti a cégalapítást. Az ország rendkívül stabil, semmilyen problémát nem lehet tapasztalni. Sok vámszabad területtel rendelkezik, ezenkívül az Eximbank is rendelkezik marokkói társbankkal, így nagyobb biztonságban fektethetünk be.

Marokkóban is léteznek különleges gazdasági zónák, ezeken belül 5 évig teljes adómentesség élvez a külföldi cég a társasági adó alól, majd az adókulcs 20 évig 8,75 százalék a társasági adó, ezenkívül a beruházáshoz szükséges eszközök, gépek, stb. behozatala adó- és vámmentes, ha a beruházás értéke meghaladja a 18 millió eurót. A kormányzat közvetlenül is támogatja a beruházásokat: erre a 2. Hasszán-alap illetve a Beruházásösztönző Alap szolgál.

Marokkóban különböző jogi kódexek szolgálnak a megfelelő ágazatokon belüli cégalapításra, ami egyszerűbb és gyorsabb, mint a régió más országaiban. Nem kell, hogy helyi partnerünk legyen és ugyanazokat az iratokat kell benyújtani, mint más uniós országokban. Magyarországnak van beruházás védelmi és kettős adóztatást elkerülő egyezménye Marokkóval, ami nagy előny a térség más országaival szemben.

Marokkó komoly piaca lehet a magyar marhahúsnak, élőállatnak, ebben nagy könnyebbség, hogy állategészségügyi egyezmény van a két ország között, így a magyar papírokat is elfogadják. Marokkó elsősorban a megújuló energiák, élelmiszeripari és mezőgazdasági, elektronikai illetve járműipari cégeknek kínál jó lehetőséget. Komoly a magyar vetőmagok, műtrágyák aránya a mezőgazdaságban, amelyben egyébként sok magyar hátterű cég érintett.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek