Hogyan lehet megmenteni a magyar állattenyésztőket?

2012. augusztus 24. péntek - 10:49 /
  •    

Mentőöv kellene a magyar állattenyésztőknek. Az ágazat súlyos válsággal  néz ugyanis szembe az egyre csak emelkedő takarmányárak következtében: elsősorban a legfontosabb takarmánynövény, a kukorica ára indult emelkedésnek, miközben a sertések száma a világháború óta nem látott szintre süllyedt.

Az elmúlt napokban még tovább romlott a helyzet, még a nyári becsléseknél is gyengébb lesz a jelek szerint az amerikai kukoricatermés, várhatóan a júliusi előrejelzésnek csak a nyolcvan százaléka. Ráadásul a magyar kukoricatermés is komoly károkat szenvedett az aszály miatt, a szokásos  7-8 millió tonna helyett várhatóan csak 4-5 millió tonnás lesz a kukoricatermés.

Mivel az Egyesült Államok a legnagyobb kukoricatermelő – és a legnagyobb exportőr is – az idei termés gyenge minősége és kisebb mennyisége várhatóan a világpiaci árak további emelkedését indikálja majd. A kukorica ára az év elejéhez képest már most is jelentősen emelkedett és várhatóan tovább emelkedik majd. A takarmánykukorica termelői ára jelenleg 55-568 ezer forint között mozog tonnánként, márciusban még 51 ezer forint volt a tonnánkénti átlagár a Budapesti árutőzsdén. A magyar termés elméletben elegendő lehet a magyarországi fogyasztás kielégítéséhez, a magas világpiaci árak azonban lehetséges, hogy valamennyi mégis exportra kerül, ekkor a magyar kukoricamérleg deficites lehet, a hiányzó kukoricamennyiséget ugyanis majd külföldről, még drágábban kell beszereznie tenyésztőknek.

Oda a termés jelentős része - Kép: MTI
Oda a termés jelentős része – Kép: MTI

„Mindenképpen el kellene kerülni azt, hogy a jelentősen csökkenjen a magyarországi állatállomány, ezért lenne egy állami takarmányalap létrehozására, illetve arra, hogy az állattartók egy állami forrásokból származó, takarmányvásárlásra létrejött hitelhez jussanak" – mondta Fekete Ferenc, az Agrárhírek.hu főszerkesztője a Gazdasag.tv-nek adott nyilatkozatában.

Fordított áfa – Csak egy kósza ötlet volt
A Vidékfejlesztési Minisztérium nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban. Ezt a döntést a tárca a sertéstartókkal és a szakmai érdekképviseleti szervekkel egyeztetve, javaslataikat figyelembe véve hozta meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint a 2002-ben még 5 milliós hazai sertésállomány 2010-re 3 millió 168 ezerre csökkent. A VM jelenlegi célja az, hogy az állattenyésztés és ezen belül a sertéstartók problémáit megoldja. Mint azt korábban a Piac&Profit is megírta, a jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatást nyújt a kormány a sertéságazat erősítésére. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elkészítette a sertéságazat helyzetét javító intézkedési tervet, melynek fő célja, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma. Az átfogó program foglalkozik a feketegazdaság visszaszorításával, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a kutatás-fejlesztéssel, és szaktanácsadással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketing tevékenységgel is. Az állattenyésztők számára augusztusban még elérhető pályázatokat itt találja!

Ezen kívül a nemzeti támogatások megemelését, kedvező kamatozású hitelek felvételének biztosítását és az alapvető élelmiszerek – köztük a húsok, valamint a tojás – általános forgalmi adójának (áfa) jelentős csökkentését javasolja a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM) a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT). A szakmai szervezetek szerint ugyanis csak így lehet csökkenteni a hőség és az aszály miatti magas takarmányárak miatt az ágazatra nehezedő nyomást.

Németh Antal, a VHT elnöke szerint eddig a sertés- és húsmarhaágazatban a hőség miatt 3,5-4,0 milliárd forintos kár keletkezett, és ez várhatóan még nőni fog. Csorbai Attila, a BTT elnöke szerint a baromfitartók eddig mintegy 4,15 milliárd forint kárt szenvedtek el a nagy meleg miatt. Mindkét szakmai szervezet vezetői egyetértettek abban, hogy az ágazat stabilitása érdekében gyors állami beavatkozásra van szükség. A tenyészállománynál a kedvezőtlen hatások elsősorban a megtermékenyítési és a fialási területen jelentkeztek. A hízóknál pedig gyengébb lett a növedékállomány minősége. Ezt azt jelenti, hogy könnyebben betegszenek meg az állatok vagy a súlygyarapodásukban adódhatnak gondok. Emiatt időlegesen növekszik, majd csökken a vágóállat-kínálat.

A hőség hatása miatt a baromfi termékpályán mintegy 4,1 milliárd forint volt a kiesés. Példaként említette, hogy az állatok elhullásából mintegy 870 millió forint kára származott az ágazatnak, míg a súlycsökkenés további 1,2 milliárd forint veszteséget okozott.

Segítség kell az állattenyésztőknek - Fotó: MTI
Segítség kell az állattenyésztőknek – Fotó: MTI

A szakemberek szerint megoldást jelentene a feketegazdaság 25-30 százalékra becsült arányának csökkentése. Ezért alapvetően fontos volna az alapvető élelmiszerek – köztük a húsok, tojás – áfáját 27-ről legalább 10, de akár 5 százalékra mérsékelni – hívják fel a figyelmet. Az agrárágazatban tevékenykedők szerint versenyhátrányt okoz a termékeik árába beépülő 27 százalékos áfa, mert az a többi uniós tagországban alacsonyabb, mint Magyarországon.

A kormánynak van egy titkos terve
A sertéságazat szereplői helyzetének mihamarabbi érezhető javulása érdekében hoz döntést a kormány 2012. augusztus 29-ig a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös előterjesztése alapján – közölte a Kormányszóvivői Iroda kedden miután találkoztak a kormány és az ágazat szereplői.  A zárt ajtók mögötti egyeztetésről távozóban Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke csak annyit mondott, hogy a megbeszélésen nagyon biztató volt a résztvevők hozzáállása, a Vidékfejlesztési Minisztériumi előterjesztése a helyzet rendezésére kimondottan praktikus és a jelenlegi helyzetet maximálisan figyelembe véve készült.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint ebben a kérdésben meg van kötve a kormány keze. „Magyarország ezen a területen uniós tagországként az állami beavatkozások kapcsán csak az EU-s szabályok betartásával járhat el, az Európai Unió közös piaci elvét tiszteletben tartva kell megoldást találni a takarmánypiacon jelentkező gondok enyhítésére. A kormányzat minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aratást követően a raktárakba betárolt búza, árpa, valamint az ősszel betakarításra váró takarmánykukorica és napraforgó megvásárlását a magyar állattartók számára lehetővé tegye" – közölte a miniszter még augusztus elején, rámutatva, hogy a kivitel közvetlen módon való korlátozására ugyanakkor az uniós jogszabályi környezetben nincs mód. A VM korábban közölte, hogy Állami Takarmányalap létrehozását sem fontolgatja.

A miniszter szerint, az unión belül megtermelt jelentős gabonaféle vámmentesen kerülhet az EU belpiacára, ezzel is elősegítve a megfelelő kínálat megteremtését. „A kínálat növelésére tett intézkedések mellett a hazai és európai árak növekedése is korlátozza a kivihető gabona mennyiségét; így az európai – és ezen belül a magyar – gabonamérleg várhatóan tartható lesz, ugyanakkor tartósan magas árszintre kell felkészülni" – mutatott rá Fazekas Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanakkor kerek-perec közölte, hogy nem fogják csökkenteni a jelenlegi 27 százalékos áfát.

Öt százalékosra csökkentenék a tejtermékek forgalmi adóját
A legfontosabb tejtermékek általános forgalmi adójának az 5 százalékos sávba sorolását javasolja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöksége. A terméktanács álláspontja szerint az ágazatban kilátástalan helyzetet teremtett az idei aszály. A takarmányárak beláthatatlan emelkedése a felvásárlási árak és a tejtermelői támogatások idei csökkenésével együtt akkora jövedelemveszteséget okoz, amely egy újabb válság képét vetíti előre. Az euróárfolyam kiszámíthatatlan változása és a tejtermékek piacán tapasztalható importnyomás a teljes ágazat ellehetetlenüléséhez vezet – áll a szervezet közleményében. Az uniós, illetve a hazai kormányzati támogatás finanszírozási, valamint szabálybeli korlátai miatt tartós és érdemi változást csak a tejágazat versenyképességének javítása, a hazai piaci szereplők belföldi értékesítési lehetőségeinek bővítése jelenthet a terméktanács szerint. Ennek elősegítése érdekében az elnökség szükségesnek tartja az állami költségvetés szempontjait, a társadalmi igényeket és a gazdasági szereplők elvárásait szem előtt tartó, differenciált áfacsökkentés mielőbbi meghirdetését. A tej terméktanács közleményében úgy fogalmaz: javasolják, hogy az ágazat vezértermékeinek minősülő termékek általános forgalmi adóját sorolják át a kedvezményes, 5 százalékos adósávba. A szervezet kéri a kormányt, hogy a javaslat részleteinek egyeztetése érdekében azonnal állítson fel egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetőiből, valamint az ágazat neves szakértőiből álló döntés-előkészítő testületet, amely érdemi tárgyalásokat folytathat. A tej terméktanács támogat minden olyan kezdeményezést, ami az alapvető élelmiszerek áfamértékének jelentős csökkenését célozza – közölte a szervezet.