Ezek a szektorok mozgatják az irodapiacot

2014. október 08. szerda - 19:48 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Az idei első félévben közel 120 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak bérbe Budapesten, ennek körülbelül felét az IT-szektorban, az energetikai ágazatban és az állami szférában dolgozó vállalatok, valamint a szolgáltató központok szívták fel.

Kép: Pixabay

Az informatikai szektorban és az energetika területén tevékenykedő vállalkozások, az állami cégek és szervezetek, valamint a szolgáltató központok bérelték ki a legtöbb új irodaterületet Budapesten az idei első félévben – derül ki a Laurus Irodaházak és a Robertson Hungary ingatlan tanácsadó friss piaci kitekintéséből. Az említett szektorok tették ki a körülbelül 120 ezer négyzetméternyi új kereslet közel felét, de jelentős irodaigénnyel léptek fel az év első hat hónapjában a pénzügyi területen és a távközlésben dolgozó cégek is.

„Az idei első félévben az IT-cégek önmagukban 17 ezer négyzetméternyi új irodaterületet béreltek ki, ami a teljes új igény hetede, míg az állami vállalatok és szervezetek is jelentős, közel 14 ezer négyzetméternyi igénnyel léptek fel” – mondja Vuk Ágnes, a Laurus Irodaházak projektvezetője. Véleménye szerint előbbi területen a hazai informatikai piac dinamikus bővülése és a szektor gazdasági ereje tükröződik a jelentős új irodaigényben, míg az állami szegmensben többek közt a költséghatékonyságra való törekvés az oka a nagy számú költözésnek. Hozzáteszi: a különböző, általában több százas/ezres dolgozói létszámmal rendelkező szolgáltató központok az elmúlt években is a budapesti irodapiac keresleti oldalának meghatározó szereplői voltak, és az idei év első hat hónapjában sem volt másként. (A felpörgő piac a befektetők étvágyát is meghozza.)

Az egyes iparágakban dolgozó cégek gyakran igen eltérő igényekkel lépnek fel az irodaválasztás tekintetében, illetve más-más preferenciák mentén hozzák meg a döntésüket, ami gyakran kihívások elé állíthatja a bérlőkért versengő irodaházakat. „Az informatikai cégek sokszor speciális elvárásokat támasztanak az épület technikai infrastruktúráját és felszereltségét illetően, igénylik például, hogy legyen mód extra hűtéssel bíró szerverterem létrehozására, vagy legyen elérhető a bérlő számára is szünetmentes tápegység” – emel ki néhány konkrét példát közelmúltbéli tapasztalataikból Tilki Róbert, a Robertson Hungary ügyvezető igazgatója. Szintén visszatérő kérés részükről, hogy a munkaterület legyen jól árnyékolható, sötétíthető, illetve, hogy az irodában legyenek feltöltődésre, kikapcsolódásra alkalmas helyiségek is. Az IT-cégek szempontjából előnyt jelent egy irodaháznál, ha a környezetében működik valamilyen műszaki egyetem, vagy főiskola, amely a munkaerő utánpótlást könnyítheti meg számukra.

A nagy dolgozói létszámmal rendelkező szolgáltató központok jellemzően egylégterű irodákat keresnek, amelyek jó légtechnikával rendelkeznek. „További választási kritérium a részükről, hogy rendelkezzen a dolgozókat kiszolgáló egységekkel, például étteremmel, büfével az épület” – mondja Tilki Róbert. „A budapesti irodapiacon azok az irodaházak lehetnek igazán sikeresek, amelyek rugalmasan tudnak reagálni a bérlők folyamatosan változó igényeire, és az előforduló különleges kérésekre is tudnak megoldásokkal szolgálni” – zárja gondolatait Vuk Ágnes, a Laurus Irodaházak projektvezetője.

IRODÁBAN A BRINGABARÁT AZ ÚJ TREND
Egyre fontosabb döntési szemponttá válik Budapesten az irodát bérlő vállalatok számára, hogy mennyire „biciklisbarát” egy irodaépület, a száz főnél többet foglalkoztató cégeknél pedig gyakorlatilag már elvárás a kerékpárosokat kiszolgáló infrastruktúra megléte.