Érdemes még várni a lakásvásárlással?

2015. május 18. hétfő - 20:21 / piacesprofit.hu
  •    

Már nemcsak pozitív előjelek, hanem konkrét statisztikák is igazolják, hogy mozgásba lendült a hazai lakáspiac. Az elmúlt időszakban ráadásul fontos változások is életbe léptek a lakáshiteleknél, illetve a lakásvásárláshoz felhasználható állami támogatásoknál.

Kép: Pixabay

Köztudott, hogy a GDP-változás magával húzza a lakásárak változását is. Mivel 2012 hezitálása után a GDP növekedésével párhuzamosan 2013-tól a lakásárak is növekvő pályára álltak, így abban bízunk, hogy a jelenleg tapasztalható fejlődő gazdaságban ez a trend hosszú távon nyomon követhető lesz a hazai lakáspiacon. Ezt erősíti az is, hogy a lakáshitelek és az állami ösztönzők piacán is előremutató fejlemények léptek életbe. Idetartozik a jegybanki kamatpolitika, a CSOK, a forintosítás, a hitelkiváltás, és a „fair banking”-törvény is, amely mind-mind az eddig elmaradt lakásvásárlásokat ösztönözhetik – hívta fel a figyelmet „Lakáshitelezés 2015-ben – lehetőségek, állami támogatások” című nyitóelőadásában Pélyi András, az FHB Bank Partneri Értékesítési Főosztályának osztályvezetője a LAKÁS 2015 Kiállítás és Vásár péntek délutáni panelbeszélgetésén.

Ami a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) illeti, várhatóan a július 1-jétől igényelhető vissza nem térítendő támogatásban akár 3 millió 250 ezer forintot is kaphatnak a bevállalósak, de az egy gyermeket tervezők is jól járhatnak. A szocpolként emlegetett támogatás utódját már használt lakás vásárlására, bővítésre is teljes összegben igénybe lehet majd venni. (A támogatásról itt olvashat részletesebben!)

„Tény, hogy jelenleg van egy kis hisztéria, a kérdés csak az, meddig tud a lakáspiac emelkedni. Habár a számok mindenképp üdítőek, és bizakodásra adnak okot – különösen, hogy jön a CSOK  –, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy reálszinten még bőven a válság előtti szint alatt vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagy a lemaradás; jelenleg ráadásul a hazai kínálat sem elégséges. Aki viszont úgy akar lakást venni, hogy értéknövekedésre is játszik, akkor annak már mindenképp érdemes odafigyelni” – hívta fel a figyelmet „Hol vegyünk lakást? – Tippek, tények, érdekességek” című előadásában Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.

A szakértők abban mind egyetértettek, hogy pozitív irányba mozdult el a hazai lakáspiac, de teljes fellendülésről még nem beszélhetünk. „A statisztikusok hivatalból is mindig óvatosak, de tény, hogy elmozdultunk a mélypontról. Jól mutatja mindezt a lakásépítések és használatbavételi engedélyek növekvő száma is” – vallja Székely Gáborné, a Központi Statisztikai Hivatal lakásstatisztikai osztályának osztályvezetője

Öt évet kell dolgozni egy panellakásért
Vége a lakásárak hosszú éveken át tartó esésének, és eljött a növekedés ideje. Érdemes lehet még az áremelkedés beindulása előtt vásárolni, mivel 14 éve nem kellett olyan keveset dolgozni egy négyzetméter lakásért, mint tavaly.

Ezt alátámasztva érdekes fejleményként értékelte Rutai Gábor, hogy hosszú évek túlkínálata után jelenleg túlkereslet uralkodik a magyar lakáspiacon. Mint mondta, ez több tényező együttállása miatt van így: korábban egy alacsony kínálathoz volt egy még alacsonyabb kereslet, míg jelenleg a kereslet erőteljesebb növekedést mutat  – főként az állami ösztönzők, mint például a jegybanki kamatpolitika miatt –, mint a lakások értékesítési volumene. Ez a trend természetesen elsősorban Budapest egyes kerületeiben (főként a belváros, a XIII., XIV. és XI. kerület.), illetve a nagyobb vidéki városokban figyelhető meg, mint például Győrben, Sopronban, Pécsett, illetve Debrecenben.

Székely Gáborné szerint bár közhely, de Nyugat-Magyarországon, Mosonmagyaróváron és környékén – főként a határon átnyúló kereslet élénkülése miatt is –, a Balatonnál, és természetesen Budapest egyes kerületeiben már nem nagyon érdemes tovább várni a vásárlással, itt a jelenleg tapasztalhatónál már nem nagyon mennek lejjebb az árak.

Szétszakadt az ország

Vannak olyan lokációk, ahol már növekvő pályára álltunk, vannak, ahol még mindig a stagnálás jellemző, de előfordul részpiac, ahol továbbra is csökken az értékesítési volumen és az átlagár is. A lakáspiac inkább hajó, mint trambulin; sok helyszín van, a fordulat is máskor jön el az egyes részpiacokon – foglalta össze Horváth Áron, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetője.

Rakétaként szállnak el az ingatlanárak
Öt éve nem vettek volna annyian ingatlant, mint ahányan most érdeklődnek, és az árak is elkezdtek felfelé mozdulni. A vásárlók harmada befektetési szándékkal venne lakást, az eladók jelentős része nagyobba költözne.

Az új építésű ingatlanok piacáról úgy vélték a szakértők, hogy egyelőre kizárólag azok a fejlesztések fognak elindulni, amelyek gazdaságilag racionálisak, illetve megfelelő lokáción vannak.

Új lakóingatlan fejlesztése a közeljövőben nem nagyon várható Budapest külvárosában, az 27 százalékos áfa ugyanis jelenleg annyira megdrágítja az egy négyzetméterre eső építési költséget, hogy ilyen négyzetméteráron senkinek nem fog kelleni ott ingatlan. „Csak bizonyos lokációkban, megfelelő infrastruktúra mellett, tehát gazdaságilag racionális feltételek teljesülése esetén lépnek majd be a piacra a beruházók” – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője.

Kevés azoknak a beruházóknak a száma, akik bele mernek vágni most egy új fejlesztésbe. Főként, hogy szűk az a kör, akiket projektfinanszírozással ki is tudnak szolgálni a bankok. E tekintetben az NHP-nak lehet piacélénkítő és -mozgató szerepe, de leginkább az áfacsökkentés tüzelheti hosszabb távon a piacot. „Egyébként, ha a húsiparban bevezetett áfacsökkentés beválik, akkor én elképzelhetőnek tartom, hogy az ingatlanpiacon is előbb-utóbb bevezetésre kerül” – tette hozzá Pélyi András.