Eltűntek Magyarországról az elégedett emberek?

2012. augusztus 02. csütörtök - 14:39 / piacprofit.hu
  •    

Az Ipsos 24 országra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy ez év nyarán átlagosan az emberek 37 százaléka minősítette hazája gazdasági teljesítményét jónak. A pénzügyi válságot megelőzően, ennél sokkal többen, 58 százalék nyilatkozott pozitívan nemzetgazdaságáról. Magyarországon 3 százalék fogalmazott meg kedvező véleményt.

A világ lakosságának gazdasági hangulata 2007 és 2009 közepe között folyamatosan romlott, az ezt követő hónapokban valamelyest javult, majd 2010 elejétől kezdve lényegében stagnál ez a mutató. Az elmúlt két és fél évben a gazdasági helyzettel elégedettek aránya egy szűk tartományon belül mozgott, 38 és 41 százalék között alakult.

Még nincs vége a válságnak

A világ lakosságának érzékelése szerint még nincs vége a pénzügyi válságnak, a kormányok élénkítő és megszorító intézkedései ellenére a nemzetgazdaságok sokasága továbbra is nehéz helyzetben van. A közgazdasági elméletek a válságok folyamatát, az abból való kilábalást az ABC valamely betűjének formájával írják le: lehet V vagy U, esetleg W. Ma már nagyon valószínű, hogy az értelmezések közé az L betű is bekerül. Most ugyanis már elég régóta tart a vízszintes szakasz, a világ lakossága nem érzékeli a kilábalást. Néha vannak jelei a pozitív változásnak valamely gazdasági vagy földrajzi egységben, de ez soha nem bizonyul tartósnak.

Az elmúlt években az úgynevezett BRIC országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – lakosságának gazdasági közérzete volt a legjobb, de az utóbbi hónapokban nálunk is romló tendenciát tapasztalunk, amelyet némileg ellensúlyoznak az észak-amerikai és afrikai országok enyhén pozitív véleményváltozásai. A válság időszakában az európai régió állampolgárainak gazdasági helyzetértékelése a leginkább negatív, s ez alól csupán a viszonylag állandó és kiegyensúlyozott német gazdasági önbizalom kivétel.

Volt ennél lejjebb is

Beértek minket az olaszok és a spanyolok
Magyarország 2009 áprilisa óta vesz részt ebben a kutatásban. Az induló érték 2009 áprilisában alacsony volt, akkor 2 százalék tartotta az ország gazdaságát rendben lévőnek. 2010-re javult a közvélekedés, a lakosság átlagosan 8 százaléka minősítette kedvezően a magyar gazdaságot, a csúcsérték 13 százalék volt, 2010 októberében, majd jellemzően 5 százalék körül szóródnak az adatok. Tavaly az átlagérték ennél alacsonyabb lett, 4 százalék. 2012-ben is kritikus a lakosság, az első negyedévben 2-3 százalék formált kedvező véleményt, az utóbbi hónapokban 4 százalék, a friss felmérésben 3 százalék. Ezek az eredmények általában a lista végére sorolják Magyarországot, de a spanyolok és az olaszok gazdasági közérzete sem jobb a hazainál.

Bár most is negatív a nemzetközi közvélemény gazdasági közhangulata, de nem ez a mélypont, hiszen 2009 áprilisában átlagosan mindössze 29 százalék minősítette kedvezően országát ebben a vonatkozásban. Ugyanakkor nem igazán ad okot optimizmusra, hogy a jelenlegi közérzet nem csak a válság előtti időszaknál rosszabb, hanem a válságkorszak csúcsidőszakának számító 2010 októberénél is – akkor ugyanis 42 százalék formált pozitív véleményt országa teljesítményéről. A bő másfél évvel ezelőtti remények azonban nem váltak valóra, a pozitív változásokban bizakodók aránya szinte azonos maradt. 2011-ben jellemzően és átlagosan a világ lakosságának 39, az idei esztendőben 38 százaléka értékelte sikeresnek országa gazdaságát.

Rettegünk az elszegényedéstől
A megkérdezetteknek már 74 százaléka a munkahelyek hiányát tartotta a legnagyobb veszélynek Magyarországon és egy év alatt 4 százalékkal nőtt azok száma is, akik rettegnek az elszegényedéstől, derül ki az Ipsos globális kutatásából. Bár a korrupció ma kevésbé izgatja a lakosságot, valójában ezen a téren sem javult a helyzet.

A közelmúltra, az előző negyed évre tekintve hajszálnyi negatív változást tapasztalható, márciusban a nemzetközi közvélemény 39, áprilisban 38, május és júniusban 37-37 százaléka értékelte jónak a gazdasági helyzetet. Kifejezetten sokat romlott az indiaiak gazdasági közérzete (79 százalékról 60-ra esett a pozitívan vélekedők aránya), az argentinoké (51-ről 34 százalékra) valamint a kínaiaké (71-ről 60 százalékra).