Élelmiszerdrágulás, megroppanó mezőgazdaság – Ezt okozza az aszály Magyarországon

2012. augusztus 31. péntek - 11:54 /
  •    

Idén már a negyedik hőhullámon vagyunk túl, és az elmúlt hónapokban lehullott csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A vízgazdálkodásban egyelőre nem okoz gondot az aszály, az állat- és haltenyésztők, valamint szántóföldi gazdálkodók komoly károkat szenvedtek. Szakemberek szerint a jövőben fel kell készülnünk arra, hogy a hasonló időszakok gyakrabban sújtják majd a Kárpát-medencét. Persze nem mindenhol jelentett gondot a szárazság: a turizmusban viszonylag jó szezont zárhatnak a Balatonnál és parlagfűből, szúnyogból is jóval kevesebb volt az idén. A Piac&Profit összefoglalta az elmúlt hónapok eseményeit.

Súlyos szárazság sújtja Magyarországot: az idén már négy hőhullámot éltünk át: az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a legutolsó augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám augusztus 26-ig tartott ki, igaz ugyan, hogy az elmúlt napok időjárása is melegebb – és főként szárazabb volt az átlagosnál. Augusztus végén is még több helyütt 34-35 Celsius fokot mutattak a hőmérők.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ugyan a jelenlegi időjárás melegebb és szárazabb az átlagosnál, de nem kirívó. Azonban arra is fel kell készülnünk, hogy az aszály és a kánikula lényegesen gyakrabban fordul majd elő a jövőben.

További részletek a Kárpát-medence várható időjárásáról itt olvashatók!

Az időjárás szárazabbra fordulását elsősorban a mezőgazdaság érezte meg: míg a 2010-es esztendő a meteorológiai feljegyzések történetének legcsapadékosabb éve volt Magyarországon, addig a 2011-es a legszárazabb, az idei év aszálya pedig csak súlyosbította a helyzetet, mivel elfogyott az a talajvíztöbblet, amelyet a 2010-es esztendőnek „köszönhettünk".

A mezőgazdaság ezért tavaly csak alig, idén viszont már nagyon komolyan megérezte a szárazságot. Becslések szerint az aszály okozta terméskiesés, öntözési pluszköltségek, állatelhullás és takarmányhiány miatt összességében eddig 400 milliárd forintos kár érte a magyar mezőgazdaságot. A kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami összesen 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak.

Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből – árpából, zabból – pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba az idén. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelent. Súlyos károkat szenvedett a repce is, a fontos takarmánynövénynek mintegy 200 ezer tonnával csökkent a termésmennyisége az aszály miatt. Ez mintegy 24 milliárd forinttal növeli az idei aszály okozta károkat.

Hogyan lehet megmenteni a magyar állattenyésztőket? A részleteket itt találja!

A tejtermelő gazdálkodók – összességében – 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeléscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt. Szintén jelentős károkat szenvedtek a baromfitenyésztők, és megroppant az amúgy is gyengélkedő sertéságazat.

A sertéstenyésztők érdekében tett intézkedésekről itt olvashat!

A haltenyésztőket sem kímélte az időjárás: a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. tavainak egynegyede egyszerűen kiszáradt, a rétimajori Aranyponty Zrt. árbevétele húsz százalékkal csökkenhet a szárazság okozta többletköltségek miatt.

A haltenyésztőket ért károkról részletesebben itt olvashat!

A kormány a termelők kérdéseire reagálva országos aszályhelyzetet hirdetet és intézkedéscsomagot dolgozott ki, hogy megsegítse a termelőket, a legfontosabb kérésüket azonban – az alapvető élelmiszerek áfájának differenciált csökkentését – nem teljesítette.

A kormányzati intézkedésekről itt olvashat!

Az áfacsökkentés nélkül azonban jelentősen drágulni fognak az élelmiszerek – részben a termelők áthárítják veszteségeiket a fogyasztókra, részben pedig a világpiaci árak is meredek emelkedésnek indultak. Az alapvető élelmiszerek drágulása vélhetően a fogyasztás további csökkenéséhez vezet, és felpörgeti az inflációt, amely keresztbe tehet a jegybanki alapkamat csökkentését szorgalmazó kormányzati szándéknak is.

Az élelmiszerárak emelkedéséről itt olvashat!

A vízgazdálkodásban és a turizmusban azonban nem okozott fennakadást. A Balaton vízszintje ugyan rendkívül alacsony, a vízminőség azonban az algásodás ellenére nagyon jó. A Duna vízszintje is alacsony, de legnagyobb folyónkat nem fenyegeti kiszáradás, és sem ivóvízbázis, sem az öntözés nem kerül veszélybe. A Tiszán a Tisza-tó vízszintjének csökkentésébe kezdtek a szakemberek, hogy biztosíthassák a szolnoki vízkivételi bázis zavartalan működését. Az alacsony vízszint ellenére jó szezont zártak a Balatonnál, és emelkedett a hazánkba érkező külföldiek száma is.

A Balaton vízhelyzetéről részletesebben itt olvashat!

Jó szezonban bíznak a Balatonnál!

Porgödörré alakulhat az élelmiszertermelés szíve
A múlt század harmincas éveihez hasonló szárazság sújtja az Egyesült Államok déli- és középnyugati államait. Akkor a „porgödörnek" hívott jelenség következtében farmerek tízezrei hagyták el földjeiket, az élelmiszerárak pedig jelentősen megugrottak. Most hasonló veszély fenyeget: azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerárak globálisan emelkedhetnek meg egy ilyen természeti csapás következtében. Ezúttal biztosan minden simábban megy majd – ez is lehetne az üzenete annak, hogy a G20 tagországok külön bizottságot hoztak létre azért, hogy elkerüljék a 2008-as és 2010-es éhséglázadásokat, amelyeket az élelmiszerárak akkori drasztikus növekedése okozott. Mégis kétséges, hogy a már nevében is biztató hangzású Rapid Response Forum hogyan tudja majd befolyásolni az egekbe szökő gabonaárakat, a bizottság ugyanis legkorábban szeptember elején ülhet össze – ha a gabonaárak tovább emelkednek. Ez pedig majdnem biztosra vehető: a kukorica ára eddig 50, a szója világpiaci ára pedig mintegy 30 százalékkal emelkedett az év elejéhez képest. Az áremelkedés mögött ezúttal nem a megnövekedett kereslet, vagy a spekulációs szándék áll, mint az elmúlt alkalmakkor, hanem az Egyesült Államokat sújtó bibliai méretű szárazság.