Egyre többet költünk – de nem akárhol

2015. április 17. péntek - 20:29 / piacesprofit.hu
  •    

A GfK Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a tavalyi évben a háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költései növekedtek – egyre több alkalommal egyre nagyobb értékben vásároltak.

Az online költések is emelkednek – Kép: sxc

A lakosság saját anyagi helyzetének pesszimistább megítélése a fogyasztói várakozások mérséklődését hozta 2014-ben, ám ezt a csökkenést a vásárlási hajlandóság javulása ellensúlyozta, így a fogyasztói bizalom szintje összességében stabil maradt. A kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztásának növekedéséhez hozzájárultak a magasabb reálbérek és az alacsony infláció. Ennek nyomán a háztartások napi fogyasztási cikk költése is javuló tendenciát mutat: nőtt a vásárlások száma és a vásárlói kosarak értéke 2013-hoz képest, habár regionális összehasonlításban még mindig elmaradásban vagyunk.

A boltlátogatási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy a vásárlók döntéseiket tovább racionalizálták 2014-ben is. Ez többek között megnyilvánul abban is, hogy a háztartások kétharmada maximum 3 boltot látogatott tavaly havi rendszerességgel. A bolt megközelítésének módjainak arányában számottevő változás nem látható: többség továbbra is gyalogosan ment tavaly vásárolni, különösképpen a szupermarketek és kisboltok esetében. Nem sokkal maradnak el azonban az autós vásárlások sem, amelyek különösen nagy jelentőséggel bírnak az egyszerre kis- és nagykereskedelmi platformként működő Cash&Carry csatornában, valamint az átlagnál magasabb az arányuk a nagybevásárlásokban fontos szerepet játszó hipermarketekben, illetve a diszkontokban. A tömegközlekedés átlagon felüli szerephez jut a drogériák, valamint a hipermarketek esetében.

Szintén racionalizálás mutatkozik meg a kártyás fizetések arányának alakulásában: a háztartások jellemzően a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 2014-ben 30 százalékra nőtt a 2013. évben mért 29 százalékról. Míg a hipermarketekben ez az arány eléri a 49 százalékot, addig igen alacsony a kártyahasználat jelentősége a független kisboltok, illetve a lánchoz tartozó kisboltok esetében, ahol továbbra is a készpénzes vásárlás átlagon felüli mértéke jellemző.

A kereskedelmi csatornák közül 2014-ben a hipermarketek kettő, míg a kisboltláncok egy százalékpontot veszítettek piacrészükből. A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat. Az adatok szerint ugyanakkor a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nőtt a kosárérték. Ez arra engedhet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át. Ezzel szemben – nagyobb mértékben a nemzeti dohányboltoknak, kisebb mértékben pedig az online kereskedelemnek köszönhetően – növelni tudta piaci részesedését az „egyéb” csatorna a 2013-as értékhez képest 3 százalékponttal.

A hazai kereskedelmi szektor koncentrációja (72 százalék) összességében megközelíti a környező országokban jellemző szintet, amely például Horvátországban szintén 72 százalék, Csehországban 74 százalék, Ausztriába 76 százalék, de Szlovákiában már eléri a 81 százalékot. Ugyanakkor tőlünk keletre a hagyományos csatornák súlya jelentős.

Tarolnak a hűségprogramok
Bár a magyar és az európai fogyasztók is főként az árak alapján döntenek, az egyre élesebb árverseny miatt nehéz kizárólag ez alapján választani az üzletláncok között. Ezért is értékelődtek fel az elmúlt években az érzelmekre ható vásárlói programok.