Azért sem lesz áfacsökkentés,de a termelőknek segítenek

2012. augusztus 30. csütörtök - 16:00 / PP/MTI
  •    

Országszerte jelentős károkat okoz a csapadékhiány, a kukoricánál a legjelentősebb a terméskiesés, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is.  A várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli időjárás miatt országos aszályhelyzetet hirdetett a kormány.

A kormány szerdai ülésén döntött az aszály okozta károk enyhítéséről, főként a takarmánypiaci gondok orvoslásáról -, a sertéságazat, valamint a Gyulai Húskombinát helyzetének megoldásáról. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idei aszályos esztendő próbára teszi a mezőgazdasági termelőket, köztük is különösen az állattartókat. Ezért a kormány 10 milliárd forint többlettámogatásról döntött az állattartók megsegítésére, így összesen 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást fizetnek ki az idén, amely az állattartók helyzetét javítja. Ezek uniós, illetve nemzeti támogatási részeket is tartalmaznak – tette hozzá.

Az állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások az eddig meghirdetett 6,5 milliárd forintról 8,1 milliárd forintra emelkednek. A baromfitartók állatjóléti támogatása a múlt évben 4 milliárd forint volt, míg az idén ez 4,8 milliárd forintra nő. A sertéstartók állatjóléti támogatása pedig a tervezett 6 milliárd forint helyett 7,2 milliárd forintra emelkedik. Utóbbi két esetben részlegesen előrehozott kifizetésekről is szó van – emlékeztetett a tárcavezető. Jelezte: az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására 2,4 milliárd forint helyett 2,8 milliárd forint támogatás jut majd.

A potykáknak is árt az aszály
Az aszály miatt várhatóan 20 százalékkal, a tervezett 1,1 milliárd forintról 900 millió forintra csökkenhet a rétimajori Aranyponty Zrt. idei árbevétele. Lévai Ferenc vezérigazgató szerint a jövedelemkiesést elsősorban a forróság miatt elpárolgott víz pótlásának költsége, illetve az alacsony hozamok miatt a várhatóan magas takarmányárak okozzák.

Fazekas Sándor emlékeztetett rá, hogy a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás előlegét már október 16-tól kifizetik a termelőknek. A támogatás összege 157 milliárd forintot tesz ki. A kormány áttekintette azokat a hitelkonstrukciókat is, amelyek a nehéz helyzetben lévő állattartókat segíthetik. Emlékeztetett rá: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) agrár forgóeszköz-hitel programjának  keretösszege 15 milliárd forint, ebből az állattartók rendelkezésére 10 milliárd, míg a növénytermelők számára 5 milliárd forint áll.

A termelők által felvehető hitel összege 1-50 millió forint között lehet, míg a termeltetők – az integrátorok – által felvehető kölcsön összegét 250 millió forintról 500 millió forintra emelte a kormány. A termeltetők köre is bővül a baromfi- és sertéságazaton kívül a nyúl- és szarvasmarha-ágazat is bekerül ebbe a körbe. A hitelek kamatánál további 50 százalékos kamattámogatást nyújt a kormány. A hitel futamideje pedig háromról hat évre nő. A türelmi idő pedig egy év helyett három év lesz.

A kabinet vizsgálja annak lehetőségét, hogy az állami cégeken keresztül milyen feltételekkel lehetne takarmányt készletezni. Fazekas Sándor emlékeztetett arra is, hogy a kormány a közelmúltban megteremtette az egynyári öntözés lehetőségét is.

Van sertésstratégia és lesznek konkrét döntések is

A miniszter közölte: a kormány szerdai ülésén elfogadta a sertésstratégiát. Ennek legfontosabb célja, hogy Magyarországon a sertésszám – ami jelenleg 3 millió körül mozog – hét éven belül ismét elérje a 2002-es szintet, mintegy 6 millió darabot. Ennek érdekében konkrét intézkedéseket kell tenni, amelyek között vannak rövid és hosszú távú teendők is – húzta alá a vidékfejlesztési tárca irányítója. Megismételte: a múlt évben az ágazat 6 milliárd forintos támogatást kapott, ez az idén ez 7,2 milliárd forintra nő. Emellett az Országgyűlés döntött arról is, hogy a sertésstratégia megvalósításának finanszírozására további 2,6 milliárd forint fordítható.

Több disznót szeretne a kormány az országban
A jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatást nyújt a kormány a sertéságazat erősítésére. A forrásra azért van szükség, mert a 2002-ben még 6 milliót meghaladó sertéslétszám napjainkra a 3 milliót is alig éri el. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elkészítette a sertéságazat helyzetét javító intézkedési tervet, melynek fő célja, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma. Az átfogó program foglalkozik a feketegazdaság visszaszorításával, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a kutatás-fejlesztéssel, és szaktanácsadással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketing tevékenységgel is.

Ez utóbbi körbe tartozik például a sertéshústermékek külpiaci megjelenésének támogatása vagy a minőségi magyar sertéshús védjegy és terméktanúsítási rendszer továbbfejlesztése, az egyedi hitelkonstrukciók kidolgozása, továbbá a termelői szövetkezések és más működési formák fejlődését ösztönző adózási formák megalkotása. A tárcavezető utalt rá: a sertésstratégiát az ágazat szereplőinek bevonásával dolgozták ki.

A Gyulai Húskombinátról Fazekas Sándor elmondta, hogy a délalföldi cég Magyarország egyik legrégebbi alapítású és legjelentősebb húsipari vállalata. A társaságnál 420 ember dolgozik, így a térségben jelentős foglalkoztatónak számít. Minderre figyelemmel a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Gyulai Húskombinátot. Ez kifejezi azt, hogy minden szükséges lépést megtesz a kabinet a magyar húsipar, és ezen belül a Gyulai Húskombinát megsegítésére. Az elsődleges cél ugyanis a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás fenntartása.

Újságírói kérdésre válaszolva Fazekas Sándor közölte: a kormány foglalkozott az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésének lehetőségével, ám további hatástanulmányok készítését kéri ez ügyben. A szóban forgó kérdést a miniszter fontosnak ítélte és jelezte, hogy ennek megfelelően foglalkozik a témával, személy szerint ő és a kormány is.

Országos aszályhelyzetet hirdettek

Azért, hogy a szárazság miatt kárt szenvedett mezőgazdasági termelők a kockázatkezelési törvény alapján kárenyhítő juttatásban részesülhessenek, országos aszályhelyzetet hirdet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az országos aszályhelyzet meghirdetésével a vidékfejlesztési tárca minden segítséget megad ahhoz, hogy a gazdálkodók őszi munkájukat kevesebb teherrel végezhessék.

A 2012. január elsejétől hatályos kockázatkezelési törvény szerint az aszálykár után akkor fizethető kárenyhítő juttatás, ha

• a termelő az aszálykárt bejelenti a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósághoz (az agrárkár-megállapító szervhez),

 

Egyszerűbben juthatnak kárenyhítéshez a termelők
A termelők érdekét szolgálja a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási rendelet és az agrárkár-enyhítési rendelet jelenlegi módosítása, aminek köszönhetően egyértelműbbek lettek a szabályok a Vidékfejlesztési tárca szerint. A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási rendelet módosítása alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hiánypótlási eljárás lefolytatására jogosult abban az esetben, ha a termelő a biztosítási szerződést hiányosan küldi meg. Az agrárkár-enyhítési rendelet módosításának elsődleges célja, hogy annak szabályai összhangba kerüljenek az Európai Bizottság 2012. májusi, az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jóváhagyásáról szóló határozatában foglaltakkal. A téma különösen aktuális most, ugyanis egyre nagyobb bajban vannak az állattenyésztők. A hőség miatt csökkenő minőségű és mennyiségű terméshozam a növénytermesztők mellett az állattenyésztéssel foglalkozókat is komolyan sújtja, és a takarmányozási költségek jelentős emelkedését okozhatja.

• az aszálykárt és a hozamcsökkenést az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait felhasználva agrárkár-megállapító szerv igazolja,

• a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig beérkezőleg maradéktalanul megfizeti,

• a kárenyhítő juttatás iránti igényét november 30-ig benyújtja,

• az adott termelő hozamérték-csökkenése üzemi szintjén mérve a 30%-os mértéket meghaladja,

• az aszályhelyzetről a miniszter a közleményt kiadja.

Az új kockázatkezelési rendszerben kockázati közösség tagjai azok a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülő mezőgazdasági termelők, akik egységes támogatási kérelmen jelezték csatlakozási szándékukat, vagy a termesztésre szolgáló terület nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldség termesztésénél az 5 hektárt, vagy egyéb szántóföldi kultúrák termesztésénél a 10 hektárt.

A kárenyhítő juttatás teljes összegére azok a termelők jogosultak, akik mezőgazdasági biztosítást kötöttek az üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően. Ennek hiányában az uniós szabályok alapján a gazdálkodók csak az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak.

Az új kockázatkezelési rendszernek mintegy 74 000 termelő a tagja és várhatóan 8,3 milliárd forint lesz a 2013. év elején kifizethető kárenyhítő juttatás.

400 milliárdos a kár a mezőgazdaságban

Több mint 400 milliárd forint kár érte eddig a magyar mezőgazdaságot a szárazság miatt – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. Az aszály okozta kárt egy hónappal ezelőtt még csak valamivel több mint 200 milliárd forintra becsülték, azóta azonban sokat romlott a helyzet a tovább tartó csapadékhiány és hőség miatt. A szakember szerint például a kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami összesen 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak.

Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből – árpából, zabból – pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba az idén. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelent.

Tóth István külön megemlítette a repcét, amelynek mintegy 100 ezer hektárral, mintegy 200 ezer tonnával csökkent a termés mennyisége az aszály miatt. Ez mintegy 24 milliárd forinttal növeli az idei aszály okozta károkat. A tejtermelő gazdálkodók – összességében – 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeléscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt. Az állattartók helyzetét tovább rontja a takarmányárak 30-40 százalékos emelkedése, illetve az, hogy az állati termékek árai nem követték a takarmányozási költségek emelkedését.

Megyénkénti károk a mezőgazdaságban

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz már most kétszer annyi kárbejelentés érkezett a termelőktől, mint tavaly egész évben. A megyében a kukoricatermés sínyli meg legjobban a szárazságot, a termőterületek csaknem felén ezt a növényt termesztik. Móra Tibor, a nádudvari Nagisz Növény Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: a tavalyi hektáronkénti 8,3 tonnás átlagtermés után az idén 4-5 tonnával számolnak. Hasonló kiesést várnak szójából is: a tavalyi hektáronkénti 3 tonnának várhatóan a felét tudják betakarítani.

 

Horvátország
Horvátország területének egyharmadán természeti csapásnak nyilvánították az idei szárazságot, itt fél évszázada nem volt ilyen mértékű aszály. A károk és következmények becslése még tart, de már most kijelenthető, hogy a veszteség hatalmas – olvasható a horvát közszolgálati rádió és televízió honlapján. A jelentős aszálykár egyik oka az, hogy az összes megművelhető terület csupán fél százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. A horvát miniszterelnök az agrárminiszter kíséretében nemrég meglátogatta a szárazság által leginkább sújtott Vukovár-Szerém, Bród-Szávamente, valamint Belovár-Bilogora megyét Kelet-Horvátországban, ahol egyértelműen azt üzente az agrártermelőknek, hogy az államnak nincs pénze segélyre.

Bács-Kiskun megyében a homokhátsági területeken egyes növényekből 30-60 százalék közötti terméskiesés is várható. A napraforgó alsó leveleinek felszáradása már megkezdődött, ezzel csökken az asszimilációs felület. A felmérések szerint a kár elérheti a 35-50 százalékot. A szőlőszemek a hosszan tartó szárazság miatt apadnak, a várható lé-kihozatal 20 százalékkal csökkenhet. Azokban a gyümölcsösökben, amelyeket nem tudnak öntözni, az idő előtti levélhullás hátráltatja a fák téli felkészülését, és ronthatja a jövő évi termőképességet. A szárazság okozta terméskiesés eléri a 30-40 százalékot. Az almánál a nagy forróság kényszerérést okoz, a fedőszín nem tud kialakulni, a kalcium beépülése sem teljes, ami tárolási problémákhoz vezet.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 110 ezer hektáron termesztett kukorica terméskiesése mintegy 330 ezer tonna. A mintegy 51 ezer hektáron termő napraforgónál 51 ezer tonna, az 1.600 hektáron termő burgonyánál pedig 3.200 tonnás veszteségre számítanak. A szárazság a gyümölcsösökre is kedvezőtlen hatással volt: megkezdődött az alma hullása, a gyümölcsök kisebbek, méretben átlagosan 15-20 milliméteres elmaradás tapasztalható. A megtermett mennyiség elég lesz az élelmiszerellátáshoz, csak az export csökken – tette hozzá.

Zala megyében a becslések szerint a mezőgazdasági kár meghaladja a 10 milliárd forintot. A kukorica

Szlovákia
Szlovákiában a szárazság és a kora tavaszi fagyok miatt az elmúlt évtized egyik leggyengébb terméshozamát adták a gabonafélék, átlagosan 30 százalékos volt a hozamcsökkenés tavalyhoz képest, míg az őszi betakarításnál ennél kicsit jobb eredményre számítanak. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara sajtószóvivője szerint a szárazság okozta károk a legnagyobb mértékben az ország déli régióit sújtják, itt helyenként 50 százalékos a terméshozam csökkenése. Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a gabonafélék alacsony terméshozamai leginkább az állattartással foglalkozó gazdákat érintik majd, mivel várhatóan takarmánygabona nem, csak az egyharmadával drágább élelmiszeripari gabona kerül a piacra, és hiány várható szalmából is.

hektáronkénti átlagtermése az elmúlt öt évben 6,6 tonna volt, az idén a becslések alapján 4,5 tonnára számítanak hektáronként. Ugyanakkor az 50 ezer hektáros területből 3,5 ezer hektár csak silózásra, vagy még arra sem alkalmas. Az elmúlt esztendőkben évente 330 ezer tonna kukorica termett, az idén 121 ezer tonna terméskiesésre kell számítani. A jelenlegi, tonnánkénti 60 ezer forint felvásárlási áron számolva a kár meghaladja a 7,2 milliárd forintot.

Veszprém megye gyümölcsöseiben, szőlőiben már a tavaszi fagyok megtizedelték a termést, a szántókon pedig a nyári aszály miatt takarítanak be az átlagosnál is kevesebb terményt, a terméscsökkenés a takarmánynövényeket is sújtotta, őszi árpából, takarmánybúzából és tritikáléból a hozamok 8-10 százalékkal csökkentek.

Pest megyében is elsősorban a kukoricatáblák sínylették meg a nyári forróságot, a 65 ezer hektárnyi vetésterületen körülbelül 60 százalékkal kevesebb termésre számítanak egy átlagos év terméséhez képest. A 40 ezer hektárt kitevő napraforgó vetésterületen 50 százalékos, a 4 ezer hektárnyi burgonyaföldeken 20 százalékos terméskiesés várható az aszály miatt. Cukorrépából a megszokottnál várhatóan 30 százalékkal, zöldségfélékből 20 százalékkal kevesebb terem majd az idén Pest megyében. Az állattartóknak a lucerna és a szálas takarmányok már most észlelhető jelentős hiánya okozhat komoly gondokat a megyében – fogalmazott Gondos Imre, aki szerint a takarmányárak elszabadulására is fel kell készülni, amely jelentős fogyasztói áremelkedéshez vezethet.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagos termésre számítanak a gazdák és a mezőgazdasági társaságok. Nem lesz hiány sem kukoricából, sem napraforgóból, és várhatóan a takarmányellátással sem lehet gond.

Fejér megyében ugyanakkor hétről-hétre csökken a kukorica terméshozama; a jelenlegi becslések szerint hektáronként már 4,5 tonnás átlagtermés sem várható a 91 ezer hektárnyi vetésterületről. A jobb vízgazdálkodású talajokról hektáronként hat tonnánál nagyobb termésmennyiséget is betakaríthatnak a gazdák, míg az aszállyal nagymértékben sújtott területekről legfeljebb két tonna hektáronkénti átlaghozamra számíthatnak.

Heves megyében is kritikus helyzetet idézett elő az aszály, egyes növények termésmennyisége 30-70 százalékkal is elmaradhat az elmúlt évek átlagától. A már betakarított növények közül az őszi káposztarepce, a tavaszi árpa és a zab szenvedte el a legnagyobb hozamkiesést Az aszálykárokat súlyosbítja, hogy a megye déli részén jégverés is pusztított június-júliusban, s különösen a napraforgó és a kukorica kultúrákban okozott jelentős, helyenként a 90 százalékot is meghaladó kárt. A takarmányok és tápok ára 20-30 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul a legelők állateltartó képessége is a minimumra csökkent. A szőlőültetvényeken a gombás betegségek ugyan gyenge fertőzöttséget mutatnak, viszont a rovarkártevők elszaporodtak.

 

Szerbia
Szerbiában a vártnál 50 százalékkal kevesebb, legfeljebb 3,5 millió tonna kukorica össztermésre számítanak a szakértők. Az ország éléskamrájaként számon tartott Vajdaságban a csapadékhiány legalább 1.138.000 hektár termőföldön okozott kárt, a veszteség mértékét 1 milliárd euróra becsülik. A szerb kormány által elfogadott, az aszálykárok enyhítését célzó intézkedéscsomag 12-15 milliárd dinár között van, de nem nyilvánították természeti csapásnak a szárazságot, annak ellenére, hogy ezt a vajdasági és tartományi kormány többször is kérte a köztársasági kormánytól. Az intézkedések értelmében a gazdák részben mentesülnek bizonyos pénzügyi kötelezettségek – járulékok, költségek – megfizetése alól, vagy halasztást kapnak azok teljesítésére; az állam piaci intervenciót hajt végre, hogy biztosítsa az árak és az ellátás stabilitását; a termelők a támogatások mértékének megemelése által kapnak segítséget. A csomag például lehetővé teszi a támogatott agrárhitelek törlesztésének elhalasztását, vagyis az adósok átmeneti ideig csak a kamatot törlesztik, a tőkét nem.

Vas megyében az aszály miatt a korábbi évekhez képest 30-40 százalékkal kevesebb kukorica terem az idén. Tavasszal közel 30 ezer hektáron vetették el a kukoricát, ebből mintegy ezer hektáron kellett a növényt felaprítani és eldolgozni a talajban, vagy levágni silónak. A napraforgó 7 ezer hektáros vetésterületén a várható termésátlag 2,1 tonna lesz. A napraforgót tonnánként 125-127 ezer forintos áron jegyzik, de az olajos növény ára várhatóan eléri a 145 ezer forint tonnánkénti árat, s ha a felvásárlási árak ilyen mértékben emelkednek, akkor a növényolajipar is valószínűleg emeli az árakat. A késztermék, a napraforgóolaj így valószínűleg 30-40 százalékkal kerül majd többe.

Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb területen, 33.600 hektáron kukoricát vetettek. A hektáronkénti átlag 5,4 tonna lesz, szemben a tavalyi betakarításkor elért 7,4 tonnás. A 31.000 hektárról learatott őszi búza a tavalyinál 35 százalékkal hozott kevesebb termést, a repce terméseredményei átlagosan 10 százalékkal csökkentek. A napraforgótáblákról hektáronként 2,1 tonnára becsülik a betakarítható termést, de vannak csak 0,9 tonnát hozó területek is, szemben a tavalyi 2,5 tonnás átlagterméssel.

Somogy megyében a több mint két hónapja tartó aszály miatt a kukorica termésmennyisége csak mintegy fele lesz az átlagosnak. Több kultúrában is csökken a termésátlag, például a napraforgóban, amelynek 30-35 százalékát sújtotta az aszálykár, a cukorrépában és a gyümölcsösökben. A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a kormányhivatalhoz.

 

Ausztria
Ausztriában leginkább a kalászos növények sínylették meg a kedvezőtlen időjárást. Az elmúlt negyven év legalacsonyabb terméshozamára számítanak az idén. Az ősz és a tél folyamán csapadékszegény időjárás, februárban és májusban fagy vetette vissza a terméshozamot. Az idén kalászosokból 2,3 millió tonnát várnak, 25 százalékkal kevesebbet a több éves átlagnál (3 millió tonna). A termés minősége ugyanakkor az átlagosnál jobb az idén. Mennyiségben az ország területén belül jelentős eltérések várhatók: nyugaton átlagos terméshozamokkal kalkulálnak, ezzel szemben Burgenland, valamint Alsó- és Felső-Ausztria tartományok egyes részein évtizedek óta nem volt olyan gyenge terméshozam, mint idén. Egyes helyeken akár 50 százalékkal is elmaradhat a termés a tavalyitól. Ugyanakkor kukoricából átlagos termést (2,3 millió tonna) várnak. Az alpesi ország minden évben több kalászos gabonát importál, mint amennyit exportál. Idén mintegy 700 ezer tonna – elsősorban takarmány- és ipari felhasználású – gabona behozatalára lesz szükség, ugyanakkor jó minőségű kenyérbúzát exportálnak is, olasz piacra. Augusztusban az első osztályú búza ára 15 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az osztrák agrárpiaci felügyelet (AMA) becslése szerint a világpiaci fejlemények miatt akár 30 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni az év hátralévő részében.

Tolna megyében hetente több száz kárbejelentés érkezik a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához, az eddigi adatok alapján 66 ezer hektárt érint az aszály, az aszály sújtotta terület nagy része, 44 ezer hektár kukorica- , 12 ezer hektár pedig napraforgó-ültetvény. A 110 ezer hektáros Tolna megyei kukoricaültetvény 35-40 százalékán egyáltalán nem lesz termés, az összes terméskiesés pedig meghaladhatja az 50 százalékot.

Baranyában az őszi betakarítású terményeknél átlagosan harminc százalékos a terménykiesés, s a minőség is rosszabb lesz az átlagosnál. A kukorica átlagos hozamának kétharmadát tudják learatni, a hektáronkénti hét tonna helyett négy tonnával számolnak a termelők. A napraforgóból hektáronként két és fél tonnát szoktak betakarítani, idén azonban már a kettőnek is örülni fognak a földtulajdonosok. A megyeszerte 900 hektáron termelt cukorrépánál, amennyiben a következő két hétben nem lesz csapadék, negyven százalékos vagy még nagyobb mértékű lesz a kiesés. A borászatban a villányi borvidéken húsz százalékos lesz a csökkenés.

A Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal értékelése szerint bár a megyét is két hullámban sújtotta a nyári aszály, mégis lényegesen jobb eredmények várhatóak, mint a Dunától keletre. Tavaszi búzából egy éve 5.147 tonnát arattak, szemben a mostani 1.927 tonnával. A tavalyi ötezer tonnás rozstermésnek a hetven százalékát takarították be, a tritikálé termése 23,8 ezerről 22,5 ezer tonnára esett a megyében. A 48,3 ezer tonna tavaszi árpa 17,3 ezer tonnás csökkenés 2011-hez képest. A 11,25 ezer tonnás zabtermés – azonos vetésterület mellett – ötödével marad el az előző évitől. Több termett viszont repcéből, a tavalyi 44,4 ezer után most mintegy 47 ezer tonnát takarítottak be, miközben a növény termőterülete két és fél százalékkal csökkent a megyében. Az 50 ezer hektáron ültetett szemes kukoricából mintegy 100 hektárt pusztított el az aszály, így 313 ezer tonnás termést kalkulálnak.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szemes takarmánynak szánt kukoricából a terület alig több mint felén lesz betakarítható a termés, ám a hőség és az aszály ezeket az állományokat is súlyosan károsította. A megyei földművelésügyi igazgatóság tájékoztatása szerint a takarmányozási célú szemes kukorica megyei vetésterülete 53.300 hektár volt, melyből július végéig 1.535 hektár pusztult ki. Ezen kívül a közelmúltig további 22.627 hektárnyi terménynek szánt kukoricát kényszerültek besilózni a gazdák. A betakarítás előtt álló állományok is súlyosan károsodtak. A kukorica termésátlaga az előzetes termésbecslések alapján hektáronként 2,2 tonna körül alakul. Mindössze a termést adó parcellák negyedén várható 3,5 tonnánál nagyobb hozam.

Porgödörré alakulhat az élelmiszertermelés szíve
A múlt század harmincas éveihez hasonló szárazság sújtja az Egyesült Államok déli- és középnyugati államait. Akkor a „porgödörnek" hívott jelenség következtében farmerek tízezrei hagyták el földjeiket, az élelmiszerárak pedig jelentősen megugrottak. Most hasonló veszély fenyeget: azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerárak globálisan emelkedhetnek meg egy ilyen természeti csapás következtében. Ezúttal biztosan minden simábban megy majd – ez is lehetne az üzenete annak, hogy a G20 tagországok külön bizottságot hoztak létre azért, hogy elkerüljék a 2008-as és 2010-es éhséglázadásokat, amelyeket az élelmiszerárak akkori drasztikus növekedése okozott. Mégis kétséges, hogy a már nevében is biztató hangzású Rapid Response Forum hogyan tudja majd befolyásolni az egekbe szökő gabonaárakat, a bizottság ugyanis legkorábban szeptember elején ülhet össze – ha a gabonaárak tovább emelkednek. Ez pedig majdnem biztosra vehető: a kukorica ára eddig 50, a szója világpiaci ára pedig mintegy 30 százalékkal emelkedett az év elejéhez képest. Az áremelkedés mögött ezúttal nem a megnövekedett kereslet, vagy a spekulációs szándék áll, mint az elmúlt alkalmakkor, hanem az Egyesült Államokat sújtó bibliai méretű szárazság.