A plázastop miatt is ránk piríthat Brüsszel

2014. április 24. csütörtök - 12:05 / piacesprofit.hu
  •    

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a múlt héten az Európai Bizottság a plázastopot elrendelő törvény miatt - derül ki a brüsszeli testület honlapján csütörtökön közzétett információkból.

Uniós jogot sérthet a plázastop – Kép: Pixabay

A brüsszeli testület múlt szerdán döntött a kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó csomagról, ám akkor csak a korábban indított eljárások új szakaszba léptetéséről adott tájékoztatást, az újonnan induló eljárásokról csak pár nappal később tesz közzé hivatalos és meglehetősen szűkszavú értesítést, amely az eljárás sorszáma és megindulásának ténye mellett csak a főigazgatóságot jelöli meg, amelyhez az ügy tartozik.(A plázastopnak köszönhetően hazánk az elmúlt években kimaradt a plázaépítési boom-ból.)

Emellett még egy kötelezettségszegési eljárás indult, mert Magyarország elmulasztotta értesíteni a bizottságot egy 2011-es, a pénzügyi konglomerátumok működésére vonatkozó irányelv megfelelő átültetéséről.

A kötelezettségszegési eljárás hivatalos kezdetét az úgynevezett hivatalos felszólító levél elküldése jelenti, ebben a két ügyben ilyent küldött a múlt héten Brüsszel Budapestre. A brüsszeli testület múlt szerdán arról számolt be, hogy három, korábban indult eljárást léptet új szakaszba. Ezekben az ügyekben már úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországra a bizottság, amelyre Magyarországnak két hónap alatt kell megnyugtató megoldást találnia és választ adnia a bizottságnak. Ennek hiányában a brüsszeli testület a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Brüsszel az indoklással ellátott véleményekben egyrészt az uniós versenyjog maradéktalan alkalmazására kéri Magyarországot, mert úgy véli, ezt sérti annak a jogszabálynak az elfogadása, amely az agrárkartellek ügyében gyakorlatilag megkötötte a Gazdasági Versenyhivatal kezét miután az vizsgálódni kezdett a görögdinnye árának a kormány által is támogatott rögzítése ügyében. A bizottság emellett azt tette szóvá, hogy Magyarország két jövedékiadó-kulcsot alkalmaz a szeszesitalokra, a “kommersz” italokat nagyobb teher sújtja, holott az EU-jog nem tesz lehetővé ilyen megkülönböztetést. A harmadik ügyben a bizottság az ellen emelt kifogást, hogy adóváltozás esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket egy idő után ki kell vonni a forgalomból, ugyanis az uniós jog szerint ami egyszer jogszerűen forgalomba került, azt önmagában emiatt nem szabad kivonni a piacról.

Van élet a plázák után?
Az elmúlt ötven évben Amerikában a bevásárlóközpontok közösségi helyekből a régi vásárlói szokások emlékhelyeivé változtak át. Úgy tűnik, mégsem a bevásárlóközpontoké a jövő? Korábban is voltak problémáik, mostanság azonban az internet még több vásárlót szipkáz el tőlük. És miközben a kiskereskedők lassan kivergődnek a plázák megjelenése óta bekövetkezett legsúlyosabb gazdasági visszaesésből, sokan közülük rájönnek, hogy lehetőségeiken túl terjeszkedtek, és gyors ütemben zárják be boltjaikat. Az eredmény a szabad helyiségek rendkívüli megszaporodása a bevásárlóközpontokban. A híres Sears Holding százhúsz üzletének bezárásáról döntött, a Gap ruházati cég kétszázéról.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek