Perek ezrei indulhatnak: jön az új Ptk.

2014. január 31. péntek - 07:30 / kfarkas
  •    

Nemcsak a cégek, hanem az ügyvezetők, a vezető tisztségviselők életét is átírja az új Ptk. Az ügyvezetők a vagyonukkal felelnek az okozott károkért, tiltakozniuk kell a rossz tulajdonosi döntések ellen és a cég tartozásaiért is felelősségre vonhatók.

Az ügyvezetőknek is érdemes ügyelni az új Ptk.-ra – Kép: Pixabay

A március 15-én hatályba lépő új Ptk. nemcsak a vállalkozások életét írja át, hanem alapjaiban megváltoztatja az ügyvezetők, vezető tisztségviselők mindennapjait is. Jelentős változások lesznek például a felelősségi rendszerben. Eddig a vezető tisztségviselők elsősorban a saját társaságuk tulajdonosai felé voltak felelősek, mivel a régi Gt. a vezető tisztségviselőt a társaság részének tekintette, a külvilág felé pedig maga a társaság felelt. (ld. például a Mal Zrt. esetét: ha az ügyvezető hibás döntéseiből fakadóan például nagy környezeti kár keletkezett, az ügyvezető ezért nem volt személyében felelős).

Cikkünk első része, a cégek életét érintő változásokról itt olvasható!

Az új szabály szerint a vezető tisztségviselő felelőssége a tulajdonosok irányába gyakorlatilag nem változott. A külvilág felé a vezető tisztségviselők felelőssége viszont jelentősen megnőtt: ha a vezető harmadik személyeknek saját hibájából kárt okoz, akkor a társasággal egyetemlegesen felel a károkért, akár teljes magánvagyonával. „Ezzel kapcsolatban már most komoly viták vannak, de az biztos, hogy amíg ez a szabály így áll a törvényben, az ügyvezetőket minden perbe be fogják vonni” – hangsúlyozta Molnár Gábor a DLA Piper partnere az ügyvédi iroda által tartott sajtóbeszélgetésen Budapesten

Ügyvezetői tiltakozás (elsősorban kft.-k esetében)

Több önállóan eljárni jogosult ügyvezető esetén bármelyikük tiltakozhat a másik tervezett intézkedése ellen – a tiltakozást azonban a taggyűlés bírálja el, addig az intézkedés nem hajtható végre. Ez is megnöveli az ügyvezetők felelősségét: most már nem védekezhet azzal, hogy „nem tudta megakadályozni a hibás döntéseket”, jelentősen megnő a passzivitás veszélye.

Tulajdonosi utasítás

A tulajdonos utasítása esetén sincs már automatikus mentesülés: a következmények alól az ügyvezető csak akkor mentesül, ha tiltakozik a szerinte rossz, vagy szakmailag megalapozatlan utasítás ellen, a vezető tisztségviselő csak akkor nem vonható felelősségre, ha tulajdonos ennek ellenére is fenntartja az utasítást.

Molnár Gábor szerint érdemes vezetői felelősségbiztosításokat kötni, illetve írásbeli vezetői szerződéseket alaposan átnézni, adott esetben megírni, mivel jelenleg az a gyakorlat, hogy ezek a megállapodások nincsenek írásba foglalva. „Jelentősen megnő az írásbeli szerződések szerepe, ezért most már minden esetben szükségesnek tartom az írásbeli szerződések megkötését. Írásban kell rögzíteni, hogy milyen védelmet nyújt a tulajdonos az ügyvezetőnek, milyenek a döntési jogkörök, minden, az ügyvezető tényleges jogállására vonatkozó tényt” – mondta a szakértő.

Nem elegáns, de megoldás

Ugyan nem elegáns, de megoldás lehet a károkért vagyonukkal felelő ügyvezetőknek az új Ptk.-ban szereplő bizalmi vagyonkezelés intézménye. “Ez lényegében már most is működik például a befektetési alapok esetén. Új elemnek tekinthető azonban, hogy bárkit megbízhatunk azzal, hogy kezelje a vagyonunkat, akár egy magánszemélyt is” – hangsúlyozta Győrfi-Tóth Péter a DLA Piper partnere. A szakember szerint a bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonátruházó megbíz egy céget, vagy egy magánszemélyt a vagyona kezeléséről bizonyos időtartamra, és ezzel átruházza a tulajdoni jogokat is. “Így tehát nincs vagyona, nem lehet megfogni az ügyvezetőt” – emelte ki Molnár Gábor. Ha pedig az előre megszabott időtartam letelik, ha kedvezményezettként magát nevezte meg, akkor visszakapja átruházott vagyonát. “Az új Ptk. nem látta el ezt az elemet a megfelelő garanciákkal, így ez komoly visszaélésekre adhat lehetőséget a jövőben” – mondta Győrfi-Tóth.

Tovább szorul a hurok az ügyvezetők nyakán
A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.

Vége a kibúvóknak

Ha eddig két vállalkozás kapcsolatában károkozás történt, de nem volt köztük szerződéses viszony, akkor a károkozónak meg kellett térítenie az okozott kárt. Ugyanez a szabály vonatkozott a szerződéses viszonyra is szerződésszegés esetén. Ugyanakkor a korábbi szabályozás számos mentesítő körülményt, kibúvót kínált. Ennek vége: a jövőben szerződésszegésből eredő kár esetén az, aki szolgáltatást nyújt, szinte kizárt, hogy megmeneküljön a felelősség alól. Három kimentési feltétel van: ha a károkozó körülmény az ellenőrzési hatáskörön kívül történt, ha a károkozó körülmény nem volt objektíven előrelátható, vagy a károkozó körülmény nem volt elhárítható. Fontos, hogy ennek a három körülménynek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy a szolgáltató mentesüljön a felelősség alól. „Ez nagyon megnehezíti majd a jövőbeni szerződéskötéseket, ugyanakkor a teljesítési hajlandóságot jelentősen megnövelheti” – vélte Győrfi-Tóth Péter.

Ráadásul megjelennek az ún. „tapadó károk” azaz olyan, a kárból eredő járulékos költségek, amelyek a szerződéskötéskor objektíven előreláthatóak voltak. „Ez roppant szélesen értelmezhető jogszabály lesz, hiszen kérdés, hogy ez a felelősségi elvárás mondjuk egy kisvállalkozás esetén mennyire lesz elvárható” – hangsúlyozta a szakértő. „Ha például a megrendelő a tárgyalások során egyértelművé teszi, hogy milyen kára származik a szolgáltató nem teljesítéséből, akkor a szolgáltató ezekért a járulékos károkért is felel” – hangsúlyozta.

Szerződés semmissége, érvénytelensége

Immár nem lehet határidő nélkül bármikor hivatkozni egy szerződés jogszabályba, vagy jó erkölcsbe ütközően semmis voltára. Ha a megrendelő az érvénytelenség tudatában fogadta el a szolgáltatást, akkor később már a semmisségre hivatkozva nem állhat el a szerződéstől.

„Perek ezrei indulhatnak majd az ügyvezetők ellen, vélt, vagy valós károkozások miatt. Már most érdemes a vezetői felelősségbiztosításokat megkötni – kérdés persze, hogy mire és milyen mértékben fog ez a védelem kiterjedni – különben az ügyvezetők teljes vagyona elúszhat” – hangsúlyozták a DLA Piper szakértői.

A határon is átnyúlik az új Ptk.
A több országot érintő vállalatfelvásárlási, finanszírozási ügyletekre is hatással lesz a új Ptk. hatályba lépése. E tranzakciókban fontos szerepe van a társaságok által nyújtott biztosítéki lehetőségeknek, az e területhez kapcsolódó szabályozásnak, a törvényváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülniük a finanszírozóknak és a cégeknek egyaránt.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor