Per helyettesítheti a fizetési felszólítást?

Egy időben, tértivevénnyel postára adott, vagy személyesen átvetetett írásbeli fizetési felszólítással rengeteg bajtól kímélhetjük meg magunkat. De végső esetben a per is segít.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Vállalkozási szerződéssel dolgozó cégeknél különösen igaz, hogy probléma esetén mindenképpen érdemes írásos, tértivevénnyel postára adott fizetési felszólítást küldeni. Ha gond van, nem szabad kapkodva otthagyni csapot-papot, mert hiába érezzük úgy, hogy nekünk van igazunk, a bíróság előtt bajba kerülhetünk.

Így írjunk fizetési felszólítást
Ha cégünk egyik partnere esetleg nem fizet, érdemes első lépésként jogkövetkezményekkel nem járó fizetési felszólító levelet kiküldeni. Sok esetben ez is elég ahhoz, hogy megérkezzen a pénz, és megúszhatjuk a bonyolultabb, ráadásul nekünk is költséges jogi procedúrákat. Mit tegyünk és mit ne tegyünk, ha fizetési felszólításra kerül a sor? Íme a legfontosabb tudnivalók!
Első és legfontosabb szabály: a bírósági gyakorlat szerint a fizetési felszólítás, és a perindítás a kiállított számlát is pótolja, ha elszámolási nehézségünk akad.

Most pedig következik egy tanulságos igaz történet. Pár éve egy kis cég alvállalkozási szerződés kötött a helyi önkormányzattal, melynek alapján 6 500 000 forint alvállalkozói díjért elvállalta a városi kastély felújítását. A munka 80%-os készültségi foknál tartott, amikor a vállalkozó úgy döntött, hogy otthagyja a munkaterületet, mert a megbízója már az addigi pótmunkákat sem fizette ki és attól tartott, hogy még a maradék pénze is rámegy az építkezésre, őt pedig egyáltalán nem fogják kifizetni. A levonulás miatt az önkormányzat elállt a szerződéstől. Az ügy bíróságra került, ahol a megrendelő meghiúsulási kötbért, a vállalkozó pedig a pótmunkák ellenértékét követelte a bíróság előtt annak késedelmi kamataival együtt.

Kép:Pixabay

Az elsőfokú bíróság az önkormányzatnak adott igazat. A másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta, az vállalkozót kötelezte a meghiúsulási kötbér megfizetésére, a megrendelő esetében pedig a pótmunka ellenértéke utáni késedelmi kamatok megfizetésétől eltekintett arra hivatkozással, hogy a pótmunka ellenértékét a kiállítandó számla szerinti teljesítési határidőben köteles fizetni.

A jogerős ítélet indokolása szerint a vállalkozó a munkaterületről való levonulását megelőzően igazolható módon – írásban – nem szólította fel a megrendelőt az általa elvégzett pótmunkák ellenértékének megfizetésére, és nem figyelmeztette őt arra, hogy a díj kiegyenlítésének elmaradása esetében a vállalt munkafeladat teljesítését a továbbiakban nem folytatja. Ezért azt állapította meg a bíróság, hogy a vállalkozó – bár jogos önérzetét nem vitatják –jogellenesen zárkózott el a további munkavégzéstől. Így az önkormányzat alappal tartott igényt az alvállalkozási szerződésben kikötött meghiúsulási kötbér megfizetésére. Az ítélet szerint az elvégzett pótmunka ellenértékét a megrendelő köteles megfizetni, késedelmi kamatokra viszont a vállalkozó a pótmunkák díja után nem tarthat igényt, követeléséről ugyanis számlát nem állított ki.

Mikortól jár a késedelmi kamat?
A késedelmi kamat szabályainak alkalmazása körében a fizetési felszólítás (számlázás) elmaradását a perindítás pótolja. Abban az esetben, ha a követelés bírósági úton történő érvényesítését megelőzően a jogosult nem küldött fizetési felszólítást a kötelezett részére, illetőleg számlát nem bocsátott ki, a késedelmi kamatot gazdálkodó szervezetek között a Ptk. 301/A. § (3) bekezdéséből következően a keresetlevélnek (viszontkeresetnek, beszámítási kifogásnak) a kötelezett részére történt kézbesítésétől számított 30 nap elteltétől kell megítélni.
A felek mindketten elégedetlenek voltak az addigi bírói verdiktekkel, és a legfőbb fórumig mentek. Az (ügy idején még) Legfelsőbb Bíróság kötelezte az építőipari vállalkozót a még nem teljesített szolgáltatással arányos meghiúsulási kötbér megfizetésére. Az indoklás szerint ugyanis miután a vállalkozó a hivatkozott munkálatokat elvégezte, a megrendelő pedig az így elkészített művet kifogás nélkül átvette, a felek között a pótmunka elvégzésére vonatkozó megállapodás létrejött. Mindezek figyelembevételével jogszabálysértés nélkül kötelezte a bíróság az elvégzett pótmunka ellenértékének megfizetésére.

A Legfelsőbb bíróság a számla kibocsájtása, ki nem bocsájtása kérdésében úgy döntött, perben kérhetjük a tartozás kifizetését, akkor is, ha arról nem állítottunk ki számlát. Az ellenszolgáltatás ugyanis a törvényi előírások folytán - a felek eltérő rendelkezésének hiányában - a szolgáltatás teljesítésekor válik esedékessé. A számlázási kötelezettség elmulasztása az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítésekor való esedékessé válását nem érinti. Ezért a másodfokú bíróság azon döntését mellyel a számla kiállításnak függvényében kötelezte a felperest az alperes által elvégzett pótmunka ellenértékének megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte. Ennek megfelelően bár a vállalkozó a pótmunka ellenértékéről számlát nem állított ki, fizetési felszólítást nem küldött, de pótmunkadíj-igényét bírósági keresetben érvényesítette, így ennek kézhezvételi időpontjától a késedelmi kamat jogosan jár.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo