Pénzmosás: sokba kerülhet, ha nem intézkedik időben

2018. január 08. hétfő - 20:06 / piacesprofit.hu
  •    

2017 őszétől sokat hallottunk a pénzmosás megelőzése érdekében tett intézkedésekről, de sem maga a probléma, sem a korlátozását célzó erőfeszítések nem új keletűek vagy ismeretlenek az érintetteknek. A 2017. június 26-tól hatályos új Pénzmosási törvény miatt ismét reflektorfénybe került a téma, amely gyakorlatilag nem más, mint egy EU-s irányelv magyar jogrendbe történő átültetése.

A pénzmosás az illegálisan (általában bűncselekményből) szerzett vagyon származásának elleplezését jelenti több, egymást követő gazdasági eseményen keresztül mindaddig, amíg a vagyont legálisként tudják megjeleníteni. A leggyakrabban hivatkozott elméleti modell szerint 3 lépés különböztethető meg. Ezeket fogalmazta meg a LeitnerLeitner tanácsadó cég.

  • Először az illegális forrásból származó vagyont elhelyezik a pénzügyi rendszerben (placement). Ez egyébként a pénzmosás legkockázatosabb fázisa, ilyenkor legnagyobb a lelepleződés valószínűsége, itt jelennek meg a strómanok, különböző fedővállalkozások, amelyek segítik ezt a tevékenységet.
  • Második lépésben megteremtik a vagyon eredetétől, a bűncselekménytől való távolságot, melyet layeringnek, rétegzésnek neveznek. Ilyenkor keresztező és fedő műveletekkel, téves utalásokkal és visszautalásokkal, fantomtársaságokkal, többszöri adásvételekkel teremtenek távolságot.
  • Végül harmadik lépésben a tiszta pénzt visszajuttatják a legális gazdaságon keresztül az eredeti tulajdonoshoz, ez az integration. Ennek módszere lehet pl. a fiktív és túlszámlázás, az ingatlan-adásvétel, a cégvásárlás vagy épp -eladás.

    pénzmosás

    Kép: Pixabay

A pénzmosás megelőzéséről szóló törvényi szabályozás célja, hogy ezeket a folyamatokat azokon a pontokon próbálják meg tetten érni, ahol a legvalószínűbb, hogy felfedezhetőek. Miután a fentiekben leírt gazdasági események közreműködői pl. bankok, pénzintézetek, ügyvédi irodák, könyvelési, adózási tanácsadást végző szolgáltatók, ezért az ő számukra ír elő a törvény ún „ügyfél-azonosítási” kötelezettséget. Ebben a tekintetben nincs változás a korábbi és az új szabályozás között, hiszen az ügyfeleket eddig is azonosítani kellett. Az azonosítás részletszabályait tekintve viszont van néhány olyan fontos változás, amelyekre érdemes figyelni:

Az új törvény szerint mindenkit – a régi ügyfeleket is – újból! azonosítani kell legkésőbb június 26-ig.

A cél, hogy a „legfelső/leghátsó” tényleges tulajdonost azonosítsák, vagy ha nem elérhető, akkor az eljáró képviselőt.

A törvény szerint a hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak, ingatlankereskedőknek, ügyvédeknek, nagy értékű ingósággal (nemesfém, műkincs) kereskedőknek, aukciós házaknak, kaszinóknak, egyéb szerencsejátékoknak kell az azonosítást elvégezniük és adatot szolgáltatniuk.

Vége a titokzatos cégtulajdonosok korának
Új, szigorított követelmények lépnek életbe a cégek tényleges tulajdonosaival kapcsolatosan az uniós országokban: az EU Negyedik Pénzmosás Elleni Irányelve megköveteli a társaságoktól és egyéb vállalkozásoktól tényleges tulajdonosaikra vonatkozó pontos nyilvántartások vezetését és adott esetben ezek hozzáférhetővé tételét.

Az azonosítás egy adatlap kitöltésével történik meg. Az azonosító okmányokat (személyi igazolvány, útlevél stb.) le kell fénymásolni, amihez az ügyfél beleegyezése nem szükséges. (Ugyanakkor a lakcímkártya személyi számot tartalmazó oldala a személyes adatok védelme okán nem másolható.) Az adatszolgáltatás a cégcsoporton belüli könyvelésre is kiterjed.

Az adatok egy nyilvánosan elérhető, kereshető, központi adatbázisba kerülnek, amelyből 8 év után törlődnek ki.

Amennyiben az azonosított ügyfél adataiban változás következik be, annak bejelentése az ügyfél kötelezettsége, melyet 5 napon belül kell megtennie az őt azonosító szolgáltató felé.

Az adatszolgáltatásra kötelezetteknek fel kell figyelniük a pénzmosásra utaló jelekre, például az adócsalásra, a korrupcióra, a fiktív bevételekre, a túlszámlázásokra, szolgáltatásnyújtáshoz hiányzó tárgyi és személyi feltételekre.

Aki elmulasztja az adatszolgáltatási kötelezettségét 100.000 Ft-tól 400 millió Ft-ig terjedő bírságra számíthat.

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek