Újabb “lufi” fenyeget?

2012. április 18. szerda - 10:06 / piacesprofit.hu
  •    

Mivel a történelem általában ismétli önmagát, jogos a kérdés, hogy ma ugyanolyan túlértékeltek-e a közösségi médiával foglalkozó cégek, mint azok a „dot-com" vállalatok, amelyek az 1990-es évek végén az informatikai buborék kipukkadásakor váltak semmivé.

 

A kérdést PeterBoKiaer, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője veti fel legfrissebb elemzésében. Az ilyen kérdéseknek a táptalaja az a sok általánosítás, amely a sajtóban a Facebook tőzsdére vitelével kapcsolatosan vagy például a LinkedIn értékeléséről kapott szárnyra. Ezen társaságok az új közösségi médiát képviselik, és nem az informatikai befektetések összességét.

 

Az alábbi táblázatban különböző informatikai cégeket sorolunk fel, bemutatjuk a technológiai piac egyes ágazatait és a közismertebb cégekre érvényes értékelést.

Megnevezés

Hardver %

Első pü. év PE szorzója

Apple

95%

14,1

Cisco

90%

11,7

Dell

80%

8,1

HP

80%

6,0

EMC Corp.

75%

17,1

Oracle

20%

18,0

IBM

16%

13,9

Microsoft

1%

11,2

Google

0%

17,1

LinkedIn

0%

700,0

Facebook

0%

100,0

Forrás: Saxo Bank és Factset Research adatok

A lista elején álló társaságok értékelési szorzója nem magas, ezért az értékelés változásából adódó korrekció sem lehet nagy. A táblázaton lefelé haladva egyre több szoftverrel és közösségi médiával foglalkozó vállalatot látunk. A LinkedIn az általánosan elfogadott vélemény szerint 2012-ben a befektetéshez képest hétszázszoros nyereséget hoz, ugyanakkor a Facebook esetében a piacon százszoros PE szorzóról beszélnek. A mutatót a szakember a legjobb esetben is csak ötvenötszörösre taksálja. (A Facebook-on zajló beszélgetésekből még a munkanélküliséget is meg lehet jósolni az ENSZ.)

A felhasználó nem szereti, ha megcélozzák
A nyereség és az árbevétel nyers adatai mellett mi az, ami egy cégről alkotott véleményünket megváltoztathatja? A közösségi média és az üzlet valójában nehezen összeilleszthető. A kapcsolatteremtésnek és a viselkedésnek íratlan szabályai vannak felhasználó és felhasználó, valamint honlap és felhasználó között.
Ami az utóbbit illeti, mivel a honlap fejlesztése és gazdagépre telepítése pénzbe kerül, ezért bevételre is szükség van, és ezt a felhasználó is tudja. De attól kelletlenül érzi magát, ha a bevétel érdekében prédaként célba veszik. Minél több bevételt csikar ki az oldal, annál inkább bosszankodik a felhasználó, és annál nagyobb a kockázata annak, hogy másik lehetőség után néz. De vajon mikor fogja átlépni ezt a láthatatlan küszöböt?
A Facebook számára katasztrofális lenne, ha hirtelen egy másik oldalból lenne megasztár, és több millió felhasználó nyomban át is igazolna oda. Egy ilyen lavina pozdorjává zúzná a bevezetett üzleti modellt. A pénzét vásárra vivő befektető ezért sose feledje, hogy a felhasználó ingatag. (A közösségi oldalak mára az üzleti életnek is megkerülhetetlen részévé váltak. Itt olvashat tippeket a cégek sikeres Facebook megjelenéséhez.)

Az új cégek hajlamosak a buborékosodásra

Úgy véli a közösségi média értékelése a 2000-es évek buborékját idézi. A lehetőségeket szokás ugyanis egytől-egyig beépíteni, a növekedést kivetíteni és végül piacvezetést feltételezni. Ez a módszer általában magas elvárásokat eredményez. Itt azonban csak az számít, hogy a befektetőknek megtérül-e a vállalt kockázat. Egyesek az évek során az árfolyamát tekintve jelentősen gyarapodó és a befektetőket busásan megjutalmazó Google-t szokták felhozni mértékadó példaként az esélyek igazolására. Csakhogy míg a Google egy a sok közül, addig a süllyesztőben számolatlanul tűntek el a cégek.

A Facebook tőzsdei bevezetésére valószínűleg 2012 májusában kerül sor. Sok figyelmet követel majd magának, és éppúgy sorjáznak majd az érvek a magas, mint az alacsony értékelés mellett. Ha fogadnom kellene, mérget vennék rá, hogy az „álom" győzni fog, legalábbis rövidtávon – mondja PeterBoKiaer. Az értékelés a magasba szalad, mert nyereségre és árfolyamértékre illik konvertálni még a legcsekélyebb lehetőséget is.

Az igazi vízválasztóhoz persze majd csak néhány negyedév elteltével, tehát 2012 végén vagy 2013 elején érkezünk el. Akkor dől majd el, hibádzik-e valami, kifizetődőnek bizonyul-e a Facebook a befektetők számára, vagy megmarad-e álomnak a sok lehetőség.

Árthat a gazdaságnak a közösségi média fújta buborék?

Lenne egyáltalán bármiféle negatív következménye az USA és Európa esendő gazdaságaira nézve annak, ha a Facebook, a Google, a LinkedIn, a Twitter vagy a közösségi média oldalak bármelyike bajba kerülne? Aligha. A közösségi média és a gazdaság pillanatnyi állapotáért vétkesnek tekinthető pénzügyi szektor között ugyanis nem áll fenn kapcsolat.

Csak az érintett befektetőnek fájna, ha a Facebook vagy a többiek árfolyamértéke leradírozódna, nagyobb horderejű következménye ennek a nullával lenne egyenlő. A közösségi média a gazdaság része ugyan, de korántsem önálló gazdasági ágazat – zárja elemzését a Saxo Bank részvénypiaci elemzője.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor